Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról
- Részletek
A napokban minden magyar választópolgár levelet kap Magyarország miniszterelnökétől, amelyben véleményét kérdezi a bevándorlásról és a terrorizmusról. A levél a következő mondatokat tartalmazza: „A megélhetési bevándorlók törvénytelenül lépik át a határt, és miközben menekültnek állítják be magukat, valójában a szociális juttatásokért és a munkalehetőségért jönnek. (…) Nem fogjuk hagyni, hogy a megélhetési bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését.”
Gyümölcseiről ismeritek fel őket
- Részletek
Közel öt éves nyomozás és bírósági procedúra után a közelmúltban lezárult a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelőjének pere: a Kúria helybenhagyta a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla által kiszabott, de az első fokú ítéletet csökkentő, 2 év 10 hónapos letöltendő szabadságvesztést és a 70 millió forintos kártérítési kötelezettséget. A bíróság a katolikus papot a 2005 és 2010 között időszakban (a megelőző jó tíz évet a bíróság elévülés miatt már nem vizsgálhatta) elkövetett adócsalás, hűtlen kezelés és számviteli fegyelem bűntettében marasztalta el. Emlékeztetőül: a pécsi egyházmegye vezetésével kapcsolatos gazdasági és szexuális jellegű visszaélésekre az előző évtized második felében az Egyházfórum többször hívta fel előbb a vatikáni illetékesek, majd az olvasók figyelmét. Miután a regnáló megyéspüspök jogi lépéseket helyezett kilátásba a lap főszerkesztője ellen, egy volt katolikus pap megelégelte a dolgot, és terjedelmes feljelentést tett a rendőrségen, amit továbbiak is követtek. A Vatikán már 2010-ben döntött: előbb a vagyonkezelő elbocsátását kérte a megyéspüspöktől, majd őt magát is lemondatta. A Kúria mostani döntésével a magyar bírósági eljárás is lezárult. Akár meg is nyugodhatnánk: a nyomozóhatóságok feltárták a visszaéléseket, az igazságszolgáltatás meghozta az ítéletet, a bűnös elnyerte büntetését, az egyház pedig megszabadult egy súlyos tehertételétől és rendezte sorait. Úgy vélem azonban, hogy megválaszolatlan kérdések egész sora inkább nyugtalanságra ad okot.
Szerzetesek a háború és gyűlölet ellen
- Részletek
„Nem ismerek nagyobb gyűlöletet, mint a jámbor emberek gyűlölködését.” Ezek egy a XVI. századiszörnyű vallásháborúk korában élt gondolkodó, Montaigne szavai.
A viszály, a gyűlölködés azonban már az első keresztényeknél is megjelent. „De ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, hogy fel ne faljátok egymást.” –írta Pál apostol a galatáknak. (Gal 5,15)
1940-ben dúlt a világháború, amely Európa keresztény népei között robbant ki. Ekkor határozta el egy 25 éves svájci evangélikus fiatalember, Roger Schütz, hogy társaival a hiteles szeretet példáját mutatja fel a világnak. A kis francia faluban, Taizében hozta létre ezt a hagyományosan a szerzetesi életformájú közösséget, amely azonban minden eddigitől egy lényegeges különbséget mutatott: ökumenikus volt. Tagjai között katolikusok mellett egyenrangúként különböző protestáns felekezetűek is megtalálhatók.
Coming out: Hogyan lettem egy hét alatt öreg és konzervatív?
- Részletek
42 éves vagyok. Két évtizeddel ezelőtt fundamentalista, kissé fanatikus gondolkodásra hajlamos keresztényként határoztak volna meg a kortársaim, és politikai liberálisként határoztam volna meg saját magamat, ha valaki rákérdez erre. Egy évtizeddel ezelőtt gondolkodó, némileg a liberalizmusra hajlamos evangelikálként azonosítottak volna a vallásszociológusok, magamra pedig enyhén balra húzó politikai hajléktalanként tekintettem. Manapság evangelikál gyökerű progresszív keresztényként határozna meg az, akinek kedve lenne beskatulyázni, politikai nézeteimet tekintve viszont teljességgel tanácstalan vagyok.
Emberkeresők
- Részletek
Az ókori filozófus, Diogenész, fényes nappal égő lámpással a kezében rohangált Athén piacán. A csodálkozók kérdésére azt válaszolta: embert keresek. Napjainkban sokan igyekeznek követni a példáját. Befektetőket keresnek a pénzemberek és párthíveket a politikusok, tehetséges dolgozókat a fejvadászok. Akiket közülük sikeresnek találtak, annak alakját képekkel, írásokkal, szobrokkal népszerűsítik, állítják a társadalom elé példaképül. Gyorsan változó világunkban azután nem csoda, ha tevékenységüket gyakran szobordöntések és képretusálások kísérik. Olyan emberkereső pedig, aki a szó legnemesebb értelmében vett pártpolitikától, ideológiáktól és anyagi érdekektől mentes embert keres, meglehetősen kevés akad. Pedig az erősödő és a politikusoktól irtózó civilmozgalmak jelzik a társadalom igényét. Hazánkban e célból jött létre 2011-ben az Ars Humanica, Hungarica Kör, „amelyet tudósok, egyházi személyek, művészek és a művészet pártolói alkotnak, és megalapította a Magyar Civil Becsületrendet, hogy ily módon ismerje el a nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket”. Az ünnepélyes átadására minden évben az első magyar miniszterelnök, a kivégzett Gróf Batthyány Lajos születésnapja, február 10. körüli első vasárnap kerül sor. A jelenlegi, negyedik díjátadó a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében volt. 1849-ben itt, az akkori Károlyi-palotában tartóztatták le a miniszterelnököt.
