egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Kisdiákként élvezettel hallgattam a Szabad Európán Gallicus rovatát, a Reflektort. Néhány mondatára a mai napig emlékszem. Éneklő, magas hangon mondta: ”Jegyezzék meg a moszkovita takonypócok, hogy az Isssten malmai lassssan, de biztosan őrölnek!”

Sok-sok év elmúltával, ma már inkább a tárgyilagosan vitatkozó, és inkább csak a tényeken alapuló, szellemes írásokat szeretem, bármelyik oldalról származnak; nem az átkozódó, habzó szájú, öklüket rázó megmondó-emberek kinyilatkoztatásait.

Kisdiákként élvezettel hallgattam a Szabad Európán Gallicus rovatát, a Reflektort. Néhány mondatára a mai napig emlékszem. Éneklő, magas hangon mondta: ”Jegyezzék meg a moszkovita takonypócok, hogy az Isssten malmai lassssan, de biztosan őrölnek!”

Sok-sok év elmúltával, ma már inkább a tárgyilagosan vitatkozó, és inkább csak a tényeken alapuló, szellemes írásokat szeretem, bármelyik oldalról származnak; nem az átkozódó, habzó szájú, öklüket rázó megmondó-emberek kinyilatkoztatásait.

Tanmeseként Simonffy Attilának az ötvenhatos forradalomról írt kis visszaemlékezéséből szeretnék idézni. Ő kisfiúként élte át az eseményeket. Amikor édesapjával kézen fogva gyalogolt haza a Csizma-térről, az alábbi jelenetnek lehetett a tanúja:

„Az utcákon mindenfelé kisebb csoportokba verődve tárgyalták az emberek az eseményeket.

A Kálvin téren túl, az áruházaknál azt ordította valaki:

– Nem igaz! Nem igaz, hogy ledöntötték! Sztálin elvtársnak állnia kell! Bedőlnek az ellenséges propagandának! Ez az ellenség hangja!.…

Add ide a szobordarabot – mondta Apa. Odament vele ezekhez, és megmutatta…

–     Ez a csizmájának egy darabja. Itt van, nézzék.
–      Jéééé!
–      Tegye el, szaki, sokat fog érni az a darab még valamikor.

Akkor odajött az, aki az előbb még őrjöngött, hogy Sztálinnak állnia kell. Haja a szemébe lógott, a szemei gülümódon kidagadtak. Rábandzsított Apára és megkérdezte:

– Doktor úr! Rá lehet köpni?” (Rozsdás ősz. Magvető Könyvkiadó, Bp. 1990. 87-88. o.).

Nos, ezt a fajtát nehezen viselem el.

Szomorú általános jelenség a párbeszédek nyelvének eldurvulása. Miközben a futballstadionok a testi épségüket és gyerekeiket féltők távolmaradása miatt kiürültek, az elvadult szurkolók szövegei elöntötték a sajtót. Nem a finomkodást hiányolom, nem a nyers szókimondás a baj, hiszen arra bőven találunk példát a magyar nyelv egyik legnagyobb mesterének, Pázmány Péternek és vitapartnereinek munkáiban is. (Szószékről hangzottak el ilyen mondatok: „Mi az ember? Szarzsák.”). Inkább a partnerek becsületébe gázoló, trágárságig menő kommentek, blogok, publicisztikák zavarnak.*

Jézus követői számára ott az általa mondott figyelmeztetés: „Mondom nektek, az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon” (Mt.12,36). A hatvanas években a németek kiadtak egy Újszövetséget, nagyszámú fekete-fehér fotó-illusztrációval. A fenti szöveg mellett a német parlamentben ülésező képviselők voltak láthatók…

Úgy hírlik, hogy a futball VB német-argentin döntőjét a jelenlegi argentin és a lemondott német pápa együtt készült végigszurkolni. Pedig, mit nem adnék, ha a mérkőzést a „VIP páholyukban” őket is látva  nézhettük volna végig!

 

* Soha, semmiben kiválót alkotni nem tudó, kígyóvállú, rossz külsejű, gyáva, irigy, sunyi, aljas, beteg lelkű, ostoba „médiagecik” hörögnek az Orbán család nyomában. HVG, 444.hu, cink.hu, RTL Klub, ÉS; Tóta W., Gazda Albert, Szily László, Kovács Zoltán meg a Bolgár; a falka. (Magyar Hirlap.hu 2014. július 21.)

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.