Ajánlás 2018/2
- Részletek
- Kategória: Előszó
Louis de Bonald filozófus és esszéista monarchikus érzelmű volt, és egyházhű katolikus. (Az ő nevéhez szokás kötni a „trón és oltár szövetsége” kifejezést.) A konzervatív gondolkodó Théorie du pouvoir politique et religieux (A politikai és vallási hatalom elmélete) című munkájában (1796) a felvilágosodás eszméit romboló hatásúaknak nevezte, a demokráciát „az egyéniségek anarchiájának”, a liberalizmust „a társadalom atomizálása elméletének”. De hol tartunk ma? Az állam és az egyház szétválasztását egyértelműen az európai társadalomfejlődés jelentős vívmányának tartjuk; országainkban többé-kevésbé meg is valósult, ám számos aggasztó jel utal arra, hogy léteznek az elmélettel ellenkező gyakorlatok. GABRIEL ANDREESCU politológia-professzor, a téma nemzetközileg elismert szaktekintélye szerint Romániára egyenesen „a teokrácia árnya” vetül. Noha a román törvényhozás az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatának szellemében semleges jogi szabályozást alkotott, a gyakorlatban olyan részrehajló rendelkezések és intézkedések sora születik, amelyeknek egyértelmű kedvezményezettje a Román Ortodox Egyház. A tanulmány az elfogulatlan, kiválóan adatolt szakmai megközelítést konkrét példák ismertetésével teszi érzékletessé. Lengyelországra is kitekintünk. Ha szóba kerül, asszociációink rendszerint a következők: erősen katolikus ország, szent pápát adott, történelmi múltja és főként jelene sok hasonlóságot mutat a magyarral. Nézzük mindezt közelebbről, mélyebb összefüggésekben! Milyen a lengyel katolicizmus a mindennapokban, milyen szerepet játszik az Egyház az ország életében, milyen kapcsolata a politikával és a hatalommal? Hogyan viszonyul a ferenci reformokhoz? Ezekre és további kérdésekre találhatunk válaszokat az élete jelentős részét Lengyelországban töltött HEGEDŰS ZOLTÁN színes és lendületes írásában.
Nádszál a grániton
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Vitán felül kompetens egyházi közszereplő kristálytiszta mondanivalóval kapcsolódott be a hajléktalan életvitel alaptörvényi szintű átszabályozásáról kibontakozott eszmecserébe. Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) társadalmi kérdésekkel foglalkozó Caritas in Veritate Bizottsága elnöke levélben fordult a jogalkotókhoz (a levél a Magyar Kurirban 2018. június 18-án reggel jelent meg).
Mai hiányzó: a prófétai lelkület
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Orbán Viktor negyedik beiktatási beszédében egyszer sem mondta ki az „illiberális” kifejezést, helyette hangsúlyosan a keresztény demokráciát használta, rádiós nyilatkozatában pedig még azt is hozzátette, hogy egy „európai hagyományokban gyökerező, régi vágású” kereszténydemokráciára gondol. Ezzel, persze, alaposan belebonyolódott újdonsült demokráciájába, hiszen az Európai Unió alapításában oroszlánrésze volt annak a régi vágású kereszténydemokráciának, mely legalább annyira volt liberális mint keresztény, mellyel szemben a brüsszelezés nem csupán csak bocsánatos bűn.
Jézus meggyógyítja a bénát
- Részletek
- Kategória: Más-kép
A haverok, vagyis Colos Lali, Fineszes Dzsoni és Bunyós Fecó úgy tudták, hogy létezik egy Emberfia művésznevű venezuelai vagy ukrán alternatív gyógyász, aki energiával, mágnesességgel vagy hőterápiával képes kificamodott vagy teljesen lebénult végtagokat helyreállítani. Összeadták megtakarított pénzüket, bepakolták Dezsőt tolókocsistul a kombiba, és elvitték abba a városba, ahol az Emberfia titokban munkálkodott, mert az akadémikusok, a főorvosok és az írástudók nem jó szemmel nézték tevékenységét. A fülesért ötven lepedőt fizettek a Bánatos Hollóban egy szerző-mozgó ürgének, aki mint Nikodémus mutatkozott be nekik, holott egyszerűen csak Gipsz Jakab volt becsületes, pontosabban valódi neve. Szerencséjükre ezúttal nem verték át őket, ugyanis az Emberfia néven futó csodadoktor valóban ott tartózkodott, pontosabban a megadott városka művelődési otthonában, ahol már évek óta nem folyt művelődés, hanem leggyakrabban Hollandiából és Angliából érkező használt ruha és cipő vásárnak adott otthont, szombaton és vasárnap pedig techno-house partiknak.
Ajánlás
- Részletek
- Kategória: Előszó
Keresztény közéleti-kulturális folyóiratként határozzuk meg magunkat. Nolens volens – itt és most, 2018 tavaszán – lapunkban a köz-élet, a politika kap nagyobb hangsúlyt.
Vitaindító értékű írásként közöltük reformáció-emlékszámunkban Kókai Nagy Viktor biblikus teológus tanulmányát. Felhívásunkra továbbgondolandó reagálások érkeztek. A szerzők summázatai alapján ismertetem tartalmukat.
Csepregi András másként értelmezi a hivatkozott szentírási szöveget: „Pál apostol Római levelének híres szakasza, 13,1–7, a »felettes hatalmak« iránti feltétlen engedelmességre utasítja a római gyülekezetet. E tanítás két gazdag értelmezéstörténeti hagyományt teremtett. Az első szerint az Apostol utasítása normatív, minden időben és minden körülmények között érvényes a keresztény közösségek számára. A második szerint a közösség mérlegelheti, rá is vonatkozik-e az apostoli utasítás vagy választhatja a »felettes hatalmakkal« szemben az ellenállás útját. A második hagyomány jegyében született meg a szöveg kortörténeti olvasatának kísérlete; kutatják és értelmezni próbálják azokat a körülményeket, amelyek között Pál apostol számára nem adatott más választás, mint a feltétel nélküli engedelmességre való felszólítás. A történeti tényezők ismerete megteremti a mai olvasó számára azt a távolságot a szövegtől, amely megengedi a saját helyzetére reflektáló mérlegelést.”
Bartha István a posztmodernnek nevezett társadalmi jelenségekre kérdez rá kortárs és felvilágosodás kori szerzők, valamint a Biblia segítségével. Határozottan állást foglal amellett, hogy az egymást követő nemzedékek kitartó, következetes, évszázadokon át tartó küzdelme nem lehet hiábavaló. „Nincs jogunk lemondani szabadságunkról. Nincs jogunk átadni az irányítást újsütetű önjelölt istenkirályoknak.”
Teológia rovatunkban Barcsák János a teremtéstörténet értelmezésének újragondolására buzdít: „Ádám és Éva teremtésének története (Ter. 2,4–25) nagy figyelmet kapott a modern teológiában, hiszen e rész tartalmazza a Biblia legalapvetőbb tanítását a szexualitásról, a házasságról, a férfi és a nő közötti viszonyról. Dolgozatunk arra mutat rá, hogy a szöveg teológiai tanítása a nő és a férfi teljes egyenlőségéről komplex struktúra keretei között mutatkozik meg. A paradicsomtörténetben megjelenő struktúra nemcsak a szeretet tapasztalatának fenomenológiai leírását teszi lehetővé, hanem az emberi kreativitás megragadását is.”
„Ez a gazdaság öl” – méltán vált híressé a Tornielli–Galeazzi szerzőpáros Ferenc pápa gazdaság- és társadalompolitikai nézeteinek bemutatására vállalkozó könyve. A közgazdász Homolya Dániel a mű kritikus olvasatát kínálja – újabb ösztönzés arra, hogy a kérdést minél több oldalról közelítsük meg, lapunk hasábjain is.
Hűséges szerzőnk Ranschburg Ágnes Hildegard pszichológus, OSB obláta. Lélekszigetre invitál minket ismét, hogy feltegye kereszt-kérdését: lehetséges-e megbocsájtani?
Tisztelt Olvasóinknak ezekkel az olvasmányokkal kívánunk gazdagító húsvéti felkészülést.
Pongrácz Mária
