egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Így nevezi egyik versében Arany János a turult. Szegény totem-állat egyetlen elévülhetetlen érdeme, hogy álmában ő ejtette teherbe Emesét, akitől Árpád vezérünk apja született. Ezen kívül harci jelvénye volt a magyaroknak – Kézai szerint – Attilától Géza fejedelemig.

Így nevezi egyik versében Arany János a turult. Szegény totem-állat egyetlen elévülhetetlen érdeme, hogy álmában ő ejtette teherbe Emesét, akitől Árpád vezérünk apja született. Ezen kívül harci jelvénye volt a magyaroknak – Kézai szerint – Attilától Géza fejedelemig.

A kereszténység megjelenésével új helyzet született: „A turul, mint vadászsólyom a pogány fejedelmek jelképe volt, ezért a kereszténység felvétele után az uralkodói jelvények közül eltüntették” – írja az Akadémiai Kislexikon. Mai kifejezéssel azt mondhatnánk „önkényuralmi jelkép” lett. Babits versében Szent Imre így ismeri meg: „Szárnyacsukva a rabló ősmadár Turul / ember-alázatot s illemet tanult, / hogy mint atyád hagyta, az Egyház elé/ hulljon, mely Krisztusban minden emberé.”(Imre herceg)

Ady pedig akár István udvarának költőjeként is dalolhatta volna:
„Még a máglyák, ím, ki se hültek, / Régi-zászlós még sok orom, / Röpdös babona és turul. / De az új várak felépülnek.” / (Új várak épülnek.)

Ma már nem érezzük ennyire egymást kizárónak a keresztet és a turult mindaddig, amíg nem próbálják szembeállítani e jelképeket. Ameddig pl. nem kísérlik meg az egykor a hatalom szentségét védő szimbólumot megvédeni a törvényes hatalommal szemben. Az igazság az, hogy – főleg az elmúlt évszázad során – különféle jelentések hordozójává tették ábrázolásait; mást jelentett az első világháború előtti határok között, és mást, amikor az emlékműveinek egy része a határokon kívülre került, és megint mást, amikor szélsőjobbos eszmék számára sajátították ki. Igaznak érezzük Göncz Árpád szavait, aki szerint „Egy ország sem irthatja ki a saját hagyományából az ősi mítoszait. A turul honfoglaláskori mondakörünk része.”

Vannak azonban olyanok, akik nem érik be ennyivel. A XII. kerületi szobor lebontását elrendelő bírósági ítélet ellenére jobboldali tüntetések indultak, és létrehozták 2010. június 4-n a „Lex Turul”-t, amely lehetővé tette fennmaradását. A Jobbik elnöke szerint „a Turul nekünk, magyaroknak szent madarunk, ősi, szakrális állatunk. Vegye le róla mindenki a mocskos kezét! Ha kell, megvédjük, és ha majd eljön a mi időnk – ami már nincs is messze –, minden utcában állni fog egy ilyen szobor.”.

Ezt már csak egyéni megjegyzésemként teszem hozzá: Csak ne tervezzenek egy 8 méteres változatot az Ötvenhatosok terére.
Miközben e sorokat írom, a Cotton Club Singers előadását hallgatom: „Ahol az ember felmászik a fára, a turul madárra, ott van Budapest.”

Jalos

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.