egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2006/1. számában

A Biblia keletkezése és hatása

A Biblia története nincs a Bibliában – olvashatjuk a gazdagon illusztrált könyv bevezetőjében –. Ezt egy másik írásban lehet elolvasni. Ez a könyv a Biblia története – ahogyan létrejött, ahogyan megmaradt és ahogyan az évszázadok során megváltoztatta a világot. Ez egy rendkívüli történet” (7), amelyet a szerzők tömören, olvasmányosan és közérthetően igyekeznek elmesélni, szem előtt tartva, hogy a hívők által Isten szavának tartott Biblia tartalma eltérő vallástól (keresztény vagy zsidó) illetve felekezettől (protestáns vagy katolikus) függően.

Az öt részt tartalmazó kötet értelemszerűen az Ószövetséggel (a Héber Bibliával) kezdődik, amely fokozatosan jutott el a szájhagyománytól az írásbeliség állapotába. Az így rögzített szöveget az évszázadok folyamán átdolgozták és egybeszerkesztették, míg el nem nyerte a mai formáját. Az olvasó azonban nem csupán ezt a folyamatot követheti végig, hanem megismerheti az első írásokat (14-15), a papirusz titkait (20-21), a Biblia elveszett könyveit (42-43), illetve az első fordításokat (48-51) is.

Az Újszövetség a Messiásnak elismert Názáreti Jézus életét, tanítását és az első Krisztus-hívő nemzedékek meggyőződését tartalmazó iratok gyűjteménye. Helyesebben szólva azon iratoké, melyeket az első századok egyháza kanonikusnak, és istentiszteleti, közösségi használatra alkalmasnak ítélt (94-97) – szemben az apokrifokkal (100-101) vagy gnosztikus evangéliumokkal (82-83). Ugyanakkor azt is megtudhatjuk, hogy keresztény környezetben hogyan lett könyv, vagyis kódex, a tekercsből (86-89).

„Miután a kánon lezárult, a Biblia következő 1000 éve felfelé ívelő történetté vált. A keresztyének terjesztették hitüket szerte a világon, és közben mindenhová vitték magukkal a Bibliát. Mivel az egyes könyvek nem mindegyik példánya egyezett meg teljesen egymással, tudósok véglegesítették a szövegét. Írnokok másolatokat készítettek. Művészek sok példányt pazar módon illusztráltak. Nyelvtudósok lefordították a szöveget más nyelvekre, hogy az emberek saját nyelvükön olvashassák a Szentírást, és ahol nem létezett írott nyelv, létrehozták az ábécét. A Biblia messze a Földközi-tenger medencéjén túl, egész Európában elterjedt. Ahová csak eljutott, az emberek újra és újra lemásolták” (104). Mindezt a harmadik részből ismerheti meg az olvasó.

A kereszténység európai elterjedése, a technikai fejlődés (pl. a nyomda feltalálása), illetve a lelki megújulás igényét is magában hordozó gazdasági, társadalmi és szellemi átalakulás végül szakadáshoz vezetett. A nyugati kereszténység katolikus és protestáns felekezetekre bomlott. A protestantizmus XVI. században elindult osztodása azóta is tart. Mindezen folyamatok középpontjában pedig alapjában véve maga a Biblia, az ahhoz való viszony, illetve annak értelmezése áll, ahogy az a negyedik részből kiderül. Ez a rész egyben vázolja a magyar bibliafordítás történetét is (170-171, 176-177).

Az ötödik – és egyben utolsó – rész a Biblia és a modern világ viszonyával foglalkozik. Ebben az időszakban láttak napvilágot a Szentírásmagyarázat új eszközei és technikái, illetve a Biblia széleskörű fordításai a legkülönbözőbb nyelveken. Ugyanakkor komoly eredményeket könyvelhettek el a múlt feltárását célzó erőfeszítések is (pl. holt-tengeri tekercsek). Mindez persze továbbra sem zárja ki, hogy a Bibliát fel lehet használni a jó vagy a rossz ügyek érdekében és igazolására egyaránt, ami azt jelenti, hogy nem csupán élni, hanem vissza is lehet élni vele (236-237).

A színvonalas nyomdatechnikai kivitelezésű kötet végén válogatott irodalomjegyzék (241-243) és tárgymutató (244-254) található. A kiadvány ismeretterjesztő jellege mellett mintegy oktatási segédeszköznek is tekinthető – felekezettől függetlenül.

Magyar Bibliatársulat – Kálvin Kiadó, Budapest, 2004.

Jakab Attila

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.