egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2007/6. számában

Történetük – Tanaik – Jelenük

Miközben a hazai teológiai és lelkiségi könyvkiadás egyre inkább beszorul a felekezeti belterjesség folyamatosan szűkülő korlátai közé, addig a magyar könyvpiacon mind nagyobb rendszerességgel jelennek meg a szélesebb olvasóréteget megcélzó és tárgyi ismereteket közlő időszerű vallástudományi kiadványok. Ilyen M. és U. Tworuschka most megjelent műve is, amelynek célja bemutatni „a korunkra jellemző kisebb-nagyobb vallásokat és azok hagyományait”. Ahogy azt a szerzők az előszóban világosan megfogalmazzák, ők az általánosan elterjedt „világvallás” elnevezéssel szemben a Gustav Mensching (1901–1978) bonni vallástudós által meghatározott „univerzális vallás fogalmát részesítik előnyben”. Ezen megközelítés egyik alapvető jellemvonása, hogy „az univerzális vallás (illetve a világvallás) hordozója a (korábbi) – immár problémás fogalommá vált – népi vallásokkal szemben nem egy kollektíva, hanem az individuum, aki általános és egzisztenciális bajban van. Ez utóbbit a kereszténység bűnként határozza meg, a buddhizmusban pedig ez a dukkha, vagyis a szenvedés. Függetlenül attól, hogy egy-egy univerzális vallásnak hány híve van, illetve mennyire terjedt el a Földön, valamennyinek van egy közös vonása: az egyes embernek üdvözülést, vagyis gyógyulást, feloldozást és kiszabadulást kell hoznia szorult helyzetéből” (5).

A kötet természetszerűen az öt nagy, napjainkban már globális méretekkel rendelkező és mind társadalmi és kulturális, mind pedig geopolitikai szempontból is fontos tényezőnek számító vallási hagyományt – buddhizmus, hinduizmus (itt azért érdemes lett volna felcserélni a sorrendet, mivel az jobban megfelel a történeti kronológiának), judaizmus, kereszténység és iszlám – ismerteti. Az egyes fejezetek az adott vallás kialakulását és történeti fejlődését, tanrendszerét, szentnek tartott írásait, isten- és emberképét, a nőkhöz, az erőszakhoz, a békéhez, a demokráciához és az emberi jogokhoz való viszonyulását, szertartásait, ünnepeit, szakrális épületeit és helyeit, illetve a megosztottságát és sokféleségét megjelenítő különböző irányzatait tárgyalják. Mivel mindegyik fejezet a vizsgált vallási hagyomány jelenlegi németországi helyzetével zárul, talán nem lett volna érdektelen ennek mintájára kiegészíteni a fordítást egy, a magyarországi helyzetet feltérképező és ismertető melléklettel.

Az egyes vallások ismertetése után a szerzők egy rövid esszében („Isten elválaszt – Isten összeköt”) taglalják az ellentétek és egységtörekvések kérdését (298-303). Ez főképpen azért érdekes, mert a gazdasági érdekek által meghatározott és azoknak alárendelt politikai ideológiák felhígulásával és kiüresedésével a szabadon maradt mezőt egyre erőteljesebben foglalják el az erős és kizárólagos identitást kínáló, illetve társadalomszervezési elképzelésekkel fellépő valláspolitikai irányzatok.

A mű utolsó, hatodik fejezete a kisebb vallási közösségekkel foglalkozik röviden. Ezek a dzsainizmus, a konfucianizmus, a taoizmus (ez utóbbi kettőt, Kína geopolitikai és kulturális súlyának nemzetközi növekedése miatt, érdemes lett volna külön tárgyalni), a zoroasztrizmus, a sintoizmus, illetve a sikh vallás.

Külön figyelmet érdemel a kötet végén található kisszótár („Vallások A-tól W-ig”, 328-344), ahol az olvasó tájékozódhat pl. az aleviták, az ausztrál bennszülöttek vallása, a baháizmus, a kvékerek (Barátok Társasága), az evangéliumi közösségek, az afrikai és más hagyományos vallások, a Hare Krisna (ISKCON) mozgalom, a Jehova tanúi, a szcientológia, a transzcendentális meditáció, a mormonok, illetve a wicca tekintetében.

M. és U. Tworuschka munkájának használatát egy eléggé kimerítő név- és tárgymutató könnyíti meg (345-350). Sajnálatos azonban, hogy a magyar kiadványból kimaradt az ajánlott irodalom. Helyét a képek jegyzéke foglalta el (351).

A gazdagon illusztrált, térképekkel, idézetekkel és szócikkekkel (pl. „a buddhák”, „Aung Szan Szuu Kji”, „Szarodzsini Najdu”, „Mahatma Gandhi”, „bioetika és zsidó hit”, „Pál és Péter apostol”, „Martin Luther King”, „Fatima Mernisszi”, „Mahmud Taha”, „a táncoló dervisek”) tarkított műben az egyes vallási hagyományok történetisége és időszerűsége egységes folyamatban szemlélhető. Áttekinthetőségének és a lényegre összpontosító jellegének köszönhetően M. és U. Tworuschka munkája nem csupán megalapozott tájékoztatást kínál az érdeklődő olvasónak, de egyben oktatási segédanyagként is hasznosítható annak érdekében, hogy jobban értsük azt a világot, amelyben élünk. Ugyanakkor hasznos kiegészítője lehet a John Bowker szerkesztette, magyarul szintén megjelent Vallások. A világ vallásainak története (Totem Kiadó, Budapest, 2004) c. munkának.

Helikon Kiadó, Budapest, 2007.

Jakab Attila

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.