Egyházfórum

Egy albumot lapozgattam. A görög-római kor művészeti emlékeit nézegettem, és gyönyörködtem a márványba vésett szép emberi alakokban. Ezután a városi rendelőintézetbe kellett mennem egy kontroll-vizsgálatra. Órákig nézhettem a kezelésre váró beteg embereket; fiatalokat és öregeket. Egy közös vonásuk volt: kiábrándító ellentétei voltak annak, amit a művészek ideálisnak gondoltak. Elhízott vagy csont-bör sovány, sántító, krákogó, vaksin tapogatózók sokaságával, nagy sérülések és törések nyomait viselőkkel találkoztam. Nemcsak az ókor istenábrázolásaiban, hanem korunk művészetében is más számít tökéletesnek. Megszoktuk, hogy a filmek és tv-játékok szereplői közül is azonnal ki tudjuk válogatni a jóravaló, pozitív hősöket a nyilvánvalóan gonosz rosszarcúak közül. Közfelfogás, hogy az emberi tökéletesség legfőképpen a testi megjelenésben nyilvánul meg. E szemlélet túlzó változata, hogy reklámfigurákként vagy rosszabb esetben pusztán adható-vehető portékaként állítják elénk a szépeket, és tartják szemünk elől eltakarítandó szemétnek a rokkantakat, hajléktalanokat, fogyatékosakat.

1973–74-ben a Magyarországi Metodista Egyház lelkészeinek és theológiai hallgatóinak mintegy fele felmondta az egyházuk és a korabeli diktatórikus államhatalom közötti langyos együttműködési konszenzust. Az időközben rangos egyházpolitikai fejleménnyé duzzadó elégedetlenség legfontosabb mozzanatát az képezte, hogy az Iványi Tibor lelkész körül csoportosuló lázongók ellentmondtak a küszöbön álló egyházvezetői választásnál megkövetelt pártállami intervenciós igényeknek. A korabeli egyházpolitikai palettán szerfelett szokatlan fellépés következménye pedig az lett, hogy a rebelliseket, a velük együtt tartó gyülekezetekkel együtt, 1974-ben – állami sugallatra és segédlettel – kirekesztették az „anya”-egyházból. A „távozók” egy új közösséget hoztak lére, az ugyancsak metodista hitelveket követő Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET), amelyet hosszú küzdelmek (éveken át tartó bírósági, rendőrségi, közigazgatási és egyéb állami zaklatások) árán 1981. október 1-én az immár oszlásnak induló korabeli diktatúra új, önálló egyházi szervezetként ismert el.

Érdekes dokumentum került a Népszabadság birtokába (nol.hu, 2013. szept. 13). Éspedig a vatikáni–magyar vegyes bizottság 2010. október 5-i üléséről készült „nem nyilvános” jegyzőkönyv. Izgalmas lenne a dokumentumot teljes terjedelmében megismerni; ez azonban aligha lehetséges. Ellenben a kiszivárogtatása Erdő Péter esztergomi bíboros-érseknek soha rosszabbkor nem jöhetett volna. Az Erdő család ugyanis egyszerre került reflektorfénybe. A hir24.hu aznapi híradásában látott ugyanis napvilágot az a hír, hogy a homoszexuális cselekedetet halálos bűnnek minősítő – és ezzel lényegében az ateizmussal, az aposztáziával és a bálványimádással egy kategóriába soroló – „Élet a hitben” c. katolikus hittankönyv szerzője nem más, mint a bíboros édestestvére, Fülöpné dr. Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora.

A web minden nézet kifejtésére alkalmas közeg. Lehetőséget ad arra is, hogy valóban tájékozatlan, vagy a tájékozatlanság vélelmének jogával élő szerzők bármibe belekötve, hiedelmeik körében szemeljenek ki és magyarázzanak félrevezetően tényeket és összefüggéseket. Ettől persze még lehetnek a magyarázataik érdekesek és tanulságosak.

Keresem is őket viszonylagos rendszerességgel. Így sikerült rábukkannom néhány hete a kereszteny.mandiner.hu – portálon egy olyan elemzésre, amelynek szerzői valószínűleg semmit nem tudnak Dr. Kamarás István vallásszociológus munkásságáról, a katolikus közéletben a mainál sokkal nehezebb helyzetekben vállalt szerepéről, klerikus körökben is számon tartott, személyes elkötelezettségéről és megbecsültségéről. Ostorozzák tehát bátran, mint klérus-, sőt egyházbírálót.

Roger Scruton angol társadalomtudós a Magyar Tudományos Akadémián ez év májusában előadást tartott az európai értékek és a nemzetállamok összefüggéseiről. Az előadásról a MTA honlapja is tudósított. Ezt követően azonban a vendég a Professzorok Batthyány Körében is előadást tarthatott, mivel mail-ben terjed „Az európai értékek és a nemzetállamok” című előadásának szövege, amelyet Lovas Rezső, a Kör elnöke fordított azzal a megjegyzéssel, hogy az Scruton „2013. május 27-én megtartott előadásának szövege”. Az európai integráció és a nemzetállamok viszonyát egyébként inkább színvonalas zsurnalisztika, mint tudományos igényű előadás szintjén taglaló gondolatmenet a végén kifejezetten a magyar viszonyokról szólva érdekes fordulatot vesz: