egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2006/6. számában

1. Vitatott: mikor s hogyan jöttek a magyarok Magyarországba? Valószínűen nem Árpád csoportja volt az első, csak a legnépesebb, legismertebb, főleg: a legmaradandóbb hatású. Nem lehetetlen, hogy már előbb is jöttek egyes csoportok a mai Magyarországba.

2. Nem „Verecke híres útján”, hanem a Kárpátok keleti és déli szorosain, a besenyők elől menekülve özönlötték el a Kárpát-medencének délkeleti részeit. Többféle csoport, törzsszövetség, vegyes alakulatok alkothatták ezeket a „honfoglalókat”. Legismertebb és leginkább emlegetett a „Hét magyar” szövetség. Árpád nem szerepel a hét törzs névsorában. Különben is Géza fejedelem feloszlatta a Hét magyarok szövetségét.

Az első „Magyarország” valahol a Maros-Tisza-Temes-Körös területén lehetett. Erdély is mindig külön szerepel. A „Hét magyar” a Dunántúlt és az északi részeket szállta meg. Itt székel később a király is. (Székesfehérvár, Veszprém, Tétény).

3. A marosi Magyarország erősen pogány és bizánci beállítottságú; Ajtonyt is Bulcsút is ott keresztelik meg. A kereszténység jobbára politika lehetett. Mintha Szent István belső harcai (Ajtony, Koppány) belső, „dinasztiai” harcok, különböző törzsek, népcsoportok versengései lettek volna. Erdélyben, a Maros mentén a Gyulák voltak az urak. Géza felesége, Sarolt, István édesanyja is Gyula-ivadék. István győzelmével a nyugati (római) és keresztény irány kerekedett felül.

4. Ajtony legyőzése, halála (Csanád) után megkezdődhet a marosi ország elnyugatosítása és a nyugati (római) kereszténység megerősítése. Mi az oka annak, hogy Imre nevelője, István „jobbkeze”, Gellért nem a királyok mellett (Székesfehérvár, Veszprém) kap küldetést, hanem a távoli és veszélyes, pogány Maros-melléken, Csanádban? A terület fontossága miatt szent István terveiben. S Gellért beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A remeteségre való hajlamossága ellenére kitűnő szervezőnek és nagyszerű lelkipásztornak bizonyul, bár tudós természet volt. Idegen volta, a nyelv nem ismerete se volt akadály: sikerült megnyerni a nép bizalmát és tiszteletét. Igaz, megvolt benne az alkalmazkodás, az „inkulturáció” képessége, mint azt a kézi malmán őrlő magyar asszony legendája is bizonyítja. Gellért szívesen hallgatta a magyarul éneklő nő dalait, még meg is jutalmazta érte. 16 éves püspöksége alatt Gellért maradandó benyomást tett a magyar népre (1030-1046).

5. Ő írta volna az „Intelmek”-et? A főgondolatok biztos Istvántól valók. Több példáját is találjuk az ilyen „intelmeknek” Európában. Jobbára bencés szerzetesek alkotásai. Szent István a „soknyelvű” országot jobbnak tartja, mint az egy-nyelvűt. Nem hiszem, hogy a németre vagy franciára, olaszra gondolt volna elsősorban. Legfeljebb a német és latin jön számításba, de egyik se úgy, mint az ország nyelve. Vagy inkább a rokonnépek, -törzsek nyelvét kell ez alatt a kifejezés alatt értenünk (finn-ugor magyar, bolgár-török, besenyő, hun, kun nyelveket)? Nagyon valószínű, hogy a honfoglaló magyarság nem volt szigorú értelemben egy-nyelvű. Fajilag is nagy árnyalatokat találunk köztük. A többség valószínűleg magyar volt és magyarul beszélt. Meglepő azonban, hogy nem a magyar nyelv szívódott fel a számtalan egyéb nyelvben, hanem fordítva; a török-bolgárok, kunok, besenyők stb. magyarosodtak el, tanulták meg a magyar nyelvet.

6. Az Árpádok alatt lesz a magyar egy-nyelvű, egy vallású a kereszténység hatása alatt. Ebben István királynak, mint államalkotónak oroszlánrésze lehet, bár ő a többnyelvű országot hangsúlyozza. A kunokkal, besenyőkkel való együtt-lét, harcok, valamint a (kényszerű vagy békés) tatár-török kapcsolatok is hozzájárulnak a magyar nép kialakulásához.

7. Az Árpádok után a 14-15. század átmenetet képez (Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadiak, Mátyás király). Ők az Árpádok alkotta Magyarországból élnek. A Habsburgok egészen új állapotot teremtenek a magyar történelemben. Ehhez járul a reformáció és a török hódítás: új irány, új világ. Törést, fordulatot jelent a magyar történelemben. Egészen más irányba tolódik el a nép, az ország fejlődése (vagy hanyatlása): zűrzavar, megosztottság, gyűlölet, bizonytalanság. Olyan lesz Magyarország, mint egy szekér, amelyet három-négy ló is húz, de mind más irányba.

8. Lech-mezőt könnyen kiheverte az akkori magyarság; Muhit (tatárok) is feltűnően „jól” vészelte át az ország, hisz alig néhány évtized, s máris erős a haza. Nem így Mohács: mindmáig trauma, akárcsak a két világháború, Trianon és 1956. Ezekhez képest Majtény és Arad kisebb epizódok. A 20. század aolyan nemzeti Csernobil: még mindig tartó mérges kisugárzással. A kommunizmus szinte állandósította ezt a kisugárzást (besúgók, ügynökök, árulkodás, ellenségeskedés, megosztottság). Jelenleg ebben az állapotban van az ország.

9. Új „Honfoglalás”-ra, új hazára, mindenek előtt új nemzeti öntudatra lenne szükség. S mindenek előtt új Istvánra, Gellértre, új IV. Bélára. Ma is legalább három-négy „Magyarország” van: Budapest; az elcsatolt magyarság (főleg Erdély); és az a sok millió, akiknek mindegy a nemzet is, kereszténység is, csak a haszon számít vagy a politika, esetleg a New Age, a kapitalizmus és a globalizáció szellemében. Még ez az utolsó a legkevésbé Magyarország. Valószínűen Erdélyben (Délvidék, Szlovákia) inkább megvan Magyarország, mint itthon, ha a nemzeti öntudatot tekintjük. Az igazi nemzet, Magyarország független az önkényes határoktól és politikától. De míg ez a politika, csernobili kisugárzás tart és hat, nehéz hazáról, nemzetről beszélni. Régen a besenyőktől s egyéb népektől űzve keresett magának hazát a magyar. Ma a „maradék” szintén hazát keres. De hol? Nagyobb ellenségek űzik, tépik, mint a honfoglaláskor. Az akkori ideiglenes ellenségek jó része beolvadt; ma fordított a veszély: minket olvasztanak be a hamis, ál-vezetők.

10. Szent István előre látta, mi vár a magyarra, az országra halála után. Ezért ajánlotta fel az országot (koronát) a Szűzanyának. Kérhetett volna segítséget apósától, a német császártól is, vagy a bizánci udvartól, hiszen jó összeköttetései voltak azzal is. De nem akarta az ország függetlenségét kockáztatni. Még csak nem is a pápához fordult, mert az is lehetett egy szellemi-lelki függés az ország számára. Tehát csak Istenben bízva, Máriának ajánlotta fel koronáját. Ezzel példát mutatott a jövőre. Sajnos, nem mindig követték őt ebben: hol a német, hol a lengyel, olasz stb. uraságoknak adták a magyar koronát a gyenge királyok vagy széthúzó, önző nagyurak egész Kossuthig, aki magának az orosz cárnak kínálta fel szent István koronáját. Ma New York és Moszkva között folyik a játszma.

11. István, IV. Béla, leánya Margit, Pázmány, Apor Vilmos, Márton Áron, Bálint Sándor: íme néhány példa. Ők nem csalnak meg az irány megválasztásában. Veres Péter még 1956 nyarán mondta egy, az ifjúságnak tartott beszédében: Két ének (azaz annak szelleme) tartotta meg ezt az országot, a „Tebenned bíztunk eleitől fogva” (zsoltár) és a „Boldogasszony Anyánk”. Nem a Marseillaise, se nem a diszkók idegen áriái.

12. Pontosan meg kellene határozni, mit jelentenek ezek a szavak: ország, állam, nemzet, nép, haza. Nem ártana tanulmányozni pl. az amerikai, francia, japán, izraeli felfogást és gyakorlatot e tekintetben, nehogy politikai demagógiába torkolljon a beszélgetés. S nem ártana régi klasszikus íróinkat felidézni: Balassi Bálint, Pázmány, Arany, legszebb népdalainkat. Náluk senki se tételezi fel se a nacionalizmus manipulált jelenlétét, se az antiszemitizmust. Egy nemzetet nemcsak Mohács és Trianon képes megbénítani. Politikailag manipulált demagógia is képes, mégpedig eredményesebben és gyorsabban is, tönkretenni. Most ilyen elnyomatás, „népirtás” fenyegeti a kis nemzeteket, minket magyarokat is (kívülről csakúgy, mint belülről).

Béky Gellért S.J

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.