egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2005/6. számában

Az Egyházfórum 20. évfordulója alakalmából szervezett rendezvénysorozatunk első programjára 2005. október 19-én került sor a budapesti Közép-Európai Egyetemen. Az est témája az egyház-finanszírozás volt. A kerekasztal-beszélgetésen Dr. Fedor Tibor, a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztérium Egyházi Tulajdonrendezési Főosztályának a vezetője, ismertetést adott az egyházi ingatlanrendezés helyzetéről. Először az ingatlanrendezés 1991-2005. közötti időszakát ismertetette, majd röviden érintette az egyházi ingatlanrendezés felgyorsításáról szóló, 2005. szeptember 22-én megjelent kormányhatározatot.

Az egyházak több mint 8000 ingatlanra jelentettek be igényt az 1991-es egyházi ingatlanrendezési törvény alapján. 1991-2005 között összesen 1897 volt egyházi ingatlan ügye rendeződött kormányhatározattal mintegy 74 mrd. Ft értékben. Közvetlen megállapodással - állami költségvetési támogatás nélkül - több mint ezer ingatlanügy oldódott meg. Közel 2700 olyan ingatlanigény került az egyházak részéről visszavonásra, vagy az állami hatóságok részéről elutasításra, amelyek nem feleltek meg a törvény összes feltételének. Mintegy 1800, közel 68 mrd. Ft értékű ingatlan után az egyházak örökjáradékot kapnak a központi költségvetéstől, amelynek összege az ingatlanok valorizált értékének évi 5 %-a. 2011-ig rendezésre vár még 800 ingatlan több mint 24 mrd. Ft értékben. Ez utóbbiak vonatkozásában döntött a kormány az ingatlanrendezési folyamat felgyorsításáról, amelynek lényege a következő: 2006. március 31-ig  valamennyi rendezésre váró ingatlan ügyét meg kell tárgyalni. Az ingatlanrendezési egyeztető bizottságok megállapítják  az ingatlanok 2005-ös értékét, és javaslatot tesznek az összegek 2007-2011 közötti  ütemezésre. A kártalanítási összegekre 2006. január 1-től a Pénzügyminisztérium által megadott kiegészítő valorizációs összeget hozzá kell számítani. Ez a mechanizmus lehetőséget ad az érintett egyházak, illetve önkormányzatok részére az állammal szemben fennálló követelésük esetleges pénzpiaci értékesítésére, így az ingatlan átadások, illetve az ingatlanrendezéssel összefüggő egyházi beruházások felgyorsítására. A kormány azonban lehetőséget biztosít a gyorsítással élni nem kívánó egyházak részére az eddigi tárgyalási mechanizmus - évenkénti tárgyalások az adott évi költségvetési előirányzat keretei között - folytatására is.

Dr. György István közgazdász (Pénzügyminisztérium) kifejtette: Az egyházak és intézményeik a jövőben is hozzájutnak ahhoz a központi költségvetési hozzájárulásokhoz, amelyeket a hatályos jogszabályok, törvények és kormányrendeletek a számukra biztosítanak, így egyebek mellett: az emelkedő értékű egyszázalékos támogatáshoz, amely az alapintézmények fenntartási és működtetési kiadásaihoz járul hozzá, továbbá a hittanoktatók és a kis településeken egyházi szolgálatot teljesítő személyek jövedelméhez.

A központi költségvetés továbbra is elősegíti az egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújításait, rekonstrukcióját. Elsősorban a nagyobb, költségigényesebb rekonstrukciók megvalósulásához szükséges az állami támogatást megadni – nevesítve (címzetten), több évre előre számba véve és egyeztetve az elvégzendő munkákat.

Az 1%-os személyi jövedelemadó rendelkezési rendszere lassan 10 éve működik. Időszerűvé vált a tapasztalatokat áttekinteni, és az érintettekkel egyeztetve a szükséges korrekciókat jogszabályi formában realizálni.

Az egyházi fenntartású, közfeladatban részt vállaló intézményeknek az önkormányzati és központi állami fenntartásúakhoz hasonló költségvetési hozzájárulást kell biztosítani. Ezen intézmények fontos, kiegészítő szerepet kapnak az állam központosított és helyi közfeladat ellátási kötelezettségének ellátásában.

A jogszabályok alkalmazása közben felmerülő gyakorlati problémákat, feszültségeket az érintettek bevonásával kell tisztázni, egyeztetni az álláspontokat. Ha lehet, még a probléma kialakulása előtt, s ezért fontosak az olyan találkozók, beszélgetések is, mint amilyent az Egyházfórum tartott, hangsúlyozta György István.

Dr. Köbel Szilvia a kérdés alkotmányjogi szempontjairól beszélt, Bulkainé Ádámosi Margit pedig a katolikus egyházon belüli pénzügyi elszámolások átláthatatlanságát és ellenőrizhetetlenségét kifogásolta, míg Nagy Károly református lelkész egy konkrét, a református egyházban felfedett visszaélésről számolt be. Dr. Németh Emma, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia gazdasági főtanácsadója, miután értesült Bulkainé Ádámosi Margit és Nagy Károly meghívásáról, lemondta a kerekasztal-megbeszélésen való részvételét.


A kormány döntése szerint január 30-ig kell megalkotni azt a kormányrendeletet, amely rögzíti az egyházi iskolák elszámolási rendjét - mondta az oktatási miniszter. Magyar Bálint a bonyhádi evangélikus gimnázium bicentenáriumi ünnepségén tartott előadást az oktatás reformjáról. Ónodi Szabolcs, a bonyhádi evangélikus gimnázium igazgatója, a rendezvény házigazdája viszont kifejtette: nem hiszi, hogy az egyházi iskolák finanszírozása oldaná meg a költségvetési problémákat. Annál is kevésbé - tette hozzá -, mivel ezek az iskolák a közoktatásnak mindössze öt százalékát jelentik. (MTI)


egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.