egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2005/4. számában

Elsősorban a volt jugoszláviai háborúknak köszönhetően 1990 óta folyamatosan reflektorfényben van a Balkán. De mit is takar tulajdonképpen ez a kifejezés, mit is rejt az a régió, amelyből olyan pejoratív fogalmak képződtek, mint „balkáni” vagy „balkanizálódás”? A történész Mazower ezen kérdés újszerű megválaszolását kísérli meg. Könyve első fejezetét ezért is szenteli az elnevezések felsorolásának, történeti perspektívába történő helyezésüknek. „A ‘Balkán’ nevet eredetileg arra a – klasszikus iskolázottságú nyugati utazóknak inkább ‘az antik Haemus’-ként ismerős – hegyvonulatra alkalmazták – írja –, amelyen Közép-Európából Konstantinápolyba menet haladtak át” (20). Az elnevezést később azonban kiterjesztették az egész régióra, s kezdettől fogva gazdagabb jelentéstartalommal ruházták fel, amely főképpen az erőszakot, a vadságot és az elmaradottságot foglalta magába. „Európa hamar rászokott, hogy erőszakkal, vérontással társítsa a régiót, hiszen ez összhangban volt a felkelés és bosszúállás csaknem egy évszázadra visszanyúló történelmével, amely 1900 után a Belső Macedón Forradalmi Szervezet robbantásos merényleteiben, az 1903-as szerbiai királygyilkosságban, valamint a Balkán-háborúk összes résztvevői által széltében-hosszában végrehajtott mészárlásokban tetőzött” (23).

Alapjában véve a Balkán az a terület, ahol Európa és Ázsia találkozik, ahol a keleti és a nyugati kereszténység összeér és elhatárolódik, ahol a kereszténység és az iszlám egymásba fonódik s együtt élni kényszerül, ahol vallási és nemzeti hovatartozások szorosan ötvöződnek, ahol a közösség előbbre való, mint az egyén, s ahol az Egyház és az Állam szerves összefonódása miatt gyakorlatilag elsikkad maga a társadalom és a társadalmi lét. Mazower szerint azonban „a Balkán teljesebb és kevésbé pesszimista megértéséhez kísérletet kell tennünk annak tisztázására, miként formálták a térséggel kapcsolatos magatartást nemcsak az ott lezajlott események, hanem az európai azonosságtudat és civilizáció kialakulásának átfogóbb folyamatai is” (36). Hiszen évszázadokon keresztül ez a vallási és etnikai mozaik évszázadokon keresztül ilyen jellegű konfliktusok nélkül létezett. Nem véletlen tehát, hogy a szerző felveti annak kérdését, hogy tulajdonképpen „Európa adta a Balkánnak a kategóriákat, amelyekkel az ottani népek meghatározták magukat”, mint ahogy „tőle kapták az ideológiai fegyvereket is – elsősorban az újkori romantikus nacionalizmus képében – önnön elpusztításukra” (40).

Az elnevezések tisztázása után Mazower bemutatja magát a térséget és annak lakóit, vázolja a nemzetté válás előzményeit, s egyben kidomborítja a vallás meghatározó jelentőségét is. Ezt követően taglalja a keleti kérdéseket, amelyek tulajdonképpen az Oszmán Birodalom hanyatlásával, az európai hatalmak balkáni megjelenésével és a régió nemzeteinek öntudatra ébredésével függnek össze. Ezekben a hatalmi politikai manőverekben szintén kimagasló szerepet kapott a vallás. Minden egyes európai hatalom egyik vagy másik „vallási kisebbség” védelmezőjeként igyekezett fellépni. Nem csoda, hogy nemzetközi viszonylatban mind a mai napig bizalmatlanság övezi a kisebbségvédelmet, amely mögött ott kísért a hátsó gondolat árnya.

A szerző végezetül a nemzetállam építésének, illetve az erőszaknak a kérdését ismerteti, amely mintegy szervesen kapcsolja a múltat a jelenhez. Szerinte „Délkelet-Európa gondjai és kilátásai” ma már „nem azonosak a múltbeliekkel”. Elsősorban azért, mert „olyan dilemmák merülnek föl, amelyek így vagy úgy a legtöbb európai országnak ismerősek: hogyan békíthetők össze a szociális gondoskodás régi sémái a globális kapitalizmus diktálta versennyel; miként nyerhető nem túl drága energia a környezetszennyezés féken tartása mellett; mi módon lehet gátat vetni a hagyományos vidéki életforma hanyatlásának, sikeres gazdaságot építeni, amely önmagában csökkenti majd a szervezett bűnözés vonzerejét, lehetővé teszi a demokrácia felvirágzását” (208).

Az ismertetést és elemzést mindenki számára közérthető stílusban ötvöző művet kronológia (7-9) és térképek (12-18) egészítik ki. Kétségtelen, hogy Mazower munkája tömör és újszerű áttekintést nyújt mindazoknak, akiket a Balkán érdekel.

(Áttekintések), Európa Könyvkiadó, Budapest, 2004.

Jakab Attila

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.