Egyházpolitikai megfontolások
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
Elhangzott 2014. október 14-én a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének Közpolitikák és jogi környezetük. Egyházpolitika című rendezvényén. Szerkesztett változat.
A JELENLEGI HELYZET
A jelenleg érvényes egyházpolitikai irányelveket Balog Zoltán és Semjén Zsolt fogalmazta meg az Egyházakra vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye 2002 kötethez írt, A magyar modell címet viselő bevezetőjükben, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Kapcsolatok Főosztálya kiadásában jelent meg. Ez a mindössze kétoldalas írás formálisan nem kérdőjelezi meg ugyan az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam világnézeti semlegességének elvét, de a gyakorlatban számos lehetőséget biztosít az államnak az egyházak befolyásolására. A több tucatnyi régi és új finanszírozási forma, valamint az elosztási kulcsok megváltoztatása az egyes egyházakat különbözőképpen érintette. A szerzőpáros az ún. „történelmi egyházak”-at kívánta előnyben részesíteni, másokat pedig háttérbe szorítani, de ennek egyik fontos eszközét, az egyházalapítások szigorítását, a parlamenti kétharmados többség hiányában 1998 és 2002 között nem sikerült megteremteni.
A család: a szeretés műhelye
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
KEVE családi nap, Hotel Thermal Margitsziget, 2014. 06. 14. (A cikk az elhangzott előadás szerkesztett változata.)
A család mibenlétét, kialakulását, működését, a családos élet próbatételeit a magunk módján mindannyian megtapasztaljuk. Kérdéseinkre választ keresve, összefüggések felismerésére törekedve, kételyeink, bizonytalanságaink eloszlatásához könyvtárnyi szakirodalom kötetei között válogathatunk ízlésünk és világlátásunk szerint. Az alábbiakban következő gondolatmenet nem könnyíti meg a tájékozódást. Bevallott célja szerényebb: kevésbé megszokott nézőpontokat választva vesz szemügyre és kevésbé elcsépelt szóhasználattal tárgyal néhány olyan kérdést, amelyek krízisektől, katasztrófáktól viszonylag távoli, a közfelfogás által teljesnek és egészségesnek tartott családokban is figyelemre és latolgatásra érdemesek lehetnek.
Rozgonyi György országnagy (1932-2020)
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
A misztikus és a spirituális mellett az egyháznak is van társadalmi „halmazállapota”, mely két egymást kiegészítő dimenzióban működik: az intézményesben és a mozgalmiban. A budapesti Szentimrevárosban az olajozottan működő vallási intézményeken (a plébánia, a ciszter gimnázium) kívül elsősorban a cserkészet, a harmadrend és a körzet-apostolok képviselték a mozgalmi egyházat. 1949-ben mindezek egyik pillanatról a másikra szűntek meg. Így aztán szentimrevárosi földalatti ifjúsági mozgalom ebből a hiányból született oly módon, hogy egyszerűen a föld alatt folytatódott mindaz, ami a fiataloknak (és persze szüleiknek) rettentően hiányzott: legfőképpen a cserkészet és a hittan. Meglehetősen spontán módon jöttek létre ― Bibót parafrazálva ― a jézusi szabadság kis körei ―, melyek számomra (aki benne is voltam, majd harminc évvel később kutattam) a szabadság hiteles helyeinek bizonyultak, méghozzá nem csak a valamitől való, hanem a valamikért való szabadságnak. Amikor megnövekedett a mozgalom, és a lekapcsolt klerikusok helyére tízen-huszonéves civilek kerültek, a tagok egy részéből hirtelen felelős vezető lett. Az intézményes egyházon egyszerre kívüli és belüli mozgalmak közül a szentimrevárosi lett a legjelentősebb.
Utójáték
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
A cikk korábbi változata megjelenik németül: a Tikkun Olam. Der Beitrag jüdischer Frauen zu einer besseren Welt, Hrsg. Lappin-Eppel, Eleonore, Berlin (Bet Debora Journal) című kiadványban 2014 őszén, valamint angolul: Baltic Worlds, 2014, 2–3. sz. 4–9.
Maximák minimuma
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Megjelent a Egyházfórum 2014/2-3. számban
HITEK ÉS EGYÜTTÉLÉSI NORMÁK
A társas lény létfeltétele a társaság rendje. Ahogy a társasság körei tágultak: a családtól, a törzstől, az egyterületű, egynyelvű népektől a mai globális világig, úgy változtak és ütköztek az együttélések normái. A Bibliában elbeszélt történetek híven tükrözik ezt a kettős folyamatot: a kiválasztott nép identitástudatának erősödését, a saját isten normáinak kőbe vésését és az idegen népektől, isteneiktől való eltávolodást; a saját normáknak az ortodoxiákban máig viselt jelképeitől az Újszövetségnek a Római Birodalom univerzumáig terjedő, ma is hivatkozott hagyományáig. Vallásháborúk, vallásüldözések, hatalmi kényszerek sora vezeti el történelmünket a napjainkig, a névleg egy hitvallású európai civilizációban is.
