Hit és ész
- Részletek
Iskolás koromban a szülőket és gyerekeket a kettős nevelés rémével riasztgatták, mint amelyik meghasonlottá teszi a gyermeki lelket, és megakadályozza abban, hogy az igazság megismerésével az emberiség nagy, közös ügyének, a Haladásnak szolgálatába álljon. Minden tankönyv a vallásos nézetek elavultságát hirdette. Ugyanakkor bevetették a gúnyolódás fegyvertárát is, fölsorolva a teológusok nevetségesnek vélt kérdésfelvetéseit és vitáit. A vádak a kezdetek óta kísérik a kereszténységet.
Igazságos és erkölcsös politikáról modern társadalmainkban
- Részletek
Avagy: milyen politikusba vetném bizodalmam?
Már jó ideje, kivált azonban az utóbbi években mély elkeseredéssel figyelem a széles körű hazai érdektelenséget, amely társadalmi berendezkedésünk voltaképpeni alapjait illeti. Mondanom sem kell, akinek nem inge... Sokan ellenem vethetnék: Hogyan, hát nem épp a most véget érő ciklusban kapott valahára új alkotmányt az ország?
A magányos Isten és a holokauszt
- Részletek
Sokan úgy gondolják, hogy a holokauszt csak a zsidóság legszörnyűbb tragédiája, pedig ez ugyanakkor a kereszténység történetének legnagyobb tragédiája is. A kereszténységé, amely nemcsak hagyta tombolni ezt az őrületet, hanem évszázadok során – bár akaratlanul – létrejöttéhez hozzá is járult. Nem könnyű felismerés, de másként csaknem felfoghatatlan, hogyan jutottak el ide olyan országok, amelyek lakósságának döntő hányada önmagát keresztényként határozta meg. Könnyű felmentést jelentene, ha azt képzelnénk, hogy sátáni erők által megszállt szadista őrültek tették az egészet. Azonban ez nem igaz. A legrettenetesebb annak a belátása, hogy a népirtásban résztvevők többsége egyszerű átlagember volt, aki „tette a dolgát”: irányította a vonatokat, begyűjtötte a törvényben előírtakat, vezette a kimutatásokat, és kezelte a Ciklon-B gázt előállító gépsorokat. Munka után hazament, és megsimogatta a gyereke fejét. És volt egy hatalmas tömeg, amely legalábbis sejtette, mi történik, de hallgatott és elfordította a fejét. Persze, hogy voltak szadisták is, de nem ez volt a többség.
Háborodjatok fel!
- Részletek
2010-ben egy 93 éves francia úr, Stéphane Hessel néhány oldalas röpiratot jelentetett meg a fenti címen.[1] Az írás hihetetlen sikert aratott: mind Franciaországban, mind Németországban milliós példányszámban kelt el. Számos nyelvre lefordították, így 2011-ben magyarul is megjelent. A magyar kiadás előszavát Göncz Árpád írta. Szerzője, aki egykor az Ellenállási mozgalom kiemelkedő harcosaként csak bravúros szökéssel kerülte el halálos ítéletét, tevékeny szerepet vállalt a háború utáni kulturális és politikai életben. Jelentős szerepe volt az ENSZ alapokmánya az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata megszövegezésében. Éppen ezen jogok érvényesülését látta veszélyben az életünket átszövő globális közöny által. „A kormányoknak – lényegükből fakadóan – nincs lelkiismerete” – írta mottóként Albert Camus szavait röpirata elejére. Éppen ezért kell az egyes embereknek összefogva kikövetelni jogaik érvényesülését. Felfogása szerint békés felkeléssel, mert az erőszak hátat fordít a reménynek, és nem ér célt. „Ma olyan egymásrautaltságban élünk, amely korábban nem létezett – írja. Ám ebben a világban tűrhetetlen dolgok fordulnak elő… Legrosszabb magatartás a közöny… Ha így viselkedünk, akkor az emberi lét egyik leglényegesebb elemét veszítjük el.”
Keresztény kampány
- Részletek
Dübörög a választási kampány! Akár a lánckerék, amely alatt a föld is sírva beomolhat.
Mint várható volt, valamilyen módon egyes egyházi személyek is részt kívánnak venni ebben a dübörgésben. Van, aki csak lélekbe markoló imát küldd szét, hogy az Úr legyen tisztelt politikusa előtt és mögött, fölött és alatt, mellett és körül. Mások talán kevéssé bíznak az ima erejében, és biztos, ami biztos, inkább a „rossz” személyeket és támogatóikat rekesztik ki, és erre buzdítják hittársaikat is. Mondhatnánk, hogy mindenkinek szíve joga amellett kardoskodni, aki mellett akar, és azért imádkozni, akinek győzelmét kívánja. Elvégre Jézus is azt mondta, hogy „aki kér, az kap, aki keres, az talál, s aki zörget, annak ajtót nyitnak”. Igaz, a Názáreti azt is mondta, hogy „ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, akkor mennyivel inkább ad jót mennyei Atyátok azoknak, akik kérik” (Mt 7, 8kk). Lukács megfogalmazásában: „mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” (Lk 11,17). A Miatyánkban pedig így imádkozunk: „legyen meg a te akaratod”, bár ezt gyakran úgy értjük, hogy legyen – amennyiben megfelel az enyémnek.
