egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Részletek
Kategória: Előszó

Már megint a zsinat! Bizonyára lesznek, akiknek majd nem tetszik súlyponti témaválasztásunk, mert úgy vélik, hogy erről már eleget beszéltek, hogy ma már más időket élünk, vagy a zsinat talán már nem is aktuális, manapság más problémákkal kellene szembenéznünk. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a zsinat szelleme és lelkisége ma távolabb van a világ-, de mindenekelőtt a magyar katolikus egyháztól, mint valaha.

Ötven éve, a II. Vatikáni zsinat megnyitásakor XXIII. János pápa még érezte, hogy friss levegő, megújulás kell, máskülönben a világ folyama elrohan a benne álló szikla-egyház mellett, amely belülről érintetlen, száraz marad, mint a puskapor. Az elmúlt ötven év alatt az egyház sok helyütt a világon megújult, friss forrássá vált, amely mellett sokan pihentek meg, és új erőre kaptak. Igaz, sokan el is fordultakc tőle, de nem a zsinat miatt, hanem a zsinat ellenére, a korszellem és egyéni életutak következtében. És nálunk? Számos értékes kezdeményezés, életerős plébánia és kiscsoport van – szigetek a nagy szikla árnyékában. A nagy szikla pedig belülről nemcsak száraz, hanem gyakran öntelt, múltba tévedő, a hatalomért és pénzért nyomuló. Bevezető, máshonnan átvett írásomban a zsinat jelentőségére, újszerűségére és – a nagy zsinati teológus, Josef Ratzinger szavaival, miszerint a régit „kell mai módon olvasni” –, a zsinat helyes értelmezésére kívánok rámutatni. A német dogmatikus Peter Neuner azt a ma is gyakori és az egyházi megújulást akadályozó tévhitet igyekszik eloszlatni, amely az egyházhoz még mindig a pápa, a püspök vagy a pap felől közelít. A zsinat szembeszállva a pápa tanácsadóival tudatosan és kifejezetten más utat választott: az egyházat nem a rendek felől, hanem a közösség felől értelmezi, ezért került az egyházról szóló konstitúcióban a püspökökről és papságról szóló fejezet elé „két másik, alapvető fontosságú” rész az egyház misztériumáról és az Isten népéről.

Nem a pozíció számit, hanem a lelkület. Jézus nem azért nevezi boldognak tanítványait, mert ők valamilyen tisztséget töltenek be, hanem azért, mert ők kicsinyek. Bácskai Károly evangélikus teológus szerint a bibliai kicsinység lehet lenézettség, mellőzöttség is, de minden bizonnyal a megért ember lelkiállapota, amely nem fér meg „a farizeizmusra jellemző felfelé való törekvés” attitűdjével. „Azoknak, akik Isten országa ígéretét bírják, legfőbb jellemzőjük nem a nagyság vagy a hatalom, hanem az alázat.” Ugyanígy „a kereszt Krisztusának képviselete tipikusan nem hatalmas, gazdag és uralkodó, hanem szerény, lelki értelemben mindenképpen kicsiny, szolgáló egyházat
feltételez.”

Vajon hogyan fér össze ezzel az egyházértelmezéssel mindennapi gyakorlatunk? Midling Andrea egy tesztfelmérés eredményeit ismerteti, amelyet egy katolikus főiskola azon hallgatói között végzett, „akik a vizsgaidőszak közepén váratlanul szembesültek
azzal a ténnyel, hogy a Hitéleti Intézmény megszűnik, és tanulmányaikat nem folytathatják az intézményben”. – Nem veszélytelen a közelmúlt kutatása, amint erre Székely Tibor hívja fel figyelmet, hiszen az „ügynök” adott esetben magát a leleplezőt
feketítheti be. Valami hasonlóról szólt a „Fidentia pro ecclesia” ünnepsége is, ahol Tímár Ágnes ciszter nővér és Szabó Gyula katolikus plébános munkásságát méltattuk. – Flaskár Melinda a két világháború közötti budapesti ortodox zsidó elit látásmódjába enged fölöttébb érdekes és tanulságos betekintést.

Wildmann János

Részletek
Kategória: Világ-nézet

A magyar diákok tüntetései – mint minden tömegmegmozdulás ­– mögött jól meghatározható érdekek húzódnak meg. Ma még nem világos, hogy mennyiben sikerül ezeket a felsőoktatási intézmények mai és jövőbeni hallgatóinak és oktatóinak érvényesíteni, és milyen területeken kényszerülnek a reformokkal szükségszerűen együtt járó kompromisszumokra. Mindennek tisztázása persze rendkívül fontos, különösen néhány héttel a felvételi határidő lejárta előtt.

Részletek
Kategória: Aktuális

Megtisztelőnek tartom a lehetőséget, hogy a családról szóló gondolataimat leírhatom, különösen is azért, mert nem vagyok se teológus, se családsegítő, se házasságterapeuta: evangélikus gyülekezeti lelkész, mentálhigiénés szakember és gimnáziumi magyartanár vagyok (jelenleg ez utóbbi csak zárójelben), emellett tizenhat éve házasember, és négy – tizenháromtól négy évesig terjedő – fiúgyermek édesapja. Jelenleg egy dunántúli kisváros evangélikus arányokhoz mérve nagy (3600 fős) gyülekezetében dolgozom. A két hivatásom – családfő és lelkész – állandó harcban, oda-vissza kapcsolatban, egymást áthatva áll egymás mellett, így amit most leírok, sokkal inkább saját tapasztalatok, illetve azoknak elméleti vagy szubjektív továbbgondolása, mint rendszeres tudományos értekezés. Dolgozatomnak három része lesz: először a házasság elvi alapjairól írok, majd a házassággal és családdal kapcsolatos aktuális etikai kérdésekről, végül a papcsalád sajátosságairól.

Részletek
Kategória: Súlypont

Amikor az Egyházfórum szerkesztősége eldöntötte, hogy a folyóirat olvasói számára érdekes lehetne a házasság elvi és gyakorlati kérdésének ókeresztény megközelítése, akkor még nem tudtuk, hogy időközben Heidl György eszmetörténész, a Pécsi Tudományegyetem Esztétikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, rövid időn belül fontos cikket jelentet meg „Alexandriai Kelemen a házasságról” címmel.1

A tanulmány kapcsán módszertanilag két nagyon fontos megállapítás fogalmazható meg: 1) hiányzik a történeti perspektíva (pl. a korabeli családfelfogás vagy a férfi és a nő közötti különbségtétel felvázolása2); 2) a szerző mellőzi a kortörténeti kontextualizálást (vagyis a konkrét környezetbe való beágyazást3). Heidl ugyanis nem annyira (eszme)történeti, hanem sokkal inkább (iránymutató szándékú) teológiai eszmefuttatást tár az olvasói elé. Meggyőződésének alapját az képezi, „hogy a modern katolikus házasságteológia a II. Vatikáni zsinat hatására mindinkább elmélyültté és letisztulttá vált, s egyre gondosabb figyelemmel fordul a házasság mint misztérium felé” (410). Hogy egész pontosan kik, milyen művek képviselik ezt a fajta katolikus teológiai modernitást, azt Heidl nem árulja el. Azt azonban világossá teszi, hogy „azt a teológiai szemléletmódot, amely a házasságban elsősorban misztériumot lát, és ezt tekinti a házasságteológia magvának, a házasság misztériumteológiai vagy misztológia megközelítésének” nevezi (420). Hogy ennek nem sok köze van a Konstantin előtti ókeresztény korhoz, az szemmel láthatólag nem zavarja. A II. Vatikáni zsinat alapján vizsgálni az ókereszténységet még teológiailag is problémás, történeti szempontból pedig egyszerűen minősíthetetlen.4

Részletek
Kategória: Súlypont

1. Szüzesség 

Betulá

A bibliai betulá szót rendszerint szűznek fordítják le, mégis – nem jogi értelemben – jelentése kétséges, inkább jelenthet egy életkort, mint egy fizikai állapotot. A rokon akkád szó, a bátultu (hímnem: bátulu) és az ugarit btlt „egy serdülő, eladósorban lévő, leány”. Az, hogy egy nő, akit így hívnak, nem feltétlenül virgo intacta, bizonyítja egy ugarit mítosz elbeszélése Báál szexuális érintkezéséről Ánát istennővel, aki a megtisztelő btlt jelzőt viseli.[1] Egy Nippurból való arám varázsló szövegben van egy utalás egy betultá-ra, aki „terhes, de nem tud szülni”.[2] A betulá hímnemű párja a Bibliában gyakran a báhur, „fiatal férfi”.[3] A betulá szó egymást váltja a némileg szinonim, kort meghatározó álmá szóval, mely szintén egy fiatal nő megjelölésére szolgál. Így a Genesis 24,16.43-ban Rebekát először betulának, majd egy álmának nevezik. A két szó pontosan ugyanilyen váltakozása jelenik meg egy ugarit szövegben is[4]. Az álmá, az Izaiás 7,14 kétezer éves félreértése ellenére, „Íme a szűz fogan.....”[5] semmiben nem utal a kérdéses nő szüzességére. Az egyetlen mód, hogy a „szűz” szó világos értelmet nyerjen, a negatív úton történhet: pl. a sumér és akkád irodalom „virágától nem megfosztott”, „nem tapasztalt”, „nem megnyitott”, és „aki férfit nem ismert” terminus technikusokat használt. Rebeka leírása hasonló[6], akit először egy betulának, „fiatal nőnek”, és később „akit férfi nem ismert”-nek mond a bibliai szöveg.[7] Jogi értelemben azonban a betulá szigorú értelemben vett szüzet jelent, ugyanezt jelenti a batultu kifejezés is bizonyos akkád jogi kontextusban.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.