egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2008/4. számában

Anglia. A Pastoral Research Centre Trust független kutatóintézet vizsgálata szerint az 1 és 13 év közötti gyermekkeresztelések számának növekedése (kb. 25%) mögött az a szülői megfontolás áll, hogy ennek köszönhetően gyermeküket beírathassák a jó hírnévnek örvendő katolikus elemi iskolák egyikébe, amelyeket valójában az állam tart fenn. 1958 óta egyébként a csecsemőkeresztelés 85%-ról 64%-ra csökkent. Sokan (pl. a National Secular Society) éppen azért ellenzik az állami fenntartású felekezeti iskolákat, mert azok a különben nem-hívő szülőket is vallásgyakorlatra ösztökélik. 

Brazília. 2008. február 19-én, a brazíliai katolikus papok 12. országos találkozóján az ország 9222 plébániájáról az összesen 18 685 papot képviselő 430 küldött egy olyan dokumentumot fogadott el, amelyben többek között javasolják a nős férfiak pappá szentelését. A dokumentum tulajdonképpen egybecseng Robert Zollitsch freiburgi érsek, a német püspöki konferencia új elnöke, azon kijelentésével, miszerint a papság és a cölibátus kapcsolata nem teológiai szükségszerűség. 2006 végén pedig Darío Castrillon-Hoyos bíboros, a Papi Kongregáció nyugalmazott prefektusa, a Christian Cochini SJ, A papi cölibátus apostoli gyökerei (Ad Solem, Genčve, 2006) c. könyvének második kiadásához írt előszavában elismerte, hogy a cölibátus tulajdonképpen egy egyházfegyelmi kérdés, és nem dogma. 

ENSZ. A 2006-ban alakult és az Emberi Jogok Bizottságát felváltó Emberi Jogok Tanácsának 7. ülését, amely 2008. március 3 és 28 között zajlott Genfben, mindenekelőtt a feszült hangulat jellemezte. Az iszlám és az afrikai országok ugyanis javasolták, hogy a vallások rágalmazását tekintsék a rasszizmus legújabb formájának, amit a nyugati államok természetesen elleneztek. Mindez arra világít rá, hogy kibontakozóban van egy ún. „multikulturális” forradalom, amelynek legfőbb célja az európai megfogalmazású emberi jogok megkérdőjelezése. Ez a szándék egy táborba kovácsolja az Iszlám Szervezetek Konferenciáját, az el nem kötelezett országokat és Kínát – Oroszország cinikusan elnéző hozzájárulásával. Doudou Diène pl., az ENSZ rasszizmus és idegengyűlölet kérdéséért felelős különleges referense, máris rasszizmusnak tekinti a burka-viselet kritizálását, és vallja, hogy a laicitás tulajdonképpen egy gyarmatosító és rabszolgatartó kultúrában gyökerező eszme. Innen már csak egy lépés, hogy a vallás kritikája büntetendő cselekménynek minősüljön.

Görögország. Januárban a Kalkidiki-félsziget több száz lakója menetben tiltakozott az ellen, hogy a kormány számottevő területet (több ezer hektárt) bocsátott az Athosz-hegy kolostorai rendelkezésére. A menetben jelen volt Evangelia Amanatidou-Paschalidou baloldali képviselőnő is, aki hat másik nővel athoszi területre lépett, s ezzel megsértette a női jelenlét tilalmára vonatkozó – és 1045-ből (!) származó – törvényt. Ezt követően a kolostorok vezető testülete a görög parlament elnökéhez intézett levelében kérte a képviselőnő mentelmi jogának a felfüggesztését; hiszen ez a törvénysértő cselekedet 2-től 12 hónapig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A középkori tilalom feloldását az EU-nak mind a mai napig nem sikerült elérnie. Ennek fényében joggal merül fel a kérdés: mi is a probléma a fundamentalista politikai iszlám nőszemléletével?

Irak. A háború mindig rendkívül jó üzlet. Ezt igazolja a Bagdad Zoo and Entertainment Experience elnevezésű projekt, amelyet a Ride and Show Engineering fog kivitelezni. Ennek lényege, hogy Disneyland szórakoztató parkot építenek a szétrombolt bagdadi állatkert helyén (kb. 50 hektáron), az ún. „Zöld Zóna” közvetlen közelében. Az elképzelést támogatja David Petraeus tábornok is, vélelmezhetően azért, mert Bagdadban monotonnak és eseménytelennek tartja az életet, ahol a szórakoz(tat)ás az egyetlen hiánycikk. Egyébként a terv teljes mértékben beleillik az amerikai stratégiába, amely a katonai jelenlét (hard power) mellett fontosnak tartja a „kulturális értékek” közvetítését is. Ennek célja a mentális befolyásolás (soft power). Minden bizonnyal nem véletlen, hogy 200 ezer gördeszka szétosztását tervezik a gyakorlatilag az emberhez méltó élet jogától és lehetőségétől megfosztott iraki gyerekek között, hogy azok, elvonatkoztatva a mindennapok valós nyomorúságától (nélkülözés, megaláztatás, emberkínzás, halál), az „amerikai álom” virtuális világába menekülhessenek. Ebben az értelemben a projekt teljes mértékben kimeríti a lélektani hadviselet fogalmát. Az amerikai hatalom által támogatott elképzelés ugyanakkor busás biztos haszonnal is kecsegtethet – különben a kivitelezők bele sem vágnának a vállalkozásba.

Klímaváltozás. Louis Fortier, a Laval Egyetem óceánográfusa és az Articnet (www.arcticnet-ulaval.ca) igazgatója szerint az Északi-sark jégpáncéljának nyári elolvadása és a Jeges-tenger felmelegedése eredményeképpen 7-10 éven belül felborulhat az északi félteke klímaegyensúlya. Véleménye egybecseng más tudósokéval (ld. pl. James Hansent, aki a NASA Goddard Institutjét vezeti[1]). Amennyiben pedig az egyensúly felborul, úgy a Földnek kb. 10-15 ezer évre lesz szüksége ahhoz, hogy azt helyreállítsa. Arról nem is beszélve, hogy a jégmentes Északi-sark egy teljesen újszerű geopolitikai, geostratégiai és geoökonomiai helyzetet teremt majd. A Földközi-tenger még a megmaradt viszonylagos központi szerepét is elveszítheti, miközben a szabad préda lehetőségével kecsegtető északi-sarki rész, a magas kőolaj- és élelmiszerárak miatt, igencsak próbára teszi a közeljövőben a nemzetközi kapcsolatokat.[2]

Németország. Nyolc évi munka után a német katolikus egyház egy hétszáz oldalas tanulmányban hozta nyilvánosságra a II. világháború idején az egyház intézményeiben (pl. kórházakban, lelkészi hivatalokban, kolostori földeken) foglalkoztatott kényszermunkások (4829) és hadifoglyok (1074) adatait. Mindez azt bizonyítja, hogy a múlttal való szembesülés végeredményben megkerülhetetlen. A kutatási bizottságot vezető történész, Karl Joseph Hummel szerint az egyházi vezetőknek a nemzetiszocialista időszakban „tisztán ki kellett volna fejezniük, hogy a haza iránti lojalitás és hűség nem egyenlő a rendszer iránti elkötelezettséggel”.[3] Ugyanakkor a Német Püspökkari Konferencia – jóllehet igyekszik jóvátételt folyósítani a még élő személyeknek, és különböző kelet-európai megbékélési projekteket támogat – nem tekinti lezártnak az ügyet. Hiszen tudja, hogy hitelessége és jövője a tét.

Opus Dei. Az egyház központi szerveiben, szervezeteiben egyre meghatározóbb szerephez jutó, illetve mind több és több képzési és döntéshozói helyet az ellenőrzése alá vonó szekuláris intézet 2007-ben egy új, tudományos igényű egyháztörténeti folyóiratot indított, Studia et Documenta[4], Rivista dell’Istituto storico San Josemaría Escrivá címmel. A kiadvány célja egyértelmű: ismertetni és népszerűsíteni az alapító személyét és eszméit, valamint dokumentálni a szervezet történetét. A különböző tanulmányok mellett az első szám beszámol mindazokról a rendezvényekről is, amelyekkel Josemaría Escrivá születésének 100 éves évfordulójáról emlékeztek meg a világon. Ugyanakkor közli az alapító munkásságának általános bibliográfiáját, ami nem kevesebb, mint 1324 címet tartalmaz.

Svájc. „Túszul ejtette Istent a reklám?” Ez a mottója annak a rendezvénysorozatnak (kiállítások és műsorok), amely egy most megjelent könyv kapcsán[5] zajlik Vaud és Genf kantonokban. A cél: felhívni a figyelmet a vallás(ok) merkantilista felhasználására, és az ily módon közvetített üzenetre (engedni a kísértésnek, és fogyasztani, fogyasztani, fogyasztani…), illetve elgondolkodásra és társadalmi vitára ösztönözni. A könyv és a kiállítások 6 témát jelenítenek meg, amelyek mind-mind jelen vannak a reklámokban: 1. a Jó és a Rossz (menny, pokol, angyalok, démonok, Ádám és Éva, illetve az édenkert), 2. a bibliai motívumok és a vallásos gesztusok; 3. Jézus alakjának a hasznosítása; 4. a vallás és az üzlet viszonya (karácsony); 5. más vallások (buddhizmus, judaizmus, iszlám) ábrázolása; valamint 6. az egyházak önreklámozása.[6]

JAKAB ATTILA ÖSSZEÁLLÍTÁSA

 

[1]. www.giss.nasa.gov.

[2]. Forrás: L.-G. Francoeur: „L’échilibre climatique en péril”( www.ledevoir.com/2008/04/24/186620.html).

[3]. Lásd http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=20324.

[4]. http://isje.edusc.eu/index.html.

[5]. G. Lugrin – S. Molla: Dieu, otage de la pub?, Labor et Fides, Genève 2008.

[6]. Forrás: www.dieu-pub.ch.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.