Ajánlás 2019/1
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
„Ahol az Úr lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17) – Szent Pál szavai adták a mottóját annak a felszabadításteológiai konferenciának, amelyet a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete rendezett 2018 szeptemberében a vértanú Óscar Romero érsek küszöbön álló szentté avatása alkalmából. Az elhangzott előadásokból a következőkben válogatást közlünk; elsőként Deák Dánielnek a populizmus, a politikai kereszténység és a felszabadításteológia összefüggéseit tárgyaló értekezését. A szerző megvizsgálja a felszabadításteológia eszmetörténeti hátterét, foglalkozik nagy témáival: osztályharc, strukturális bűn, a munka civilizációja, a szegénység mint eszköztelenség és pártosság. Tanulmánya végén néhány ajánlást is megfogalmaz a magyarországi antidemokratikus politikai kereszténység bírálatával és a szegények ügye iránt elkötelezett, lehetséges közösségi cselekvéssel kapcsolatban.
Folyóiratunknak nevében is foglalt fórum-jellege e számunkban kifejezetten nagy hangsúlyt kap. A véleményeltéréshez való jog korábban elemzett kérdésében ezúttal Béres Tamás evangélikus teológus szólal meg, az engedelmesség fogalmát helyezve a középpontba. Megállapítja: jóllehet két évezredes története alatt az engedelmesség a kereszténység egyik védjegyévé vált, az evangéliumokban nem találkozunk vele személyközti vagy intézményes értelemben. Az Egyház korai történetében az apostoli atyáknál jelenik meg komoly közösségszervező, fegyelmi tényezőként. Közel ebben a korszakban azonban az Egyház igazi egységének forrásaként megjelenik az eukharisztia értelmezése is. A 20. század tragikus példákkal szolgál a keresztényi engedelmesség túlhangsúlyozására. Érdemes emiatt megfontolni a visszatérést a tanítás lényegibb, evangéliumközelibb forrásához, melynek értelmében az Egyház egységéről mindenekelőtt a hit Isten iránti engedelmessége gondoskodhat. Ez voltaképpen a hit próbája.
Hergell Mónikának az előző számunkban megjelent, gendertémában írott cikke vitára inspirálta Hubai Péter református teológiaprofesszort. Korrekt, ámde kemény bírálata felfogásunk szerint viszontválaszt igényelt. Úgy véljük, ily módon tanulságos eszmecsere bontakozott ki, olvasóink épülésére. A magunk részéről ehhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy mivel az Egyházfórum szervezeti értelemben nem „egyházi”, profilját tekintve pedig nem szakfolyóirat, szerzőinktől egy-egy téma igényes és felelős megközelítését várjuk, de nem kérünk számon hovatartozást vagy elköteleződést, nem írjuk elő számukra kötelezően tudományos (például teológiai) eszköztár alkalmazását.
Szabadságigény, különböző hitek és hitetlenségek, meggyőződések, nézetek létjogosultsága gondolatkörében mozognak többi rovatunk cikkei is. A Lélekszigetben Balogh Juditnak, az Egyházfórum közelmúltban elhunyt kuratóriumi titkárának kezdeményezésére született vallomások első darabját, Ratkóczi Éváét közöljük, a Műhelyben a Szabadság-imák programról számolnak be a szervezők. A Világ-Nézet rovatban Kamarás István OJD két újabb írását olvashatjuk; Ranschburg Hildegard pedig a Recenzióban Anselm Grün–Tomáš Halík–Winfried Nonhoff Távol az Isten című kötetét ismerteti, amelynek hit és hitetlenség párbeszéde a tárgya.
Pongrácz Mária
Ajánlás 2019/1
- Részletek
- Kategória: Folyóirat
„Ahol az Úr lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17) – Szent Pál szavai adták a mottóját annak a felszabadításteológiai konferenciának, amelyet a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyarországi Teológusnők Ökumenikus Egyesülete rendezett 2018 szeptemberében a vértanú Óscar Romero érsek küszöbön álló szentté avatása alkalmából. Az elhangzott előadásokból a következőkben válogatást közlünk; elsőként Deák Dánielnek a populizmus, a politikai kereszténység és a felszabadításteológia összefüggéseit tárgyaló értekezését. A szerző megvizsgálja a felszabadításteológia eszmetörténeti hátterét, foglalkozik nagy témáival: osztályharc, strukturális bűn, a munka civilizációja, a szegénység mint eszköztelenség és pártosság. Tanulmánya végén néhány ajánlást is megfogalmaz a magyarországi antidemokratikus politikai kereszténység bírálatával és a szegények ügye iránt elkötelezett, lehetséges közösségi cselekvéssel kapcsolatban.
Folyóiratunknak nevében is foglalt fórum-jellege e számunkban kifejezetten nagy hangsúlyt kap. A véleményeltéréshez való jog korábban elemzett kérdésében ezúttal Béres Tamás evangélikus teológus szólal meg, az engedelmesség fogalmát helyezve a középpontba. Megállapítja: jóllehet két évezredes története alatt az engedelmesség a kereszténység egyik védjegyévé vált, az evangéliumokban nem találkozunk vele személyközti vagy intézményes értelemben. Az Egyház korai történetében az apostoli atyáknál jelenik meg komoly közösségszervező, fegyelmi tényezőként. Közel ebben a korszakban azonban az Egyház igazi egységének forrásaként megjelenik az eukharisztia értelmezése is. A 20. század tragikus példákkal szolgál a keresztényi engedelmesség túlhangsúlyozására. Érdemes emiatt megfontolni a visszatérést a tanítás lényegibb, evangéliumközelibb forrásához, melynek értelmében az Egyház egységéről mindenekelőtt a hit Isten iránti engedelmessége gondoskodhat. Ez voltaképpen a hit próbája.
Hergell Mónikának az előző számunkban megjelent, gendertémában írott cikke vitára inspirálta Hubai Péter református teológiaprofesszort. Korrekt, ámde kemény bírálata felfogásunk szerint viszontválaszt igényelt. Úgy véljük, ily módon tanulságos eszmecsere bontakozott ki, olvasóink épülésére. A magunk részéről ehhez csupán annyit fűznénk hozzá, hogy mivel az Egyházfórum szervezeti értelemben nem „egyházi”, profilját tekintve pedig nem szakfolyóirat, szerzőinktől egy-egy téma igényes és felelős megközelítését várjuk, de nem kérünk számon hovatartozást vagy elköteleződést, nem írjuk elő számukra kötelezően tudományos (például teológiai) eszköztár alkalmazását.
Szabadságigény, különböző hitek és hitetlenségek, meggyőződések, nézetek létjogosultsága gondolatkörében mozognak többi rovatunk cikkei is. A Lélekszigetben Balogh Juditnak, az Egyházfórum közelmúltban elhunyt kuratóriumi titkárának kezdeményezésére született vallomások első darabját, Ratkóczi Éváét közöljük, a Műhelyben a Szabadság-imák programról számolnak be a szervezők. A Világ-Nézet rovatban Kamarás István OJD két újabb írását olvashatjuk; Ranschburg Hildegard pedig a Recenzióban Anselm Grün–Tomáš Halík–Winfried Nonhoff Távol az Isten című kötetét ismerteti, amelynek hit és hitetlenség párbeszéde a tárgya.
Pongrácz Mária
Nagypénteki tüntetés
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Az idei Ferenc pápa vezette nagypénteki Via Crucis egyértelműen az irgalmatlanság elleni tüntetés volt, méghozzá az intézményes és a magán irgalmatlanság ellen egyaránt, hiszen szó esett mind a társadalomból való kirekesztésről, mind a közömbösség által megkeményített szívekről. A tüntetés eszmei irányítója természetese maga Ferenc pápa volt, vezető aktivistája pedig a pápa felkérésére az elmélkedéseket készítő Eugenia Bonetti nővér, a Consolata missziós rend tagja, a modern rabszolgaság és az emberkereskedelem ellen küzdő civileket (bizony, őket!) segítő „Slaves no more” Társaság elnöke.
Ez a keresztút meg is őrizte a folytonosságot (az evangéliumi szövegekkel, szent énekkel, fohásszal, Miatyánkkal) és „botrányosan” szét is feszítette azt. Jézus mellett hét stációban szerepelt kiszolgáltatott helyzetben lévő bevándorló, migráns, menekült, a többiben pedig az emberkereskedelem áldozatai. Ebben a szociográfiába ágyazott keresztút-parafrázisban Máriát elhalványította a húszéves Tina, akit barbár módra gyilkoltak meg az utcán, a Jézust sirató asszonyokat az utcán együtt szolgáló szerzetesek és civilek, Cirenei Simont pedig az afrikai menekülteket fogadó Afrikából bevándorló apácák. Ezen a keresztúton Jézus és a jézushívők, valamint minden jóakaratú ember napjaink új keresztre feszítettjeivel, a bányában, a földeken és az utcán kizsákmányoltakkal, az emberhússal üzletelő szervkereskedőkkel, sivatagban éhező-szomjazó, tengerben hánykolódó menekültekkel találkozhatott, azokkal az „emberi lényekkel, akik a szegénység, a diktatúra, a korrupció, a rabszolgaság elől menekülnek”.
Olvasói levél Veres András megyéspüspök nyilatkozatára
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy vallását aktívan gyakorló római katolikus vagyok. Mi több a győri egyházmegyében voltam hittanos, sőt ministráns. Ezek után talán érthető, hogy érdeklődéssel figyelem egyházam, s mindenekelőtt annak vezetőinek állásfoglalásait korunk kérdéseiben, s ezért igen csak felkeltette érdeklődésem a Népszava 2019. április 6-i címlapja, melyben Veres András püspök atya interjújából azt emelik ki: „Kevesebb a kiskorúak elleni visszaélés, mint a liberális országokban”. Fellapozva az újságot valóban azt olvashattam „Nálunk valószínűleg kevesebb visszaélés történt, mint más országokban. Én úgy látom, a magyar ember és a magyar kultúra gyerek- és családbarát, ami akadályozza az ilyen irányú bűnelkövetést.” Későbbiekben a más országokat a nálunk liberálisabb országoknak kell értelmezni, amiből az olvasó, s a lap szerkesztője joggal következtethet arra, hogy a liberalizmus és a papi pedofília között létezhet valamiféle összefüggés.
Boldogabbak-e a vallásos emberek?
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
A Magyar Szcientológiai Egyházhoz tartozó Út a Boldogsághoz Alapítvány szervezésében immáron a harmadik alkalommal került sor vallásközi kerekasztal-beszélgetésre, ezúttal A vallásos emberek boldogabbak címmel. A téma apropója különböző felekezetek médiumaiban egy időben megjelenő hasonló témájú beszámolók közelmúltban történt felmérésekről, melyek szerint a vallásos emberek boldogabbak, mint a nem vallásosak. Katolikus, evangélikus, pünkösdi, muszlim és szcientológus lelkészek mellett rám, vallásszociológusra a konstruktív ördög ügyvédjének szerepe jutott. A boldogságkutatás (bizony, van ilyen, méghozzá a filozófiai antropológia mellett különböző társadalomtudományokban is!) a köznapi boldogságfogalmak (kellemes élet, konfliktusmentesség, elégedettség, érzelmi stabilitás, testi-lelki egészség) mellett az arisztotelészi erényes életmód, a szorongásmentesség, a koherencia-érzés, valamint a szubjektív jól-lét értékalapú és élvezetelvű változatainak fogalmaival operál.
