Coming out: Hogyan lettem egy hét alatt öreg és konzervatív?
- Részletek
42 éves vagyok. Két évtizeddel ezelőtt fundamentalista, kissé fanatikus gondolkodásra hajlamos keresztényként határoztak volna meg a kortársaim, és politikai liberálisként határoztam volna meg saját magamat, ha valaki rákérdez erre. Egy évtizeddel ezelőtt gondolkodó, némileg a liberalizmusra hajlamos evangelikálként azonosítottak volna a vallásszociológusok, magamra pedig enyhén balra húzó politikai hajléktalanként tekintettem. Manapság evangelikál gyökerű progresszív keresztényként határozna meg az, akinek kedve lenne beskatulyázni, politikai nézeteimet tekintve viszont teljességgel tanácstalan vagyok.
Emberkeresők
- Részletek
Az ókori filozófus, Diogenész, fényes nappal égő lámpással a kezében rohangált Athén piacán. A csodálkozók kérdésére azt válaszolta: embert keresek. Napjainkban sokan igyekeznek követni a példáját. Befektetőket keresnek a pénzemberek és párthíveket a politikusok, tehetséges dolgozókat a fejvadászok. Akiket közülük sikeresnek találtak, annak alakját képekkel, írásokkal, szobrokkal népszerűsítik, állítják a társadalom elé példaképül. Gyorsan változó világunkban azután nem csoda, ha tevékenységüket gyakran szobordöntések és képretusálások kísérik. Olyan emberkereső pedig, aki a szó legnemesebb értelmében vett pártpolitikától, ideológiáktól és anyagi érdekektől mentes embert keres, meglehetősen kevés akad. Pedig az erősödő és a politikusoktól irtózó civilmozgalmak jelzik a társadalom igényét. Hazánkban e célból jött létre 2011-ben az Ars Humanica, Hungarica Kör, „amelyet tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói alkotnak, és megalapította a Magyar Civil Becsületrendet, hogy ily módon ismerje el a nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket”. Az ünnepélyes átadására minden évben az első magyar miniszterelnök, a kivégzett Gróf Batthyány Lajos születésnapja, február 10. körüli első vasárnap kerül sor. A jelenlegi, negyedik díjátadó a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében volt. 1849-ben itt, az akkori Károlyi-palotában tartóztatták le a miniszterelnököt.
Bíboros lett Rauber érsek, az Egyházfórum barátja
- Részletek
Ferenc pápa új bíborosi kinevezései között egyet minden bizonnyal találunk, amely nekünk, magyaroknak is meglepetés lehet: Karl-Josef Rauber érsekét. A nürnbergi születésű és ma 80 éves német pap hosszú éveken keresztül a Szentszék diplomáciai szolgálatában állt. A II. Vatikáni zsinat alatt Rómában tanult, ahol magával ragadta a zsinat szelleme, és ehhez mind a mai napig hű maradt.
Lesztek? – Vagytok!
- Részletek
„Olyanok lesztek, mint az istenek.” – ezt sziszegte a Kísértő az ősszülők fülébe (Ter 3,4). Szavai a leszármazottak sokaságának lelkében is meghallgatásra találtak: a történelem során rengeteg ember próbálkozott azzal, hogy a csábítást megvalósítsa. Szép számmal akadtak gátlástalan akarnokok, akik mindent és mindenkit az uralmuk alá akartak hajtani. Már Pál apostol megállapította: „beszélnek istenekről az égen és a földön, mivel sok istenük és uruk van” (1Kor. 8,5).
A Tesco és társai
- Részletek
Legyen vasárnapi nyitva tartás, vagy ne legyen? Kinek szabad nyitva tartani és kinek nem? És ha az egyik munkáltatót családbarátságra kötelezzük, a másikat miért nem? Ezek csak a mai magyar pártpolitika felől megválaszolható kérdések. A mi szempontunkból a lényeg az, hogy az egész problémafelvetésnek a kereszténységhez semmi köze nincs, de nincs köze még a politikai kereszténydemokráciához sem, amelynek fő tartópillérei a szolidaritás, a szubszidiaritás és a szociális érzékenység.
Ha a Biblia alapján közelítjük meg a dolgot, látnunk kell, hogy a szombat nem vasárnap (mint ahogy a zsinagóga sem templom, és a rabbi sem pap). A vasárnap Jézusról szól. Arról, hogy ő csütörtök este széder vacsorát ült a tanítványaival, majd elfogták az Olajfák hegyén, a pénteki nap folyamán kínvallatásnak vetették alá, kivégezték, és vasárnap hajnalban feltámadt. Ezért a keresztény világ az Úr napja-ként a vasárnapot ünnepli (leszámítva néhány, kis létszámú közösséget, akik a szombatot tartják). A katolikus kisiskolások hittankönyvei pl. a Tízparancsolatot magyarázva ilyeneket írnak: „Az Úr napját megszentelni azt jelenti, hogy elmegyünk a szentmisére”, de a Heidelbergi Káté is a vasárnapot tekinti az Úr napjának – ugyancsak Jézus feltámadása okán.
