egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2010/2. számában

A középiskolai történelemkönyvek általában említést sem tesznek II. Th eodosius kelet-római császárról. Ez érthető is, hiszen I. (Nagy) Th eodosius unokája nem volt nagy politikus, nem volt nagy hadvezér. Három olyan esemény mégis fűződik uralkodásához, mely hosszú távon, döntő módon befolyásolta a szellemi élet alakulását. II. Th eodosius volt az, aki a konstantinápolyi főiskolát egyetemmé szervezte, ő volt az továbbá, aki Efezusba összehívta a III. egyetemes egyházi zsinatot, s végül ő volt az, aki elkészíttette az első hivatalos császári rendelet-gyűjteményt, melyet róla neveztek el.

A Codex Th eodosianus kézirataiban több mint 2500 császári rendelet maradt ránk, melyeket 311 és 437 között bocsátottak ki a római uralkodók. E rendeletek között több száz vallás- és egyházügyi constitutio található. Sáry Pál, a Bűnvádi eljárások az Újszövetségben és a Keresztre feszítés az ókorban című, nagy sikert aratott könyvei által már jól ismert jogtörténész, e rendeletanyag bemutatására, rendszerezésére, s tömör elemzésére, értékelésére vállalkozott újabb kismonográfiájában.

A szerző a Codex vallás- és egyházügyi rendeleteit tárgyuk szerint hat csoportba rendezte. A könyv első fejezete a pogányellenes rendeleteket veszi sorra, melyek betiltották a pogány szertartásokat, eltörölték a pogány papok privilégiumait, s melyek nyomán bezárták, átalakították vagy lerombolták a pogány szentélyeket. A következő fejezet a keresztény szellemiség és értékrend megszilárdításának útját mutatja be, ismertetve a szüzesség, a nemi erkölcs, a házasság, a család és a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek és rabszolgák védelmében hozott rendeleteket. A harmadik fejezet azokkal a rendeletekkel foglalkozik, melyek a keresztény vallást védték a külső behatásokkal, támadásokkal szemben: itt megtudhatjuk például, hogy az államhatalom hogyan védelmezte a keresztény ünnepek zavartalanságát, s hogyan szankcionálták az aposztáziát. A következő fejezet a kereszténységen belüli ellentétek rendezéséről, a katolikus hit államvallássá nyilvánításáról és az eretnekek elleni állami fellépés különböző formáiról nyújt jól rendszerezett, átlátható képet. A könyv ötödik fejezetének tárgyát a katolikus klérus tagjaira és a helyi katolikus gyülekezetekre vonatkozó rendeletek képezik: itt nyomon követhető az a folyamat, mely során az egyház jogilag privilegizált helyzetbe került, anyagilag megerősödött, s az államhatalom részesévé vált. Végül a hatodik fejezet a zsidók felemás jogi helyzetét tárja elénk: a kereszténnyé váló állam a zsidó vallás gyakorlását kifejezetten védte, az antiszemita megnyilvánulásokat bűncselekményekként kezelte, s a zsidó vallási vezetőknek privilégiumokat biztosított, ugyanakkor a keresztény vallás és állameszeme védelmében a zsidókat kizárták a közhivatalokból, megtiltották a zsidók és a keresztények közötti házasságkötést, továbbá azt, hogy a zsidók keresztény rabszolgákat tartsanak, s a keresztények zsidó hitre térítését szigorúan büntették.

Az összegző és értékelő gondolatokkal, részletes forrásmutatóval és bibliográfi ával záruló, 159 oldal terjedelmű, igényes kivitelű könyv témájának interdiszciplináris jellegére tekintettel széles olvasóközönségnek; a vallás-, az egyház-, a jog- és a politikatörténet iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlható.

Szent István Társulat, Budapest, 2009.

GEDEON MAGDOLNA

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.