Mindig örömmel olvasom tartalmas lapotokat, az Egyházfórumot. Az új, 2019/4. számban különösen Gruber László paptársamnak a cölibátust tárgyaló értekezése keltette föl figyelmemet. Ehhez szeretnék néhány sort hozzáfűzni.
[…]
Az alapvető kérdés még csak nem is a szerelem, erotika, szexualitás vonalán keresendő. Az alapvető kérdést az életforma szabad választása jelenti. A központi kérdés a szabadság kérdése. Nos, sem Jézus, sem az apostolok, köztük Pál apostol, nem emeltek kezet a papi életforma választási szabadságára. Erről az ősegyházban szó sem volt. Ezt a szabadságot később vették el, a 2. század vége felé. Aki ma nemcsak magának személyesen igényli a cölibátusi életformát, másoknak pedig legfeljebb ajánlja, hanem a minden papra érvényes kötelező jelenlegi status quo oldalán áll – akármilyen keményen hangzik is, a kommunista diktátorok mesterségét űzi, akik szintén nemcsak ajánlották saját meggyőződésüket, hanem mindenkire rákényszerítették, s ezt a kényszert mindenfajta hamis érvvel próbálták igazolni. Éppen a magyar püspököknek, papoknak, akik részben még meg is élték a kényszerboldogítás idejét, lehetne megtisztelő feladatuk, hogy mint szeretett Egyházunk élharcosai az egész világban gyarapodó társaikkal együtt a jézusi és apostoli szabadság visszaállítását követeljék.
Schermann Rudolf