egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2009/3. számában

 

A vallásközi párbeszéd nem egy régi fogalom, hanem nagyon is új. Keresztény-zsidó dialógusról valójában csak a II. világháború, illetve a vészkorszak, a soá után lehet beszélni. Az ókor népeinek vallásai, hiedelemvilága ma is velünk élő valóság. Az ókori Kelet minden népének, államának, városának külön istenei voltak. Ettől némileg eltérő volt a görög istenek panteon-világa. Az ókori Kelet gondolkodása nem vonta kétségbe más istenek létét, csupán azt állította, hogy övé az igazi, a legerősebb és legyőzi a többit. Mai vallási fogalmaink, hitünk fejlődés, alakulás eredménye. Bármit teszünk, mondunk, új elemekkel bővül, változik a múló időben, mindig újraértelmezésre szorul. A katolikus egyház pl. vallja azt, hogy a hittételek, a dogmák is mindig újra értelmezésre szorulnak, hiszen egy adott időben, kulturális-filozófiai fogalmak körében születtek, jóllehet belső magjuk, tartalmuk megőrzi azonosságát.

 

KZST és MKZST

A zsidó vallás és a kereszténység között egyik különbség az, hogy nem azonos módon egymásra-utaltak. A zsidóság önértelmezésében nem szorul a kereszténységre, míg a kereszténységnek eredete maga a zsidóság. Van egy kétezeréves együttélés, mely az azonos történeti korszak pozitív és igen sok negatív történését tartalmazza. A holocaust után megindult egy folyamat a nyugat-európai kereszténységben, mely a zsidóság XX. századi tragédiáját értelmezni akarta és tisztázni a két vallás helyes kapcsolatát. Így indult el a keresztény-zsidó vallásközi párbeszéd, mely különböző nyilatkozatok, állásfoglalások után a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács, az ICCJ megalakulásához vezetett, melynek napjainkban kb. 30 országban van nemzeti szervezete. Ezen szervezetnek tagja Magyarországról a Keresztény-Zsidó Társaság és a Magyar Keresztény-Zsidó Tanács is. A kettő között az a különbség, hogy a Tanácsban csak néhány vallási vezető van, és időszakosan foglalkoznak a hivatalos megnyilvánulásokkal, míg a Társaság, melynek elnökségében benne vannak a Tanács vallási vezetői is, a kérdéskört napi szinten társadalmasítja, minden hónapban rendezvényeket tart Budapesten és szerte az országban, valamint a határaink mentén és elsősorban a közép-kelet európai térségben, de folyamatosan jelen van a dialógus nemzetközi munkájában, elsősorban nemzetközi konferenciákon vesz részt, ad elő.

Talán magyarázatra szorul, hogy az elnevezés miért keresztény-zsidó és nem zsidó-keresztény, hiszen eredetében a zsidóság a kereszténység gyökere. Az egyik oka annak, hogy mi itt Magyarországon ezen elnevezést használjuk, az, hogy a nemzetközi életben ez honosodott meg, talán azért, mert a dialógus nyugat-európai keresztény részről indult el. Az induló kereszténység első tagjai az ún. zsidó-keresztények voltak, tehát azok a zsidók, akik a názáreti Jézus személyét, tanítását követték. Sokszor kérdezik tőlünk, hogy a Keresztény-Zsidó Társaság olyan személyekből áll-e, akik származásilag zsidók és valamikor betértek kereszténynek, megkeresztelkedtek, tehát voltaképpen ez egy zsidó-társaság? Nem. Vannak természetesen, pl. akik zsidó származásúak, vagy vegyes-házaságban élnek, az egyik fél zsidó a másik nem zsidó származású. Ez azonban nem feltétele a tagságnak, hiszen senkitől sem kérdezzük sem vallását, sem meggyőződését, sem származását. Egy társadalmi szervezetről, egyesületről van szó és nem valamiféle új vallási képződményről. Tőlem sokszor kérdezték, hogy zsidó vagyok-e, mert ha nem, akkor minek foglalkozom ezzel a kérdéssel? Nem vagyok zsidó és nem a zsidók fizetnek. Munkánk társadalmi munka. Attól, hogy Magyarországnak vannak külképviseletei, attól még nem lesz sem német, se orosz, se azerbajdzsán. Mindenki megtartja a saját identitását, tiszteli a másik meggyőződését, és megpróbál Isten és ember előtt helyes módon élni ennek fényében.

 

TÖRTÉNELMI ANTISZEMITIZMUS

Amikor a másik emberrel találkozunk, vele dialógust folytatunk, igen sokszor a saját kérdéseinkre keressük a választ és nem a másik emberrel foglalkozunk. Így van ez akaratlanul is sokszor a keresztény-zsidó vallási dialógusban. A keresztények állandóan azt kérdezik a zsidóktól, hogy miért nem fogadták el, és miért nem fogadják el Jézust messiásnak, vagyis keresztény részről vallási, teológiai kérdések foglalkoztatják elsősorban a kérdezőket. Zsidó részről inkább konkrét, társadalmi problémák jönnek elő, tehát a holocaust helyes társadalmi értelmezése, a napi antiszemitizmus elítélésének elvárása. Ennek ellenére mindkét felet érdeklik a másik által felvetett kérdések is.

Sajnálatos, velünk élő örökség, a kereszténység vallási antiszemitizmusa, az ún. teológiai antijudaizmus. A kereszténységnek a zsidóságból való kiválása, az első század második felének zsidó tragédiája, a Második Szentély pusztulása 70-ben, majd a Bar Kochba-féle szabadságharc leverése új fejezetet nyitottak a zsidóság történetében. A Hordozható Szentély, a Tóra lett a zsidóság megtartó és összetartó ereje a kétezer éves szétszóratásban. A középkorban az ún. keresztény Európában mindazon zsidóellenes törvényt, elvi és gyakorlati rendelkezést, amit a náci Németország bevezetett, azt már évszázadokkal előtte megvalósították, kivéve a nagyüzemi népirtást, genocídiumot, ami teológiai akadályba is ütközött, hiszen a végidőkben minden zsidó betér kereszténynek a messiás második eljövetele előtt, ehhez pedig zsidó is kellett. Hitlerék hivatkozhattak Lutherre is, mert Aranyszájú Szent János hírhedt zsidóellenes beszédeitől hosszú a sor Kapisztrán Szent Jánosig, aki magyarországi működését megelőzően zsidó gyerekek tucatjait kínoztatta meg vadállati módon és égette el. A holocaust a zsidóság számára egy olyan élmény, elvi és teológiai tényező, amit az ókori zsidóság egyiptomi kivonulásához lehet hasonlítani. Elindult egy nyomon követhető folyamat, melynek első nagy eseménye a XX. század második felének talán legnagyobb teológiai eredménye, a „Nostra aetate” zsinati dokumentum kiadása volt, mely a katolikus egyházban 2000 év óta először tette helyére a kérdést. Azóta igen sok fontos esemény történt, pl. Izrael államának elismerése, pápai látogatások, így a római főrabbinál először, utak Izraelbe és fontos dokumentumoknak a kiadása, pl. a „Megfontolások a Soáról” c. szentszéki irat megjelentetése. Ezen folyamat nem csupán katolikus részről indult el, sőt a II. világháború utáni folyamatnak napjainkig meghatározó és kezdeményező része a protestáns vonal.

Nem felhőtlen a kapcsolat napjainkban az Argentinában élő, onnan épp kiutasítás alatt lévő Richard Williamson katolikus püspökkel, aki 20 évig élt kiközösítésben Marcel Lefebvre püspök mozgalmával, a „szent X.Piusz Testvériség” társaság tagjaként. Eltávolításáig egy papi szemináriumot vezetett a dél-amerikai országban – tíz napot kapott a távozásra. Ha önként nem megy, akkor kitoloncolják. Az argentin belügyminisztérium szerint a püspök eltitkolta valódi argentínai tevékenységét. Azt állította, hogy egy civil szervezetnek dolgozik, miközben egy papi szemináriumot vezetett. A Vatikán bejelentése szerint rehabilitálásakor nem tudott a Szentszék a püspök holocaust-tagadásáról. A hónapokkal ezelőtti holocaust-tagadó nyilatkozatot abban az időszakban hozták nyilvánosságra, amikor a világban nemzetközi holocaust-napot tartanak. A Szentszék azóta több alkalommal határozottan elítélte az antiszemitizmust és a holocausttagadást, de Willamson ügyében érdemben nem lépett, bár erre sokan keményen reagáltak az Izraeli Nagyrabbinátustól kezdve a német kormányfőig.

 

ÁTÉRTÉKELÉS ÉS PÁRBESZÉD

Elmondhatjuk azt a XX. század második feléről, hogy elindult egy pozitív folyamat, mely keresztény részről a teológiai antijudaizmus felszámolására irányul, illetve Jézus zsidó voltának tényleges beemeléséről a teológiába, melyben jelentős munkássága van a magyar származású Vermes Gézának. Zsidó részről szintén tanúi lehetünk egy új iránynak, mely a történet Jézusának egy új, helyes értelmezésére törekszik, tehát Jézusnak mintegy visszahonosítása, hazahozatala a zsidó népbe. Tehát nem a hit Krisztusának, hanem a történeti Jézusnak a befogadása. 

Egy másik vallás sokszor úgy tűnik, mintha egy egyetlen tömb lenne, holott a lét törvényei szerint minden egy idő után irányzatokra, részekre bomlik. A zsidóság Magyarországon legnagyobb számban a Magyarországi Zsidó Hitközségekhez, a neológiához tartozik, de vannak Budapesten ortodoxok a Kazinczy utcai zsinagógában, vannak lubavicsiak, az ún. Hábád irányzat és van reform gyülekezet is, melynek első vallási vezetője Klemen Katalin rabbinő. A kereszténység Magyarországon áll katolikusokból, reformátusokból, evangélikusokból és kisebblétszámú protestáns és ortodox egyházakból. Mi nem használjuk sem a történelmi egyházak elnevezést, sem a kisegyházak megjelölést, mert ez utóbbi lekicsinylően hat az érintettekre, míg az előbbi egy jogilag nem létező kategória. A vallásközi párbeszéd nem emeli ki az egyes vallásokon belüli irányzatokat, azok egyikét-másikát nem részesíti előnyben és bár tud arról, hogy az egyes irányzatok között elvi és napi gyakorlati ellentétek vannak, ezekkel nem foglalkozik, ez az egyes vallások, illetve azon belül az egyes felekezetek belügye. A vallásközi párbeszéd elvárja azonban az egyes vallásoktól, azok felekezeteitől, hogy egymással békében és tiszteletben éljenek, vagyis ne akadályozzák a vallásközi dialógust.

Napjainkban hangsúlyos szerepet kapott világunkban az iszlám. A Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács évtizedes távlatban létrehozott egy „Ábrahám gyermekei” c. programot, melyben az iszlámmal is párbeszédet folytat. A Keresztény-Zsidó Társaság ötödik éve működtet egy előadássorozatot, a zsidó-keresztény-iszlám szabadegyetemet, mely a három világvallást a maga identitásában tematikusan tárgyalja, bemutatja és elemzi. Ez év február 28-án pl. a Magyarországon élő törökök vallásközi egyesülete, az ún. „Dialógus Platform Egyesület” kért fel arra, „Asúre” nevű ünnepükön beszédet mondjunk Budapesten, mely egy egyórás hajóúton lesz a Dunán. A Keresztény-Zsidó Társaság nem folytat vallásközi dialógus-tevékenységet az iszlám felé, de a kérdéssel megfelelő szinten állandóan foglalkozik, és ha megkeresnek bennünket, úgy részt veszünk a napi kapcsolatok építésében.

Igen fontos kérdéskör a vallás és politika világa. Napjainkban éppen az iszlámmal kapcsolatosan is ki kell jelenteni, hogy alapkérdés a vallás és az állam szétválasztása, hiszen jelenleg a világban több mint 50 iszlám berendezkedésű, vallási törvények szerint működő ország van, ami emberjogi szempontból, a vallásszabadság kérdésében a legsúlyosabb kérdéseket veti fel. Természetesen nem lehet beszélni keresztény államokról, kontinensekről, mert ezek egész egyszerűen nem léteznek, illetve joggal sérelmezik más vallások vagy nem hívők. A vallásszabadság durva megsértései, így jelen világunkban elsősorban a keresztények üldözése, közösségek elsorvasztása sok iszlám országban napirenden van.

A Keresztény-Zsidó Társaság nem politikai szervezet, hanem vallási jellegű egyesület. Alapszabályában leírta azt, hogy nyilatkozatokat, állásfoglalásokat nem ad ki, tömegdemonstrációt nem szervez, és abban nem vesz részt. Tehát sem politikai sem vallási napi kérdésekben nem foglal hivatalosan állást, de céljai meghatározattak alapiratában, és azok a gyakorlatban napi szinten láthatóak, és minden tevékenysége nyilvános. Bármiről lehet beszélni a Keresztény-Zsidó Társaságban, de van egy határ, ami nem teszi lehetővé a napi társadalompolitikai és vallási vagy egyházpolitikai harcokba való bekapcsolódást. Egyesületünk tagjai a jobb- vagy baloldali pártokra szavaznak, illetve a zsidóság és kereszténység különböző irányzataihoz tartoznak. Ilyen értelemben egy sziget vagyunk a napjainkra súlyos elvi, morális és gazdasági válsággal küszködő Magyarországon. Nincsenek illúzióink. Nagyobb politikai mozgások nevetségessé tehetik a mi szerény munkánkat, mégis nekünk ez az egyetlen élet adatott, és ez nem eladó.

Egy ember minden nap kiment a tengerpartra és a kisodródott kicsiny halakat felvette és visszadobta a vízbe. Megkérdezték tőle? Mi végre teszed ezt? Millió és millió kis hal van a tengerekben, mit számít te a ténykedésed? A férfi így válaszolt: Annak az egynek számít…

SZÉCSI JÓZSEF

a KZST főtitkára

[1] Elhangzott 2009. febr. 22-én a Keresztény-Zsidó Társaság kiskunhalasi szimpozionján.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.