egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Római Katolikus Egyházunk az örök, szentháromságos kapcsolatból, az Istennel való örök kapcsolatokért él, és maga is ezen örök kapcsolat felé tart. A kapcsolatépítés különféle formáinak víziói tehát megkerülhetetlenül hozzá tartoznak az egyház lényegi valóságához. A határok problematikájának megközelítése azonban nem ennyire egyszerűsíthető le, hiszen nem egyértelmű a határ fogalma, a határon túliság pedig gyakran félelmeket szül valami ismeretlennek vélt előtt. A címben szereplő gondolatfoszlány a valóságra utal: mindenekelőtt arra, hogy e rövid tanulmány szerzője „határontúli magyar”, másrészt a határontúli valóságból sugall nyitottságot azzal, hogy építhető kapcsolatokról próbál víziókat megfogalmazni határon innen és túl egy hatékonyabb egyházi gyakorlat érdekében. A cím ugyanakkor a praxis számára egy jövőbeli kihívást is megfogalmaz: építhetőek a határontúli kapcsolatok, azonban nem bármi áron, hiszen mint bármely kapcsolatépítésnek ennek is megvannak a játékszabályai, melyekről célszerű már a víziókban beszélni, megvizsgálva hol vannak e kapcsolatépítésnek a határai. A pasztorális teológián belül az alapvető pasztorális vizsgálja a megvalósuló (vagy megvalósulható) egyházi gyakorlat célszerűségét, időszerűségét és fejlődési lehetőségeit. A következőkben a kapcsolatépítések lehetőségeinek vízióit ezen módszerek segítségével tárgyaljuk, a címből kölcsönzött kulcsszavak segítségével.

Az alapvető pasztorális teológia első vizsgálódási területe a kriteriológia, vagyis az egyházi gyakorlat célszerűségének a vizsgálata. Ebben a vonatkozásban az építhető kapcsolatok határait mérlegeljük, mit jelenthetnek a határok a kapcsolatépítések víziójában. A következő vizsgálódási terület a kairológia, mely az időszerűség mérlegelésével foglalkozik, jelen esetben az építhető kapcsolatok időszerűségére reflektál, a kapcsolatok kulcsszó kontextusában. Végül pedig a praxeológián belül kerül előtérbe tulajdonképpen a víziók fontossága az egyházi gyakorlat fejlődési elmozdulásainak tárgyalásakor.13

Kriteriológia, a határok jelentősége

Az alapvető pasztorális a kriteriológia14 traktátusán belül tárgyalja az egyházi gyakorlat mércéjét. Kérdésfeltevése így hangzik: Melyek tetteink (egyházi gyakorlatunk) legfőbb kritériumai? A kinyilatkoztatott és megismert krisztusi tevékenység? Az egyházi gyakorlatban folytatódik-e az a munka, melyet Krisztus megkezdett? Hitel adható-e Istennek a megvalósuló egyházi megnyilatkozások (szavakban és tettekben) révén, avagy éppen ezek teszik kockára az Ő hitelességét?15 A válaszra váró kérdés jelen esteben az építhető kapcsolatok vonatkozásában pedig így szólhat: Az építhető kapcsolatok révén mikor folytatódik a jézusi tevékenység? A válaszadást pedig segítheti a tevékenység határainak vizsgálata, és a viziók ennek megfelelő alakítása.

A határ szó szemantikai vizsgálata többféle értelmezést tesz lehetővé: egyrészt elsődleges jelentése egy összefüggő földterület széle; átvitt értelemben jelenti egy előrehaladó folyamat időbeli végpontját, szélső értéket, végpontot, a lehető legtöbb vagy legkevesebb dolgot, avagy egy településhez tartozó megművelt földterületet.16 A metanyelvben azonban elképzelhető a határnak egy másik jelentéstartalma is, mégpedig ahol a határ a lehetőségek helyét vagy formáit rejti, legyen szó akár országhatáron túl megpróbált szerencséről, vagy az ember önmagán túlmutató cselekedetei révén adódó lehetőségekről, akár a transzcendens valósággal kapcsolatosan is. A közép(kelet)-európai régióban a határ szó jelentésével kapcsolatos sztereotipiák az országok politikai-társadalmi berendezkedéseinek hatására is alakultak az utóbbi években.

Ezt az alakulást érzékelteti a következő rövid, személyes történet: „Az Egyházfórum fennállásának az ötéves évfordulóját ünnepelte, amikor 1991-ben tízévesen először léptem át a román-magyar határt. A határátkelőhöz közeledve, bár igazán nem értettem miért, azonban a levegőben a kommunizmus 89-es bukása után is még ott volt, hogy azon a helyen félni kell. A katonákat látva egyértelmű volt, hogy a határ az egy jól őrzött zóna, melyet korábban sokan próbáltak meg „illegálisan” átlépni, aminek aztán természetesen igen komoly következményei voltak. A határ fogalmához számomra a félelem és a tiltás kötődött még évekig. Ma – akkor is ha csak ideiglenesen – a határ túloldalán élek, bármikor félelem nélkül léphetem át a román-magyar határt, és határ-ellenőrzések nélkül haladhatok tovább Európa legnyugatabbra eső részéig. A határ fogalmához ilyen vonatkozásban tehát egyre inkább a lehetőség, az ismeretlen felfedezés asszociálódik. Jelenleg, Bécsben, azaz a határ túloldalán élek, annak reményében hogy a következő években ott lehetőségem van szakmailag fejlődni, épülni. A félelem és a tiltás helyett tehát ma már a határra gondolva a remény és a lehetőség érzése és gondolata merül fel bennem.”17

A határ természetesen továbbra is jelenti valaminek a végét, valamiféle korlátozást, melynek meghaladása (közlekedés esetében például) komoly szankciókkal vagy személyes veszteségekkel jár. Amikor azonban országhatárokon átívelő kapcsolatok lehetőségét vizsgáljuk, a határ szó tartalmának elsősorban lehetőséget ígérő, ám mégis korlátokat is rejtő valóságát is szükséges figyelembe venni. A kapcsolatok révén az országhatárok átlépését fontolgatva, egy döntő kriteriológiai kérdés, milyen célok motiválják a kapcsolatépítést? Közös célok megfogalmazása sikeres kapcsolatokat eredményezhet. A kapcsolat lehetősége azonban egy nagyobb közösséget vagy szűkebb értelemben több helyi egyházat érint, melyek valósága nem téveszthető szem elől, hiszen eleve adott realitás. E realitásnak a megismerésében pedig tovább segíthet a kairológiai kérdés: mi időszerű az aktuális kapcsolatépítés terén az adott közösségen belül.18

Csiszár Klára

Érdekes volt?
A teljes cikk elolvasható, ha megrendeli az elektronikus vagy nyomtatott változatott! Kattintson ide!

13 L. Zulehner, Paul M.: Pastoraltheologie Bd. I., Fundamentalpastoral, Düsseldorf 21991.
14 L. ehhez bővebben Wildmann János: Egy reformzsinat üzenete. Gyakorlati teo-trillógia II. Kriteriológia, Pécs 2006.
15 L. Zulehner, Paul M.: Élő egyházközség – az ember szószólója (Biblikus meditáció Mt 8,1-4-ről). In: Egyházfórum
1988/1-2, Luzern 1988, 8-19.
16 L. URL: http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Hat%C3%A1r (2011.10.02.).


egysza

Adószám: 19667908-1-43
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinkhez kattintson ide.