egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2009/4. számában

2009. augusztus 3-án hajnalban Kislétán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) meggyilkoltak egy 45 éves cigányasszonyt, 13 éves lányát pedig életveszélyes állapotban szállították kórházba. A romák elleni gyilkosságok sorozata mellett a keresztények sem mehetnek el szó nélkül. A katolikus Sant' Egidio (Szent Egyed) Közösség együttérzésre és szolidaritásra hívott mindenkit! Alább a közösség nyilatkozatát, majd a pécsi Lyceum templomi virrasztáson elhangzott homiliát és könyörgéseket közöljük. (A szerk.)

 

 

NYILATKOZAT

A Sant'Egidio közösség megdöbbenéssel és felháborodással értesült az újabb, Kislétán, hétfőn elkövetett gyilkosságról. Szeretnénk kifejezni őszinte részvétünket az áldozat, Mária családjának és mindazoknak, akiket fájdalommal sújtott ez a tragédia vagy az utóbbi időben romák ellen elkövetett erőszakos cselekedetek. Kívánjuk Mária kislányának mielőbbi teljes felépülését.

A gyilkosságsorozat egy éve rettegésben tartja Magyarország cigány lakosságát. Célpontnak védtelen, nehéz sorsú cigány embereket, sőt, gyerekeket választanak. De célponttá vált a békés, civilizált együttélés is. Fenyegetik a magyar nemzetnek azt a bölcsességét, amellyel a történelem során oly sokszor képes volt a különbözőségek befogadására és integrálására.

Figyelmeztető a mostani bűncselekmény egybeesése a birkenaui haláltábor roma foglyain elkövetett tömeggyilkosság hatvanötödik évfordulójával. Az erőszak messzire vezet. Az előítélet, a másfajta és a gyengébb ember életének megvetése pedig az erőszak talaját készíti elő. Az előítélet azonban nem csak áldozatát, hordozóját is megsebzi.

Napjaink bizonytalanságának és félelmeinek okai összetettek: nem orvosolhatóak egy könnyen azonosítható és sebezhető ellenség felmutatásával. A világi katolikusokból álló Sant'Egidio közösség hetven országban éli a szegények iránti barátságot, imádkozik és munkálkodik a béke és a szolidaritás előmozdítása érdekében. Hiszünk abban, hogy a létbizonytalanság és a kirekesztés felszámolása hozzájárulhat az erőszak és a félelem leküzdéséhez. Segíteni kell élni és előrejutni annak, aki egyedül nem boldogul. Szükség van a hatóságok intézkedésére és jövőbe tekintő, intelligens politikai válaszokra. Ezen túl szükség van arra, hogy minden jóakaratú ember napról napra a türelemről, együttérzésről és tiszteletről tegyen tanúságot.

Szeretnénk megállni az áldozatok fájdalma mellett. Úgy érezzük, a sebet mindannyiunkon ütötték. A magunk részéről arra törekszünk, hogy a barátság és a szolidaritás írjával gyógyítsuk.

Szent Egyed Közösség

 

 

ISMERJÜK A CIGÁNYOKAT?

Az elmúlt időszakban a média nemcsak a cigányok elleni erőszakról adott hírt, hanem minden esetben arról is, amikor egy tragédia után a cigányok összegyűltek és virrasztottak halottaik tiszteletére. Még abból is próbáltak médiaszenzációt csinálni, ami a cigányközösségben egészen természetes. Ha ugyanis a cigányoknál valami baj történik, betegség, tragédia, haláleset, akkor a szűkebb és tágabb család összejön. Lehet, hogy nem tudnak segíteni, de együtt vannak. Nem maradhat senki magára akkor, amikor szenved, bajban van, vagy amikor elveszítette hozzátartozóját. Ugyanez a szándék gyűjtött egybe most bennünket is. Így szeretnénk kifejezni, hogy szolidárisak vagyunk, hogy együtt érzünk azokkal, akik szenvednek. Nem otthon, egyedül akarunk tépelődni, hanem Isten előtt együtt keressük a kiutat.

A gyilkosság a Szentírás tanúsága szerint olyan régi, mint maga az emberiség. Káin és Ábel története a testvérgyilkosság története. Az ilyen tettnek nagyon sokféle motivációja lehet. Lehet egymást irtani azért, mert az egyik nomád, a másik földművelő, vagy más kultúrához tartozik. Lehet egymást irtani azért, hogy nagyobb darab jusson a földből, az anyagi javaikból. Lehet egymást irtani különböző ideológiák nevében. Lehet egymást irtani a vallás nevében is. Mindig kéznél van valamilyen indok, legyen az érzelmi vagy racionális. Az emberölés azonban minden esetben testvérgyilkosság.

Isten azt kérdi Káintól: Hol van a testvéred? Káin cinikusan válaszol: Hát pásztora vagyok én a pásztornak? Miért nem vigyázott magára? Miért hagyta, hogy leüssem? Persze, lehetne a válasz még cinikusabb is: Te vagy a legfőbb pásztor, Isten! Miért nem vigyáztál te rá? Miért nem védted te meg velem szemben? Időnként talán mi is Istent hibáztatjuk. Isten azonban nem fogadja el ezt a védekezést. A testvéren kéri számon a testvért. Tudtunkra adja, hogy felelősek vagyunk egymásért. Ez elől a felelősség elől nem térhetünk ki. Egymás testvérei vagyunk, ha tetszik nekünk, ha nem, ha örülünk neki, ha nem. Közös az atyánk, aki azt akarja, hogy szeretettel ismerjük meg egymást.

Sokszor hallottuk már a tékozló fiú történetét. A visszatérő fiút ismerte az apja is, és ismerte a bátyja is. Mégis mennyire másképpen viselkedtek! Az apa eléje szaladt és megölelte, a bátyja még a lakomára sem akart bejönni. Az apa nem azt nézte, hogy talán érdekből jön vissza, nem tett szemrehányást neki, hogy mit rontott el. Ő szeretettel ismerte a fiát, ezért tudott neki örülni. Az idősebb testvér irigy volt és szemrehányó, leragadt annál, hogy öccse mi mindent pazarolt el, milyen szörnyű hibákat követett el. Nem is tudott neki örülni. Nekünk keresztényként az atyai értelemben kell megismernünk egymást, vagyis azzal a szeretettel, amellyel az Isten ismer bennünket.

A cigányokat mindenki jól ismeri. Olyan jól, mint az idősebb testvér ismerte az öccsét. Tudjuk, hogy a cigányok lopnak, csalnak, hazudnak, hangosak, sokan vannak és időnként erőszakosak. Egyszóval nehéz velük kijönni.

Harmincadik szolgálati évemet kezdtem egy cigány egyházközségben. Már rég átléptem azt a kulturális határt, amely elválasztja egymástól a cigányt és nem cigányt. Talán le is ragadtam a túlsó oldalon, ott vagyok már inkább otthon. Számos alkalommal teszik föl nekem a szánakozó kérdést, hogy hát hogy bírja maga, szegény áldozat. Nem hiszik el, hogy abban a kultúrában, abban a közösségben sokkal emberibb, sokkal élhetőbb az élet. Nem az ének, a zene vagy a tánc ott a lényeg, amint esetleg képzelhetnénk, hanem a család. A család jelenti az életteret, az alap-életközösséget, a biztonságot és az örömöt. Az emberi kapcsolatok olyan hálót alkotnak, amely körülveszi és megtartja az egyes embert minden élethelyzetben. Ezek a kapcsolatok teszik emberivé és élhetővé a cigányközösséget és kultúrát. Olyan érték, amely máshol talán már elveszett. Sajnos a külső hatások következtében már a cigányok között is egyre inkább veszélyben van.

Húsz éve jó testvéri kapcsolatban vagyunk egy német egyházközséggel. Sokszor támogattak már bennünket, és újra és újra eljönnek hozzánk. Egyszer megkérdeztem az egyiküket, aki az egész segítséget szervezi, hogy mondd már, ti, akik Németországban jó polgári, középosztálybeli családból vagytok, miért csináljátok ezt. Miért áldozzátok szabadidőtöket arra, hogy nekünk segélyszállítmányokat szerveztek. Miért jöttök ide hozzánk a szabadságotok alatt? Ezt válaszolta: azért, mert nálunk Németországban már kiüresedtek és megszakadtak a családi kapcsolatok. Nekünk hozzátok kell jönni, hogy újra megtanuljuk, hogy mit jelent a család, a családtagok egymással való kapcsolata, és a közöttük lévő barátság.

Szeretettel megismerni egymást nem mindig könnyű, sokszor nagyon is nehéz élethelyzetekben történik. Van egy férfi Alsószentmártonban, aki kamaszkorában azzal szórakozott, hogy időnként betört hozzám a plébániára. Egy idő után elegem lett belőle, és azt mondtam neki: Idefigyelj, Marci, most már nagyon unom, hogy legalább tízszer betörtél hozzám. Most már hagyd abba! Marci azt mondta: Nem törtem én be hozzád tízszer, hanem csak hatszor! Marci aztán fölnőtt, családja lett, egymás után születtek a gyermekei, és sajnos meg is haltak egymás után. Gyermekeinek halála aztán közel hozott bennünket egymáshoz. Egészen másképp éltük meg egymást, egészen más lett a kapcsolatunk, egészen másképp tartozunk most össze, mint azelőtt. Ma ő az egyik munkatársam, aki előtt bármit nyitva hagyhatok, nem fog eltűnni egyetlen szög sem, mert szeretettel ismertük meg egymást.

Nekünk, Isten gyermekeinek, a keresztényeknek óriási ajándék az egy, szent, katolikus egyház. Egy, mert egyetlen közösség az egyház. Szent, mert egészen az Istenhez tartozik. Katolikus, vagyis egyetemes, mert minden népnek, minden nyelvnek, minden kultúrának, minden személynek mint egyenértékű testvérnek helye van benne. Ha bárkit is kizárunk ebből, ha megpróbáljuk nemzeti irányba beszűkíteni, máris elveszti az egyház az egyetemességét. Úgy hiszem, hogy ezzel csorbul a szentsége is. Bennünket az egyház arra küld, hogy hirdessük az evangéliumot, az Isten szeretetének az örömhírét minden népnek és minden embernek. Ez a mi tanúságtételünk a világ fiainak.

Különösen nagy a mi felelősségünk akkor, amikor egy emberi közösség szenved, amikor a perifériák falvaiba vagy városi nyomornegyedekbe szorul, amikor bizonytalanná válik a mindennapi megélhetése, az emberhez méltó élete. Mit tehetünk? Hadd emeljek ki két dolgot. Az egyik a karitász. Az egyházban egészen régi hagyománya van a felebaráti szeretetszolgálatnak. Szent Pál apostol azt írja, hogyha az egyik rész szenved, akkor a másik résznek segítenie kell. Ezt a hagyományt kell ápolnunk és folytatnunk. Ezt próbáljuk mi a magunk helyén azzal, hogy 1995 óta ingyen konyhát működtetünk az időseknek, a betegeknek és a fogyatékosoknak. Mindig kapunk annyi élelmiszert, hogy segíteni tudunk az éppen éhező családoknak. Mindig kapunk annyi ruhát, hogy emberi méltóságuknak megfelelően öltözhessenek a cigányok. Vannak, akik szaktudásukkal segítenek, amikor a cigányok nem boldogulnak a saját ügyeik intézésében.

A másik dolog a nevelés. Közismert, hogy a cigánycsaládokban egészen természetes a három-négy-öt gyermek. Ez nem azért van, mint gyakran halljuk, mert a családi pótlékból vagy a szociális segélyből jól meg lehet élni. Aki ezt hiszi, próbálja ki! Azért van sok gyermek a családokban, mert Isten ajándékának tekintik őket, mert életörömöt és értelmet adnak. A szülők nem tudnak mindent megadni nekik, amire szükségük van ahhoz, hogy az emberi közösség megbecsült tagjai legyenek, de egyházunkban annak is régi hagyománya van, hogy az iskolák nyitva állnak a legszegényebbek előtt is. Mi is felelősek vagyunk azért, hogy a cigánygyerekek jobb nevelést és iskolát kapjanak, hogy bejussanak keresztény intézményekbe vagy oda, ahol keresztény emberek is jelen vannak. Tudom, nem egyszerű dolog ez, sok gonddal és bajjal jár, de ott kell lennünk ezek mellett a gyerekek mellett. Szerető társként kell velük járni az utat, hogy emberi közösségünk értékes tagjai legyenek.

Az a tragédia, amelyik egybegyűjtött bennünket, imádságra indít. Imádkozzunk e tragikus események áldozataiért és családtagjaiért. Isten adja, hogy az elhunytaknak könnyű legyen a föld és fogadja be őket az örök életbe. A családtagoknak pedig adjon erőt és vigasztalást ebben a nehéz helyzetben. Imánk azonban ne csak az áldozatokat, hanem a gyilkosokat is kísérjék. Nem azért, hogy bosszút lehessen rajtuk állni, hanem azért, hogy Isten adja meg nekik is a Szentlélek világosságát, hogy legyen idejük megtérni és fölismerni a testvéri szeretetet. Végül imádkozzunk, hogy a Szentlélek világosítson meg bennünket is, hogy fölismerjük felelősségünket a szegényekért, a szenvedőkért és a kiközösítettékért. Mutassa meg, hogy mit kell tennünk azért, hogy a testvéri szeretet és közösség mindannyiunk számára megtapasztalhatóvá váljék.

LANKÓ JÓZSEF
alsószentmártoni plébános
a Pécsi Egyházmegye cigánypasztorációs referense

 

 

KÖNYÖRÖGJÜNK!

  1. Egy hete talán még nevetett, vagy a munkából tért meg fáradtan gyerekeihez. Hétfő hajnalban azonban véget vetett életének az aljas lövedék és a gyáva tett. Emlékezzünk Balogh Máriára, akit Kislétán gyilkoltak meg. Imádkozzunk lánya, Kerin felépüléséért.
  2. Tiszalökön április 22-én egy munkába induló roma férfit lőttek agyon. Kérünk Istenünk, fékezd meg a gyilkos kezeket!
  3. Idén februárban Tatárszentgyörgyön egy kisfiút és az édesapját lőtték agyon, akik égő házukból menekültek. Adj, Urunk gyengéd szeretetet szívünkbe minden felnövekvő élet iránt, tekintet nélkül a hovatartozásra, anyagi helyzetre.
  4. Tavaly novemberben Nagycsécsen két embert öltek meg: a támadók Molotov-koktéllal felgyújtottak egy házat, és az ablakon keresztül lőttek le két embert, akik azonnal meghaltak. Bocsáss meg, Urunk minden gonosz gondolatért, amely gyűlöletet lobbantott lángra szívünkben. Segíts, hogy mindig könyörülettel tudjunk embertársainkra tekinteni.
  5. A Pest megyei Galgagyörkön tavaly nyáron egy éjszaka rálőttek három, romák lakta családi házra, akkor nem sérült meg senki. Adj, Urunk kölcsönös tiszteletet és megértést romák és nem romák között ebben az országban, hogy egymás házait megvédhessük.
  6. Piricsén augusztusban dobtak Molotov-koktélokat két, szintén romák lakta családi házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. Urunk, add, hogy senkinek ne kelljen félnie, ha az utcára lép, add, hogy felismerjük egymásban a testvért.
  7. A hajdúsági Nyíradony-Tamásipusztán szeptemberben lövéseket adtak le egy házra, amelyben romák aludtak, de nem sérült meg senki. Urunk, mennyire kiszolgáltatott az alvó ember, mennyire törékeny és gyenge, a szegény. Egyedül a te kegyelmed segíthet bennünket felismerni saját magunk és mások gyengeségét.
  8. A Heves megyei Tarnabodon szeptember 29-én rálőttek, és Molotov-koktélokat hajítottak romák családi házaira. Adj, Urunk vigasztalást és bátorítást mindazoknak, akiknek szívét átjárta a félelem.
  9. Alsózsolca romatelepén decemberben egy tizenkilenc éves fiatalemberre lőttek rá, miközben fát vágott az udvaron. A férfi életveszélyesen megsérült. Adj gyógyulást mindazoknak, akiket erőszakos támadás sebesített meg. Gyógyítsd be lelki sebeiket, adj erőt számukra az életben.
  10. Add, Urunk, hogy ne legyen többé erőszakos cselekmény, ne kelljen senkinek meghalnia, megsebesülnie Magyarországon azért, mert roma származású.
  11. Urunk, öleld magadhoz a meggyilkoltak és megsebesítettek hozzátartozóit. Adj vigasztalást mindazoknak, akik fájdalmat szenvedtek el.
  12. Kérjük a keresztre feszített Urat minden ember életéért.
  13. Kérjük az élet Urát, aki kereszthalált halt, azokért, akik meghalnak, a szegény Lázárért, hogy elnyerje jutalmát annyi szenvedés után, a dúsgazdagért, aki fényűző lakomákon dőzsölt, hogy magába szálljon.
  14. Imádkozzunk az Úrhoz minden emberért, hogy szeretetben éljen, és mint Simeon, békében távozzék, miután látták szemei a világosságot, amely eljön világosságul minden nép számára.
  15. Kérjük az Urat, hogy az emberek életét ne csonkítsa meg emberi erőszak, kizsákmányolás, gyűlölet.
  16. Kérjük az Urat, hogy mindenki szeresse az életet, védelmezze és tisztelje, Isten országának eljövetelét várva és készítve.
  17. Kérjük az Urat, aki megvigasztalta Mártát és Máriát Lázár feltámasz­tásával, hogy vigasztalja meg a feltámadással azt, aki keményen látta lesújtani maga mellett a halált.
  18. Kérjük az Urat, aki otthagyja a száz bárányt, hogy megkeresse az egyetlen elveszettet, hogy vegye gondjaiba nővérünket, aki itt hagyott bennünket, amikor mi már nem tudunk érte mást tenni, mint rábízni Isten irgalmára.
  19. Urunk, aki sírtál barátod, Lázár sírjánál, akit szánalomra indított az emberi fájdalom, kísérd el szereteteddel azt, aki itt hagyott bennünket, csak egyetlen szót szólj, és a halál legyőzetik.
  20. Te, aki az élők Istene vagy,
    éltető Lélek, most és mindörökké.

Ámen.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.