Mindenképpen örvendetes a pedagógusok minapi ígéretes felbuzdulása, protestálása és pro-testálása egyaránt, vagyis az, hogy nem csak valami ellen (és persze bővel van mi ellen: kerettanterv, KLIK, öncenzúra-kötelezettség, egyentankönyvű diktatúra), hanem valami mellett is (és, hála Istennek, és a pedagógusok ihletett kreativitásának: akad ötlet, program és stratégia is.) Egy valamit azért hiányolok: heves tiltakozást a másodlagos frissességű pedagógiai jelenségek ellen.
Mindenképpen örvendetes a pedagógusok minapi ígéretes felbuzdulása, protestálása és pro–testálása egyaránt, vagyis az, hogy nem csak valami ellen (és persze bővel van mi ellen: kerettanterv, KLIK, öncenzúra-kötelezettség, egyentankönyvű diktatúra), hanem valami mellett is (és, hála Istennek, és a pedagógusok ihletett kreativitásának: akad ötlet, program és stratégia is.) Egy valamit azért hiányolok: heves tiltakozást a másodlagos frissességű pedagógiai jelenségek ellen.
Hogy világos legyen, mire gondolok, idézzük fel A Mester és Margarita immár szállóigévé vélt sorait: „Másodrendű frissességű tokhalat szállítottak nekünk. – mentegetőzött a büfés.” Lefordítom: Másodlagos frissességű koncepciót küldtek az EMMI-ből. Másodlagos frissességű körlevelet küldtek a KLIK-ből. Másodlagos frisssességű kancellárt küldte egyetemünkre. A Bulgakov-regénybe Woland – aki, ugyebár nem a sátán, nem is egyszerűen Mefisztó, mégha az erős része is, hanem a történelem iróniája, mely leleplezi az álságos kicsinyességeket – így folytatja: „Másodrendű frissesség, ilyen nincs! Frissesség csak egyféle létezik, elsőrendű, és az egyben az utolsó is. Ha a hal másodrendű frissességű, ez azt jelenti, hogy büdös, romlott.” Ugye, ezt már nem aktualizálnom?
A másodlagos frissesség jegyében működő nemzeti oktatásügyünkben nem lenne biztos helye a Bulgakov regény legtöbb szereplőjének, leginkább még a magabiztos Berlioznak és a szélhámos mutyizó Lihogyejevnek. Vegyük csak a címszereplőket! Az ember- és vallástan tankönyvet író mestertanár Mester és szerelme-harcostársa, Margaríta mestertanárnő ebben a kurzusban nem hogy az örök fénybe, de még az örök nyugodalomba sem vonulhatna be, legfeljebb valamiféle nemzeti elfekvőbe. Jesuát még csak megtűrnék egy darabig a napköziben, de amikor újabb és újabb kisegítő iskolába és intézetbe küldendő cigánygyerekekről állapítaná, hogy „Márpedig ők jó emberek”, őt magát küldték egy bizonyos intézetbe. És mit remélhetne Woland, az erő része, a szakrális irónia művelője akár még egy érték- és világnézetsemleges iskolában, egy keresztény-nemzetiben aztán végképpen nem. De még inkább egy egyházi iskolában, hiszen ha funkcionálisan a jó ágense is a Mindenhatónak, formailag mégiscsak ördögi, de legalább is liberális. Említenem sem kell, hogy Korovjovot, Azazellót és Behemótot az ország összes oktatási-nevelési intézetéből a mértéktelen hülyéskedés, tréfálkozás, humor, irónia és szatíra alapos gyanúja miatt örökre kitiltanánk a nemzeti köznevelésből.
Ezzel szemben talán Poncius Pilátus lovag latint és lovagi tornát, Lévi Máté dogmatikát, Afrianus politológiát, Kajafás diplomatikát, Judás ha nem is informatikát, de legalább informálást oktathatna. Nézzük tovább! Arcsibald Arcsibaldovics karatét és idegenforgalmat, Rjuhin verselméletet, Sztyepan Bogdanovics Lihogyejev tömegkultúrát és -kommunikációt, Nyikanor Ivanovics Boszoj számvitelt és devizagazdálkodást, Rimszkij, ha nem is politikai, de valamiféle unortodox gazdaságtant, Varenuha non profit menedzsmentet, Bengalszkij mellészóbeszédművészetet, Alojzij Mogarics ha etikát nem is, nemzeti etikettet, Meigel báró titkos szolgálatot, Latunszkij nemzeti kultúrpolitikát, Andrej Fokics másodlagos frissességű gasztronómiát oktathatna.
Hiszem, ha nagyon odafigyelnénk a frissességre, előbb-utóbb elzavarhatnánk ezt az egész oktatási-nevelési klikket, Afrianustól Latunszkijg. És, könyörögöm, neofita túlzással be ne vezessük az elsődleges frissességet, mert lejáratjuk magát a frissességet. És még valami: a másodlagos frissességű oktatási kurzus büdösségének kikiáltását ne hagyjuk a tüntető tanárokra, a diákokra és szüleikre, ez legyen feladata és felelőssége a nagyszülőknek, nagynéniknek, nagybácsiknak és az egykori diákoknak, vagyis mindenkinek. A másodlagos frissességű lazac már nem menthető, de a rendszer újragombolható, és javítható egyenként minden tagjának elégtelenje elégségesre, az meg közepesre, ez A Mester és Margarita üzenete. Ne feledjük, Iván a Jeshua-regény hatására bűn rossz költőből, olvashattuk, tisztességes történész lett.
Kamarás István