egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

 Megjelent az Egyházfórum 2005/5. számában


Az Egyházfórum hasábjain megjelent, az egyházi közoktatási intézmények fianszírozásával kapcsolatos írásokhoz közjogi szempontból az alábbi észrevételeket szeretném tenni.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Kapcsolatok Titkársága "Egyházi kapcsolatok 1998-2002" címmel kiadott kiadványában az állam és az egyház kapcsolatának magyar modellje elemzése kapcsán a közoktatási intézményeket a következő két kategóriába sorolták a szerkesztők: nyilvános iskola (public schools) az állami és az egyházi iskola, a többi (egyesületi, alapítványi fenntartású) pedig magániskola (privat schools).  A szerkesztők szerint a nyilvános iskolák esetében az állam teljes finanszírozást kell, hogy vállaljon, a többi esetében csak részfinanszírozást. Azzal érvelnek, hogy a magániskolák (amibe az alapítványi is tartozik) egyfajta fogyasztói igényt elégítenek ki, amelyet az azt igénybe venni kívánók kell, hogy megfizessenek. Az egyházi iskolák esetében szerintük azért más a helyzet, mert a vallásszabadság alapvető emberi jog, és az ebből fakadó igény hívja létre az egyházi iskolákat, és ez alapozza meg a finanszírozásban a pozitív diszkriminációt.
Ez az érvelés az utóbbi években elterjedt, álláspontom szerint azonban több szempontból sem állja meg a helyét. Az iskolák ilyetén való felosztásának nincsen tételes jogi alapja. Az alábbiakban pontokba szedve nézzük meg a kérdés néhány közjogi vetületét!
1. A 4/1993. (II. 12.) AB határozat értelmében az államnak a jogi lehetőséget kell biztosítania, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, a teljes finanszírozást azonban nem köteles biztosítani. Az állam finanszírozási kötelessége csak olyan arányban áll fenn, amilyen arányban az egyházi intézmény közfeladatot vállal át. A 22/1997.(IV. 25.) AB határozat kimondja, hogy "az államot csak a semleges iskola létesítésének és fenntartásának kötelessége terheli. Nem állapítható meg az, hogy az államnak mindenki számára a választása szerinti iskolában kell ingyenes oktatást biztosítania."
2. Igaz, hogy a 22/1997. (IV. 25.) AB határozat indokolása szerint "a nem állami oktatási intézmények körében az egyházi jogi személyek által fenntartott oktatási intézményeknek a rendelkező részben megállapított kötelező költségvetési és kiegészítő anyagi támogatásában , valamint a ... kötelezően kötött közoktatási megállapodásban megtestesülő pozitív diszkriminációt az Alkotmány 60.§-ában és 68.§-ában biztosított alapjogok érvényesítése teszi szükségessé". A határozat egészét, valamint a 4/1993. (II. 12.) AB határozatot, továbbá az Alkotmányban deklarált más alapjogokat tekintve azonban nem következik az, hogy a többi magániskola alsóbb kategóriába kell, hogy kerüljön. Az idézett AB határozat önmagában véve is ellentmondásos. (Ld.az 1. pontban az idézetet.) Ezen túlmenően az egyesülési jog ugyanolyan alkotmányos alapjog, mint a vallásszabadság. (Alkotmány 63.§) Ha szülők bármilyen megfontolásból egyesületet hoznak létre gyermekeik taníttatására, nem tesznek mást, mint élnek alkotmányos alapjogaikkal. Az alkotmány - szintén az alapjogok között felsorolva - kimondja azt is, hogy "a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák". (70/A.§) Továbbmenve, az Alkotmány azt is rögzíti, hogy a
"Magyar Köztársaság tiszteletben tartja a ... tanszabadságot és a tanítás szabadságát". (70/G.§) Az alapjogok között nem lehet rangsort felállítani, hogy az egyikkel való élést jobban finanszírozza az állam, mint a másikat.
3. Speciálisan a világnézetileg elkötelezett, de nem egyházi fenntartású iskolák esetében pedig különösen ellentmondásos a fenti két kategória. A 4/1993.(II. 12.) AB határozat értelmében az "egyházi iskola" kategóriájába beletartozik minden olyan iskola, amelyben vallásilag elkötelezett nevelés folyik, függetlenül a fenntartóra, amely lehet egyesület vagy alapítvány is. A közoktatási törvény a "vilgnézetileg elkötelezett" kifejezést használja, ami sokkal tágabb, mert lehet a valláson kívül egyéb más világnézet alapján is közoktatási intézményt működtetni. Ez következik egyébként a sokat emlegetett lelkiismereti és
vallásszabadság alapjogából is. Ugyanis az alkotmány nemcsak vallásszabadságot, hanem gondolati és lelkiismereti szabadságot is deklarál, amelyhez ugyanolyan jogok kapcsolódnak, mint a vallásszabadsághoz. (Alk. 60.§) Még a vallásszabadság megélése sem függhet az egyházi szervezettől, hát még az egyéb lelkiismereti meggyőződés megélése! Ha tehát ma Magyarországon szülők csoportja akár vallási, akár nem vallási meggyőződésből, hanem más világnézeti alapon állva szeretnének gyermekeik számára elkötelezett oktatást biztosítani, álláspontom szerint nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe az egyházi intézményekkel szemben.

Dr. Köbel Szilvia, alkotmányjogász
ELTE oktatója

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.