egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

1995 elején még az etika szerepelt a készülő NAT-ban, de a szakterület felelőse, Honffy Pál  jól ismerte az Országos Közoktatási Intézet általam vezetett Embertan műhelyének innovációját: az embertanba ágyazott erkölcstant, és önmaga helyett engem javasolt a készülő alaptanterv Ember és társadalom munkacsoportjába. Sokak szerint az 1995-ben elfogadott és 1998-ban bevezetett hivatalos curriculum egyik legmarkánsabb fejezete éppen az Emberismeret lett, egy igazi hungarikum, mert ehhez hasonló ― a leíró és normatív embertudományokat egymásba ötvöző ― tárgy máig nem található Európa oktatástérképén. Az akkor oktatásszociológiai felmérések szerint egyaránt elfogadható volt a különböző világnézetű oktatáskutatók, pedagógusok, szülők és tanulók nagy többsége számára. Az ilyen mértékű konszenzusos támogatás szerintem elsősorban a többdimenziós (biológiai, pszichikus, történeti-szociológiai és szellemi) emberképének valamint konszenzus-etikájának volt köszönhető.

Ha diadalmenete nem is volt az emberismeretbe ágyazott etikának, ígéretes indulása igen, de  az akkori NAT politikai kampány témája lett. 1999 őszén létrehozták az Etikaoktatási szakbizottságot, melyben az egyházak is képviseltetve voltak. Bár az embertant csak hárman képviseltük a tizenkettő közül, a bizottság egyöntetűen kiállt az emberismeret mellett, melyet nem tekintettek a hittan konkurensének, sőt abban is egyetértés volt, hogy a „gratia supponit naturam” szerint még meg is alapozhatja a hittant. A tanév végén a bizottság ezzel fejezte be munkáját, ám őszre megszületett „odafönn” a döntés, hogy harmadára csökkent óraszámmal csak a hetedik és tizenegyedik évfolyamon lesz Etika, és arra is lehetőség nyílt, hogy beolvasszák más tárgyakba. Ilyen mértékű kicsinyítésben az emberből csak gnóm maradt.

Mi, az emberismeret kitalálói, hiába rohangáltunk fűhöz-fához és követeltük, hogy vonjanak be minket, a 2012-es NAT munkálataiba. Végül is nem maradt más, mint az, hogy a Jakab Györggyel együtt kiváló etika-tankönyvet író Lányi András ezúttal nem egy megvédendő fához láncolta magát, hanem a NAT-munkálatokat irányító Kaposi Józsefnek ajtaja elé ült (nem képletesen, hanem ténylegesen). Csak azzal a feltétellel volt hajlandó magát szabadlábra engedni, ha minket is azonnal bevonnak a munkálatokba. Ez a legeslegutolsó előtti pillanatban történt, ugyanis már másnapra várták az előterjesztést a minisztériumba. Lányinak ― mondhatnám, csodák csodájára, mert ilyenek akkor még megtörténtek - sikerült elérnie, hogy másnap reggel 8-ig befogadják javaslatunkat. Így aztán miután éjszaka elkészítettük javaslatunkat, lényegét tekintve (hegeli formulával „megszüntetve-megőrizve) a megtévesztő Erkölcstan néven a mi ember és erkölcstanunk került be 2012-es NAT-ba. Csakhogy ez az erkölcstan már csak választható másodhegedűs lett a hit- és erkölcstan mellett. A Hit-és erkölcstant és az Erkölcstant fele-fele arányban választók közül egyértelműen a hittant választók lettek a vesztesek. Míg az emberismeret tananyag negyede-ötöde vallásismeret volt, a hit-és erkölcstanban alig szerepelt nemhogy az ember, de az erkölcsi kérdések és a többi vallás és felekezet is. Még talán ennél is nagyobb baj, hogy jobbnál jobb választható tankönyvek helyébe hamarosan egyetlen nagyon közepes „kincstári” került.

Még a bennfentesek számára is titok övezi, kik és hogyan készítették a legújabb NAT-ot, így aztán még köszönetet sem tudok mondani azoknak (vélhetően köztük tanítványaimnak), akik még ebben a változatban is tovább vitték az embertanba ágyazott erkölcstan elképzelésünket. A valamikori Emberismeret, az ezt követő Etika és mostani Erkölcstan között felettébb erős a hasonlóság, amiből az következik, hogy a mai „Erköcstan” elnevezés ugyanúgy félrevezető, mint az előző „Etika” volt. Sőt, a mai bevezetőkben példásan szakszerű és árnyalt megfogalmazásoknak is örvendezhettünk. Emellett azonban megjelent egy egészen más hangvételű szólam is, ad notam „nemzeti keresztény”. Önmagukért beszélnek a bevezető kulcsfogalmai: a nemzet (21 előfordulás), a vallás (10), a konfliktus (6), a keresztény (és ― biztos, ami biztos ― a keresztyén) (5), a szeretet (5), a lelkiismeret (4), de még inkább a hiányzók vagy csak egyszer említettek: a bűn (a bűnös), a barátság, a becsület, a demokrácia (a demokratikus), az egészség, az előítélet, az erkölcs (az erkölcsi, az erkölcsös), a  kreativitás, a lélek, a nyitottság, az önzetlenség, a szellem, a szerelem, a szexualitás (a nemiség).

A hasonló társadalmi éghajlat alatt létrejövő két kerettanterv értékrendje természetesen eléggé hasonló. Mindkettőben előfordul a leggyakoribb kifejezések között a „közösség”, az „érték”, a „család”, a „felelősség” és a „vallás”, de azért az eltérések is eléggé jellemzőek. Bár a nemzet a hat téma közül a 2020-as kerettantervben csupán az egyiknek egynegyede, a kerettanterv teljes a szövegében mégis 22-szer fordul elő a „nemzet” és a „nemzeti”! A 2012-es kerettantervben jóval erősebb az erkölcsi, az antropológiai, a társadalmi és a filozófiai-vallási reflexió, a 2020-as kerettanterv tematikája, ismeretanyaga jóval szegényesebb, mint az előzőé. És hogy mennyivel kevésbé gyakorlatorientált a mostani, arra bizonyság, hogy az előbbi kerettantervben még nyolcszor, a mostaniban már egyszer sem szerepel a „szexualitás” vagy a „nemiség”.

Végül pedig, de nem utolsósorban, a legújabb középiskolai alaptantervben már csak választható tantárgy az etika, de nem a hittan alternatívájaként, hanem csak ráadáskánt, márpedig ez ― mint a filozófia esetében is történt ― halálát jelenti. A mai gimnazisták ilyesmiből maradnak ki: etikai álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről; a szenvedés kérdése; a valláserkölcs értékei a világi etikában; önmegvalósítás és önkorlátozás; szolidaritás, kölcsönös segítség; a társadalmi igazságosság kérdése; szólásszabadság és a nyilvános beszéd felelőssége; világszegénység,– a szegények világa; intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus mint erkölcsi dilemma; az emberiség közös öröksége és a jövő nemzedékek jogai. Mennyire etikus mindettől megfosztani a jövő értelmiségét és politikusait?

Kamarás István OJD

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.