Kételyek között?
- Részletek
- Kategória: Súlypont
Az Amoris laetitia és az újraházasodott elváltak szentségekhez járulásának kérdése
2016. április 8-án a Szentszék sajtótermében mutatták be nagy sajtóérdeklődés mellett az Amoris laetitia… kezdetű, a családban megélt szeretetről szóló, terjedelmes és egészében véve igen értékes apostoli buzdítást, amely a 2014 és 2015 őszén Rómában Ferenc pápa vezetésével tartott püspöki szinódusok közös útkeresései gyümölcseként született meg. Ezt követően azonban hamarosan különböző, mi több, egymásnak ellentmondó értelmezések születtek a dokumentum 8. fejezete körül (A törékenység kísérése, megkülönböztetése és integrálása), tulajdonképpen az újraházasodott elváltak szentáldozásához járulásának a kérdésében.
Fellebbviteli eljárás (szemelvények egy elgondolkodtató üzenetváltásból)
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Tényállás
... Most éppen egyik kedves ismerősünk magzatáért imádkozunk, akikről a „szokásos" UH vizsgálaton megállapították, hogy valami nincs rendben, s ezért el kellene vetetni. Amikor az édesanya újabb vizsgálatot kért, csodálkoztak, hogy miért nem érti az anyuka, hogy ez a magzat, ha megszületik, csak vegetálni fog, mint egy kis virág és az egész családra, meg a társadalomra is óriási terhet jelent... Egyébiránt az ismerősünknek ez lenne a negyedik szülése!! Óriási a nyomás az édesanyán, de Istennek hála, most még állja a sarat: a 86. napnál tartunk éppen.
Kérlek, kísérjétek őket is! Fohászkodjatok az anyukáért –, hogy jó döntést hozzon a sok oroszlán üvöltése ellenére – és a magzatáért is, hogy betöltse azt a helyet, amelyet a Mindenható Isten neki szánt. Szeretettel, bizakodással!
Barbárokra várva
- Részletek
- Kategória: Világ-nézet
Egyesek szerint John Maxwell Coetzee, az Ausztráliában élő dél-afrikai író (aki az angol mellett az afrikaanst is beszéli) az 1980-ban megjelent A barbárokra várva című regényét az 1933-ban elhunyt Konsztantinosz Kavafisz hasonló című költeménye alapján írta, mely így zárul: „Mert itt az est, s a / barbárok nem jönnek. / Néhányan, kik a határról érkeztek, /azt állítják: barbárok nincsenek. // Mi lesz velünk most a barbárok nélkül? / Úgy hittük, ők hoznak megoldhatatlan / dolgainkra holmi megoldásfélét”. Mások, miként jómagam is, úgy vélik, hogy Coetze regényének ihletője legalább ennyire az apartheid volt, valamint - József Attila szavaival - az „örökkön fájdalmas az ember, örökkön kicsik a dolgok”.
Meddig hallgathat egy keresztény értelmiségi?
- Részletek
- Kategória: Uncategorised
A napokban minden választópolgár megkapja a miniszterelnök levelét, amely arról tájékoztat, hogy a brüsszeli bürokraták „most arra készülnek, hogy újabb intézkedésekkel ösztönözzék a bevándorlást. A migránsvízum és migránsbankkártya bevezetését követően több pénzt adnának Soros György bevándorlást támogató szervezeteinek.” Az utcákat ellepik az óriásplakátok, amelyen Soros György és Jean Claude Juncker arca alatt ugyanezek az állítások olvashatók. Az Európai Bizottság közleménye szerint viszont a „kormány állításai rossz esetben tényszerűen helytelenek, és a legjobb esetben is erősen megtévesztők. Soros Györgyhöz pedig az egésznek semmi köze.” Két állítás áll egymással szemben: Magyarország miniszterelnökéé valamint az Európai Bizottság elnökéé, és mindkettő keresztény politikus.
Ajánlás 2018/4
- Részletek
- Kategória: Előszó
Előző számunkban a véleményeltéréshez való jog kérdését állítottuk középpontba. Szerzőink egyetértettek abban, hogy a felelős igazságkeresésnek helye van az Egyház intézményi kultúrájában csakúgy, mint az egész társadaloméban. E gondolat jegyében foglalkozik mostani Súlypontunk a Magyarországon célkeresztbe került és mára hivatalosan is kegyvesztetté vált genderelmélettel. Hergell Mónika mentálhigiénés szakember az utóbbi időben megjelent, keresztény szellemiségűnek mondott, tendenciózusan genderellenes írások tartalmi hibáira reflektál. Nehezményezi és veszélyesnek tartja, hogy félrevezető, hibás információk alapján fenyegető rémként állítják be a genderszemléletet és a gendertudományokat. Korrigálja az írásokban szereplő hibás fogalmakat és szakmai tévedéseket, emellett bőséges, tudományosan megalapozott információval szolgál. Megvilágítja: sem a hagyományos nemi szerepek és patriarchális viszonyok megváltozása, sem a nemi és szexuális kisebbségek társadalmi elfogadása nem ellentétes a természet rendjével, nem veszélyezteti sem a családok reproduktív funkcióját, sem a gyermekek érdekeit, hiszen e változások egy már zajló társadalmi fejlődési folyamat szerves részei. Ennek – a nők és a nemi kisebbségek sok évszázados elnyomásából következően – lehetnek és vannak is szélsőséges kinövései, amelyek azonban nem általánosan jellemzők, és nem indokolhatják az alapjában pozitív folyamat megállítását, hanem szabad és érdemi vitákban kezelendők. A nők és a nemi és szexuális kisebbségek egyenjogúsítása, „a felebarátok közül kirekesztett embertársak visszafogadása” a Biblia igazi üzenetéhez illeszkedik, és nemhogy lerombolná, hanem teljesítené végre a szeretet parancsán alapuló keresztény etika követelményeit. Napjaink katolikus Egyházának történelmi feladata ennek felismerése.
