egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2005/5. számában

Nem tisztem, hogy Cziglányi Zolt, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola főigazgatója és egyben abaligeti plébános stílusában szóljak hozzá az Egyházfórum 2005/3. számában közölt cikk nyomán keletkezett vitához.

Mindenesetre az általa szemétdomb-verziónak, vagy az iskola eldobásának nevezett megoldás, melyről korábban döntött a képviselő-testület, s melynek megvalósításán hónapokon át dolgoztunk, és minden törvényes lépést megtettünk a végrehajtása érdekében, beleértve a pedagógusok munkajogi helyzetének rendezését is, az alábbiak szerint nézett volna ki. A 47 főre csökkent gyermeklétszám miatt a felső tagozat megszűnt volna, és a gyermekek a 4-5 fős osztályok helyett egy pécsi iskola felső tagozatán folytatták volna tanulmányaikat. Az alsó tagozat hasonlóan kis osztálylétszámokkal, de helyben maradt volna, mert mindenkinek az az érdeke, hogy az apró gyerekeknek ne kelljen utazni. A felszabadult termekben el tudtuk volna helyezni az óvodától az ifjúsági klubon és a községi könyvtáron át a védőnői szolgálatot, melyek elhelyezése jelenleg megoldatlan, vagy embertelen körülmények között, omladozó, nedves, lerobbant épületekben működnek (a községi könyvtár sehol). Felújításukra nincs pénz. Az elmúlt években évi 20-24 millióval kellett kipótolnunk az iskola költségvetését, mert a drasztikusan csökkent gyereklétszám miatt kevés normatív támogatást kaptunk a központi költségvetésből.

Ekkor jött községünk plébánosa a megmentő ötlettel, hogy maradjon a nyolc osztály, továbbá egyházi és gyakorló iskola legyen, és legyen művészeti alapoktatás, plusz még az önkormányzat is támogassa évi hétmillióval. Így közel háromszoros állami pénzből működni tud az intézmény. Az alacsony gyermeklétszám megmaradt, mert gyermeket nem tudott szerezni a plébános úr, még az előző számban mellékelt, a szomszéd községből nebulókat átcsábító plakátokkal sem, hiszen a „máséból vette volna el”.

Az új megoldásról a képviselő-testület döntése valóban önkéntes volt. Szó sincs kalasnyikovról, tudja jól a plébános úr, hogy az ő kezében annál erősebb fegyver van, mellyel lehetne a béke követe is, de szíthat ellentéteket és megosztottságot is. A döntés előtt összehívta a paplakba a helyi képviselő-testület tagjait, kivéve a polgármestert és az alpolgármestert, aztán rábírta őket, hogy pár héttel a tanév vége előtt változtassák meg korábbi döntésüket, melyen hónapokon át dolgoztak. Másnap ultimátumszerűen közölték is ezt a polgármesterrel. Így érkezett a mentőöv-változat, de sajnos a törvényes végrehajtáshoz az idő kevés volt, emiatt szakadtak a nyakunkba milliós munkaügyi perek, mert hát az újra alakult egyházi fenntartó jobbnak látta kitakarítani a tantestületet is. Ő azt mondja, 15 új tanárt alkalmazott. Igen, miközben 7 régire nem tartott igényt. Könnyebb volt a munkanélküli piacról egzisztenciálisan kiszolgáltatott tanárokat szerezni (akik után még támogatás is igényelhető), mint a több évtizedes oktatási tapasztalattal rendelkező helyi pedagógusokat átvenni. A helyi humán infrastruktúra zászlóshajójának (Dr. Cziglányi kifejezése) alkalmazottai így felerészben sem abaligetiek, beleértve a technikai személyzetet is.

Az önmagát eltartó hivatalra, önálló jegyzőségre és főállású polgármesterre tett maliciózus megjegyzéssel, miszerint az Önkormányzat saját maga megszüntetése helyett inkább az iskolát építi le, semmi újat nem mondott a plébános úr, csak azt, amit eddig is tudtunk, hogy halvány ismeretei sincsenek az önkormányzati rendszer és a közigazgatás működéséről. Arról, hogy egy faluban az alapfokú oktatáson kívül mennyi ellátandó közfeladat van, főleg a mi esetünkben, ahol a helyi lakosnak közel duplája nyaraló tulajdonos. Ugyanakkor a hasonló lélekszámú, nálunk jóval gazdagabb szomszéd településen, ahol az ÖNHIKI-t (önhibájából hátrányos helyzetbe került települések kiegészítő állami támogatása, melyből évek óta próbáljuk toldozgatni a költségvetésünk hiányzó lyukait) még hírből sem ismerik, nem is emlékeznek rá, hogy mikor volt nyolc osztályos iskolájuk. Hivataluk és jegyzőségük viszont volt és van. Ha nem lenne, a feladatellátásukhoz szükséges pénzt az állam akkor sem a 4-5 fős osztálylétszámokkal működő iskolába tömné, hiszen az sehol a világon nem tartható fenn. Megkapná más település, ahol az állami adminisztrációt ellátják (ebbe beletartoznak a szociális feladatok és a segélyezés is), a helyi lakos pedig utazhatna ügyet intézni. Nálunk a buszközlekedés miatt az öt kilométerre fekvő szomszéd településre fél napot. Végezetül, ha már olyan feleslegesnek találtatik a Hivatal, mi is felteszünk egy kérdést: egy 670 lelkes településen miért kell a plébános mellett plébánia igazgatót alkalmazni?

Baritz István, polgármester, Abaliget

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.