egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2011/2. számában

A 21. századi Európát és benne Magyarországot is jellemző multikulturális közegben a különböző világvallások együttélése lehet az egyik fokmérője egymás elfogadásának, a társadalmi sokszínűség érvényesülésének. Éppen ezért elgondolkodtató, hogy a júliusban megszületett új egyházügyi törvényt több nemzetközi szervezet is rendkívül diszkriminatívnak, a vallásszabadságot és az emberi jogokat sértő jogi szabályozásnak tartja. A politikai és vallási felekezetek támogatásától mentes Vallásügyi és Közpolitikai Intézet a világ egyik nagy tekintéllyel rendelkező, a vallásszabadság támogatására létrehozott szervezet ekként fogalmaz az elfogadott törvényről: „Ezen jogszabály elfogadása súlyos visszalépést jelent a magyarországi vallásszabadság terén. A törvényjavaslat ellentmond az EBESZ, az Európai Unió, az Európa Tanács, valamint az ENSZ követelményeinek, mert egyértelműen hátrányos megkülönböztetésben részesít egyes vallási kisebbségi csoportokat.”

Természetesen más szervezetek úgy vélik, hogy Magyarországon sem született szigorúbb szabályozás, mint Európa számos országában, és a törvény maga is hosszasan magyarázza miért nem korlátozza a vallás szabad gyakorlását. A Policy Solutions elemzése rámutat, hogy azokban az országokban, ahol az állam adókedvezménnyel és más forrásokkal támogatja az egyházakat, ott az egyházalapításnak szigorú szabályai vannak. Szlovákiában például 20 ezer hívő, Romániában kb. 20 ezer hívő és 12 éves működés, Ausztriában 20 éves létezés és 16 ezer hívő, Csehországban pedig kb. 10 ezer hívő szükséges ahhoz, hogy egy vallási közösség egyházi státust kapjon. A vallásszabadság és az emberi jogok tekintetében viszont úgy vélem, ezen szabályozásokhoz idomulni, nem előre, hanem visszalépést jelent. Egy ilyen drasztikus törvényi változás megosztja az embereket. Vitát, viszályt és ellenségeskedést szül a különböző vallású emberek között, az együttérzés, az elfogadás, az egyén és a társadalom boldogságának növekedése helyett. Sokkal demokratikusabb egy olyan rendszer, ahol a világvallásokat reprezentáló egyházak széles spektruma működik, viszont az állam és az egyház elkülönül egymástól, ahol a támogatások felhsználása átlátható, így könnyen kiszűrhetők az esetleges visszaélések.

A valóban liberálisnak mondható korábbi egyházügyi törvénynek köszönhetően számos több ezer éves hagyományt követő vallási közösség nyerte el az egyházi rangot Magyarországon. Sok esetben talán csak egy „maréknyi” ember alkotja ezen vallási közösségeket, viszont több száz milliós követővel rendelkező vallási hagyományt képviselnek. A Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház is ilyen kislétszámú buddhista vallásgykorlókból álló közösség. Az új törvény két utat nyit ezeknek a néhány ember alkotta, fiatal kisközösségeknek, így a Dharmalingnek is: megszűnnek, vagy vallási egyesületté alakulnak.

Az elfogadott törvény különbséget tesz, kicsi és nagy, történelmi múltú és fiatal egyház között. A törvényt tanulmányozva felmerül az olvasóban, laikusban, hogy vajon miként lehet mérni a kisközösségek hasznosságát? Azt a tudatformáló tevékenységet, amit a néhány emberen keresztül véghezvisz. Az alapján, hogy mióta van bejegyezve Magyarországon, vagy hogy van-e temploma, van-e iskolája, óvodája, kórháza? A társadalom számára vajon nem ugyanolyan hasznos 10-20 vagy 50 ember erkölcsi fejlődése, mint a történelmi jelentőséggel rendelkező egyházak intézményesült rendszerének fenntartása. Az új törvény adta válasz egyértelmű: NEM. Aki kicsi, akinek nincsennek Magyarországon történelmi hagyományai, az kevésbé hasznos, azt nem kell támogatni, az szűnjön meg! – mondja az új szabályozás.

Tehát az új törvénynek lesznek egyértelmű vesztesei. És veszteség alatt nemcsak a megszűnő egyházakat értem. Az igazi veszteség a sokszínűség megszűnése mellett, az hogy az új szabályozás egymás versenytársaivá teszi a vallási egyesületeket és a civil szervezeteket, alapítványokat, közalapítványokat. A megszűnő egyházak tagjai így nehéz döntés elé néznek. Mérlegelniük és dönteniük kell: vallásos meggyőződésük vagy a civil szervezetek támogatása iránt érzett felelősségvállalás vezérelje őket adójuk 1%-nak felajánlásakor. Eddig biztos lehettem abban, hogy az állam zsebébe, a nagy közösbe folyt adóm legalább 1+1%-a jó ügyet szolgált, én rendelkeztem felette. Jövőre csak 1% marad nekem a biztos jó ügyre.

 

SIADAK BALOGH BEÁTA, ÜGYVIVŐ
DHARMALING MAGYARORSZÁG BUDDHISTA EGYHÁZ

 

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.