egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2010/4–5. számában

„Péter atyá”-ról (1912–2007), a társadalom kirekesztettjeit (elsősorban a szegényeket és a menekülteket) támogató francia[1], ma már nemzetközivé vált segélyszervezet,[2] az Emmaüs, alapítójáról azt lehet mondani, hogy élete utolsó szakaszában, katolikus pap létére a legszeretettebb személyiség volt a laikus és republikánus Franciaországban. Ebben kétséget kizáróan az is szerepet játszott, hogy neki mindig és mindenről megvolt a saját, egyéni véleménye; és volt bátorsága azt ki is mondani. Magyarul megjelent könyve is erről az elgondolkodtató szókimondásról tanúskodik.[3]

Az abbé mindjárt az előszóban leszögezi, hogy a szabadság és az egyenlőség nem állítható büntetlenül szembe egymással: „A szabadság az egyenlőség ellenében megszülte az egyenlőségen alapuló kommunista társadalmat – írja –, azaz a totalitárius államot. Az egyenlőség nélküli szabadság pedig nem más, mint a liberalizmus, amelyről mindennap egyre tisztábban látjuk, hogy – önmaga csapdájában vergődve – csakis individualista és igazságtalan társadalmat hozhat létre. Lényegében a jelszó [vagyis a Francia Köztársaság jelszava] harmadik eleme, a testvériség teszi lehetővé, hogy e két, egymással oly nehezen megférő szélsőség – szabadság és egyenlőség – összekapcsolódjék.” Meglátása szerint ugyanis csakis a testvériség lehet az a sarokkő, „amelyre felépülhet egy új, republikánus társadalmi szerződés, egyesítve hívőket és hitetleneket, s összekapcsolva a szabadság követelményét az egyenlőség utáni vágyakozással” (7. old.). Hiszen testvériség nélkül a sokszorosan széthasadt és globalizálódott emberiségnek lényegében véve a jövője kérdőjeleződik meg. Egy olyan világban ugyanis, ahol a szegények és kirekesztettek egyre nagyobb tömege egyre szegényebb lesz, miközben a dúsgazdagok vékonyodó tömege egyre dúsgazdagabbá válik a társadalmi robbanás csupán idő és erőviszony kérdése.[4] Ehhez már most elégséges egy aprócska hiba az egyre bonyolultabb és átfogóbb elnyomó gépezetben.

A könyv maga két nagy részre oszlik. „Az élet együtt” elsősorban a javak újraelosztásáról, a testvériség közösségi dimenzióiról szól, hiszen akarjuk, nem akarjuk: együtt kell élnünk ezen a véges és behatárolt Földön.

„Az egyén választása” címet viselő második részben az abbé azt taglalja, hogy egy „testvériesebb társadalom” felépítése feltételezi a „személyes elkötelezettség”-et is (67. old.). „Meggyőződésem – írja –, hogy a társadalmi béke a szív békéjéből fakad. Ha mindenki előrelép az osztozás, mások tiszteletben tartása és a tolerancia felé megnyíló belső kiengesztelődés útján, akkor szükségszerűen képesek leszünk arra, hogy közösen létrehozzunk egy békés és testvéri társadalmat.” (68. old.). Annál is inkább, mivel „a társadalmak valódi fejlettsége nem mérhető az ismeretek fejlődésének és bővülésének mércéjével. Igazában ez minden ember erkölcsi, szellemi, lelki fejlődésének gyümölcse.” (70. old.). Abbé Pierre szerint pedig ennek az egyéni fejlődésnek több lényegi összetevője is van: folyamatos választás az önelégült vagy áldozatkész élet között, jónak lenni és kiállni az igazság mellett, fontosságot tulajdonítani a nevelésnek és a tanúságtételnek, képes lenni elköteleződni, rendíthetetlenül küzdeni a rossz ellen, cselekvő szeretetben szolgálni másokat.

Abbé Pierre szerint modern korunk nagy kérdése: „akarunk-e testvéri társadalmat? Akarunk-e olyan társadalmat, amelyben mindenki megtalálja méltó helyét? Beletörődünk-e abba, hogy a társadalom behódoljon a haszonnak és a diadalmaskodó individualizmusnak, amely útszélen hagyja a gyengéket, az alkalmatlanokat, a túl fiatalokat, a túl öregeket, az idegeneket, mindenkit, aki nem tudja fölvenni a verseny ördögi ritmusát? És ha az emberi és szolidáris társadalom mellett döntünk, készen állunk-e az osztozásra? A szükséges áldozat meghozására azért, hogy mindenki megtalálhassa a helyét?” (111-112 old.). Mert lényegében ettől, a testvériességtől függ, hogy lesz-e egyáltalán XXI. század!

Fordította Kakusziné Kiss Gabriella. Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2008

 

JAKAB ATTILA

[1]  Lásd www.emmaus-france.org.

[2]  Lásd www.emmaus-international.org.

[3]  Érdemes elolvasni korábban megjelent másik könyvét is: Istenem... miért?: rövid elmélkedések a keresztény hitről és az élet értelméről, a szerző Frédéric Lenoirral folytatott beszélgetései alapján, Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006.

[4]  Lásd pl. Christopher Lasch, The revolt of the elites and the betrayal of democracy, New York – London, 1995.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.