Rozgonyi György országnagy (1932-2020)
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
A misztikus és a spirituális mellett az egyháznak is van társadalmi „halmazállapota”, mely két egymást kiegészítő dimenzióban működik: az intézményesben és a mozgalmiban. A budapesti Szentimrevárosban az olajozottan működő vallási intézményeken (a plébánia, a ciszter gimnázium) kívül elsősorban a cserkészet, a harmadrend és a körzet-apostolok képviselték a mozgalmi egyházat. 1949-ben mindezek egyik pillanatról a másikra szűntek meg. Így aztán szentimrevárosi földalatti ifjúsági mozgalom ebből a hiányból született oly módon, hogy egyszerűen a föld alatt folytatódott mindaz, ami a fiataloknak (és persze szüleiknek) rettentően hiányzott: legfőképpen a cserkészet és a hittan. Meglehetősen spontán módon jöttek létre ― Bibót parafrazálva ― a jézusi szabadság kis körei ―, melyek számomra (aki benne is voltam, majd harminc évvel később kutattam) a szabadság hiteles helyeinek bizonyultak, méghozzá nem csak a valamitől való, hanem a valamikért való szabadságnak. Amikor megnövekedett a mozgalom, és a lekapcsolt klerikusok helyére tízen-huszonéves civilek kerültek, a tagok egy részéből hirtelen felelős vezető lett. Az intézményes egyházon egyszerre kívüli és belüli mozgalmak közül a szentimrevárosi lett a legjelentősebb.
Utójáték
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
A cikk korábbi változata megjelenik németül: a Tikkun Olam. Der Beitrag jüdischer Frauen zu einer besseren Welt, Hrsg. Lappin-Eppel, Eleonore, Berlin (Bet Debora Journal) című kiadványban 2014 őszén, valamint angolul: Baltic Worlds, 2014, 2–3. sz. 4–9.
Maximák minimuma
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
HITEK ÉS EGYÜTTÉLÉSI NORMÁK
A társas lény létfeltétele a társaság rendje. Ahogy a társasság körei tágultak: a családtól, a törzstől, az egyterületű, egynyelvű népektől a mai globális világig, úgy változtak és ütköztek az együttélések normái. A Bibliában elbeszélt történetek híven tükrözik ezt a kettős folyamatot: a kiválasztott nép identitástudatának erősödését, a saját isten normáinak kőbe vésését és az idegen népektől, isteneiktől való eltávolodást; a saját normáknak az ortodoxiákban máig viselt jelképeitől az Újszövetségnek a Római Birodalom univerzumáig terjedő, ma is hivatkozott hagyományáig. Vallásháborúk, vallásüldözések, hatalmi kényszerek sora vezeti el történelmünket a napjainkig, a névleg egy hitvallású európai civilizációban is.
Életmű Auschwitz után
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
VIKTOR E. FRANKL ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA A KONCENTRÁCIÓS TÁBOROK ÁRNYÉKÁBAN, A LOGOTERÁPIA ÉS EGZISZTENCIAANALÍZIS FÉNYÉBEN
Röviddel azelőtt, hogy Amerika belépett a második világháborúba, értesítették Viktor Franklt, a bécsi Rothschild Zsidó Kórház neurológus főorvosát, hogy az Egyesült Államok konzulátusán átveheti amerikai vízumát. Bár Frankl évek óta várt a kivándorlást biztosító úti okmányra, mégsem jelentkezett érte. A hír hallatán ugyanis komoly benső vívódáson ment át: meneküljön a szabadságba, vagy maradjon Bécsben. Tudta: ha elutazik, Amerikában komoly karriert futhat be, semmi nem áll pszichiáteri hivatása útjában, ha azonban marad, annak beláthatatlan következményei lehetnek, különösen a háborús bizonytalanság és az elhatalmasodott zsidógyűlölet miatt. Tudta azt is: amíg ő az országban marad és főorvosként dolgozik, szülei vele együtt deportálási mentességet élveznek. Ha elhagyná az országot, szüleit kitenné a deportálás veszélyének. A menni vagy maradni kérdés kapcsán kétségek mardosták: egyrészt a hivatástudatából fakadó felelősség, másrészt szülei iránt érzett felelősségének érzete. A megoldást otthon, a rádióasztalon megpillantott kődarab jelentette: édesapja délutáni séta közben a szétrombolt zsinagóga törmelékei között rátalált a Tízparancsolat kőtáblájának egyik darabjára, amelyen rögtön felismerte a negyedik parancsolat jellegzetes héber betűjét. A dilemmával küszködő főorvos egyértelmű üzenetet vélt felfedezni a megtalált szent kődarabban: Atyádat és anyádat tiszteld, hogy hosszú életű légy e földön! Viktor Frankl Bécsben maradt, ezzel ideig-óráig megőrizte szüleit a deportálástól.[1] 1942-ben aztán menni kellett: Theresienstadt, Auschwitz, Kaufering és végül Türkheim voltak Frankl életének borzalomállomásai.[2] Családját elveszítette a koncentrációs táborokban, ő azonban csodával határos módon megérte a felszabadítás óráját, és Soá-tapasztalatával életművet teremtett, amely a szenvedő ember legerősebb akaraterejét szólítja meg a legnagyobb borzalmak között is: az értelem feltétel nélküli akarását.
A győri Ranschburg Salamon rabbi és családja a magyar kultúráért
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
ÉVFORDULÓK ÉS SORSFORDULÓK
Amikor Magyarország német megszállásának drámai eseményeire kell visszatekintenünk, nemcsak a felelősökről tolulnak fel zaklatott kérdéseink. Arra is rá kell látnunk mindannyiunknak: milyen jelentős szellemi értékteremtők lehetséges további alkotásaitól fosztatott meg a magyar kultúra.
