egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2008/1-2. számában

„Kelet és Nyugat megszentelt (szerzetesi) életének a köztudatból kikopott vagy jól-rosszul használt, netán teljesen ismeretlen alapfogalmairól nyújt e kötet szerény történeti, tartalmi és irodalmi tájékoztatót” (9), írja bevezetőjében Puskely Mária, aki maga is szerzetesnő; és aki korábban már jelentkezett egy hasonló munkával (lásd A keresztény Európa szellemi gyökerei: az öreg földrész hagiográfiája, Kairosz, Budapest, 2004). A most megjelent műben elsősorban fogalmakról van szó – kezdve az abbas–abbatissa-tól, egészen a zsolozsmáig –, ezért csak nagyon kevés személynév (pl. Evagriosz Pontikosz, Pakhomiosz, Szabasz, Senute, Vartaped) szerepel benne.

Az egyes szócikkek, amelyeket válogatott szövegek illusztrálnak (keresztény szerzőktől és írásokból, egyházjogi kánonokból, szerzetesrendi szabályokból, pápai és zsinati megnyilatkozásokból), tartalmazzák az adott fogalom rövid meghatározását, annak történeti alakulását, illetve a jogi összefüggéseit. Külön kiemelendő – mivel kétséget kizáróan emeli a mű értékét –, hogy „a szócikkeket magyar és idegen nyelvű irodalomjegyzék zárja” (9), mely önmagában is alapos (jóllehet nagyon egyenlőtlen és hiányos; lásd pl. keresztség, papság, szolgálat, végső idők) munkáról tanúskodik. Ezt a befektetett munkát egyébként azon személyek névsora is érzékelteti, akiknek Puskely Mária köszönetet mond a neki nyújtott segítségért; esetleg egy-egy szócikk megírásáért. Ugyanakkor esetenként illusztrációk (mintegy 400) „viszik közelebb” az olvasóhoz a tárgyalt fogalmat (pl. anakhóréta, apotheca, cella, egyetem, egyiptomi/kopt szerzetesség, ikon, kolduló rendek, kórház, munka, pusztaság, szerzetesi orvoslás, térképészet).

Puskely Mária munkája, amely külön kiemeli a magyar vonatkozásokat (lásd pl. gyógynövény, kert, mezőgazdaság, szőlőkultúra) mindenképpen figyelemre méltónak tekinthető. A szerzetesi élet fogalomtárának a feltérképezése révén ugyanis egyben rávilágít a hazai kutatás helyzetére (pl. a kommunizmus évtizedei okozta törésre) és irányvonalaira is (lásd: aszkézis, átistenülés, Mária, oblatio, ökumenizmus, remete, scriptorium, szépség, szerzetesi iskola, zsolozsma). Elgondolkodtató azonban, hogy nagyon sok, fontosnak mondható, szócikknél alig van (pl. bizánci szerzetesség, coelibatus, consecratio, csend, engedelmesség, hészükhia, karizma, koinobion, lectio divina, magány, megtérés, szüzesség, vendéglátás), vagy egyáltal nincs (pl. akédia, anakhórészisz, apátság, bizalom, cella, elöljáró, enkrateia, fuga mundi, klauzúra, monachizmus, monasztikus erények, nevelés, önmegtagadás, özvegyek, professio, szünaxarion, szegénység, szenvedélytelenség, sztiliták) feltüntetett magyar nyelvű – tehát fordításokat is tartalmazó – (szak)irodalom.

A könyv a leggyakrabban idézett szerzők ismertetésével, a megszentelt élet Magyarországon egykor és ma működő intézményeinek a felsorolásával, illetve bibliográfiával zárul. Ugyanakkor tartalmazza Szent Pakhomiosz (†346) regulája Szent Jeromos által közvetített latin változatának a jegyzetekkel és szakirodalommal is ellátott magyar fordítását, amelyet dr. Szepessy Tibor ny. egyetemi docens lektorált. Ez mindenképpen a mű egy nagyon jelentős pozitívuma, hiszen egy fontos és meghatározó ókeresztény szöveg válik ily módon hozzáférhetővé a hazai olvasóközönség számára.

Kairosz Kiadó, Budapest, 2006.

JAKAB ATTILA

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.