Pál apostol a hatalomról – Biblikus megfontolások a Róm 13,1–7 alapján
- Részletek
- Kategória: Teológia
Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban
BEVEZETÉS
Az embernek és sajátosképpen az egyháznak a hatalomhoz fűződő viszonya mindig aktuális kérdés. Ezért nem véletlen, hogy azoknak a bibliai szövegeknek a hatástörténete, amelyek ezzel a problémával foglalkoznak, áttekinthetetlen. Ám ezen szövegek közül is kiemelkedik erejével és meglepő tanításával a Róm 13,1–7.
A reformáció nagy adóssága
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban
2000-ben, protestánsok és katolikusok részvételével, sajátos légkörű kezdeményezés szerveződött. Az alapítók a reformáció 500. évfordulójára kívántak méltóképpen felkészülni. Leginkább a megosztottság, a Krisztus testén tátongó seb terhelte lelküket, és vágytak rá, hogy öt évszázad után balzsamot, gyógyírt leljenek a bajra. Azt tervezték, hogy végül Wittenbergben távolítják el a fájdalmas szögeket a kitárt karokból, vagy tovább forgatva e képet, az egymással szemben felhalmozott megosztó, kárhoztató adósságok listáját együtt szegez(tet)ik a keresztfához (Kol 2,14).
Az erdélyi unitarizmus korai időszakáról
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban
A 16. század derekára kialakult nagy felekezetek képviselői a reformáció lemetszendő vadhajtásának tekintették azokat az általuk antitrinitáriusoknak nevezett vallási útkeresőket, akik nem tudták elfogadni a Szentháromságnak a nikaiai zsinaton kihirdetett dogmáját. Azt is meg kell említenünk, hogy e törekvés nem hunyt ki a kora újkori felekezeti küzdelmek elcsitultával, jelen volt a modern egyháztörténet-írás megszületése körüli vitákban a 19. század végén és a 20. század első évtizedeiben, s bizony, noha latensebb módon, jelen van még napjainkban is a reformáció történelmi hozadékát a református felekezetével azonosító megnyilatkozásokban vagy az olyan protestáns antológiákban, amelyek megengedhetőnek tartják e mozgalom, majd felekezet teljesítményének teljes elhallgatását.
Két reformátor: Luther Márton és Pázmány Péter
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2017/3. számban
A protestánsok ebben az évben emlékeznek a Luther Márton (1483–1546) által elindított reformáció kezdetének 500. évfordulójára.1
1516–1517-ben Albert mainzi érsek búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források rá eső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez. Luther 1517. október 31-én levelet írt neki, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen. A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később „95 tétel” néven vált ismertté. (A reformátornak ekkor még nem állt szándékában szakítani a római katolikus egyházzal.) Ezt a dátumot tekintik a reformáció kezdetének, és ünneplik minden év október 31-én, a reformáció napjaként.
Ajánlás 2019/4
- Részletek
- Kategória: Előszó
„Nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18). A bibliai szavak, miközben mindannyiunk legalapvetőbb tapasztalatainak egyikét fogalmazzák meg, szövegkörnyezetükben teológiai-morálfilozófiai értelmezéseknek is teret kínálnak.
Egy katolikus gyökerű lap számára ebben az összefüggésben alapvető kérdés a papi cölibátus. Az amazóniai térséggel foglalkozó, 2019 októberében Rómában megtartott különleges püspöki szinódus az egyházi rend szentsége kapcsán kiemelten tárgyalta a nős papság lehetőségének, illetve a női egyházi szolgálatoknak a kérdését. A súlyos paphiány és a hívők számának nagymértékű csökkenése nemcsak a távoli térség problémája – egyre közelebbi valóság Európa és Magyarország számára is. Gruber László tanulmánya mindezek fényében elsősorban a papi nőtlenség témáját járja körül. Első része az intézmény kialakulását mutatja be teológiai szempontból, ezt követik a kultikus, egyháztörténelmi, lelkipásztori és társadalmi vonatkozások. A befejező rész – immár a szinódusi záródokumentum ajánlásainak ismeretében – a katolikus Egyház életében várható esetleges változásokat vázolja fel, bizakodva, hogy, miként a szerző fogalmaz, a Szentlélek tüzétől átjárt – felszentelt és világi, férfi és női – apostoloktól újra igazán „lángoló” lehet majd Amazónia. A Súlypont rovat másik írása határozottan sürgeti a változásokat: Hubert Wolf teológus-egyháztörténész, katolikus pap történeti-egyházfegyelmi jelenségnek tekinti a papi nőtlenség követelményét, s mint ilyet, bármikor megváltoztathatónak.
