egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Az újszövetségi iratokban szereplő eleosz görög szó, az eleein igén keresztül egy Istentől elvárt és megkövetelt, embertől emberig érő igaz magatartást jelent. Az eleosz ’könyörületet’, ’irgalmat’ jelent, de sokszor hordozza a jóságnak eredeti, ókori zsidó-héber bibliai értelmét. Így Mt 9,13 és 12,7 utalás Oz 6,6 követelésére: „Eleosz thelo kai u thüszian!” – ’Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!’ Mt 9,13-ban olvassuk: „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot!” Mt 12,7 pedig ezt mondja: „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot!” Ugyanebben az értelemben szerepel az eleosz, amikor Mt 23,23-ban az írástudók és farizeusok Jézus szemére vetik: „„Aphekate ta barütera tu nomu, tén kriszin kai to eleosz kai tén pisztin!” – ’Elhagytátok mindazt, ami a Törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget!’ A görög kriszisz (’ítélet’) szónak megfelel a héber mispát, a görög pisztisznek (’bizalom’) a héber emet, az eleosznak (’irgalom’) pedig a héber cheszed. A Septuagintában szereplő görög poiein eleosz (’cselekedni az irgalmasságot’) kifejezés jelentkezik Lk 10,37-ben, mint a szamaritánusi cselekedet, tehát a szeretet igazolható valósága, az irgalmasság konkrét cselekedete.

Az újszövetségi iratokban szereplő eleosz görög szó, az eleein igén keresztül egy Istentől elvárt és megkövetelt, embertől emberig érő igaz magatartást jelent. Az eleosz ’könyörületet’, ’irgalmat’ jelent, de sokszor hordozza a jóságnak eredeti, ókori zsidó-héber bibliai értelmét. Így Mt 9,13 és 12,7 utalás Oz 6,6 követelésére: „Eleosz thelo kai u thüszian!” – ’Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!’ Mt 9,13-ban olvassuk: „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot!” Mt 12,7 pedig ezt mondja: „Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot!” Ugyanebben az értelemben szerepel az eleosz, amikor Mt 23,23-ban az írástudók és farizeusok Jézus szemére vetik: „„Aphekate ta barütera tu nomu, tén kriszin kai to eleosz kai tén pisztin!” – ’Elhagytátok mindazt, ami a Törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget!’ A görög kriszisz (’ítélet’) szónak megfelel a héber mispát, a görög pisztisznek (’bizalom’) a héber emet, az eleosznak (’irgalom’) pedig a héber cheszed. A Septuagintában szereplő görög poiein eleosz (’cselekedni az irgalmasságot’) kifejezés jelentkezik Lk 10,37-ben, mint a szamaritánusi cselekedet, tehát a szeretet igazolható valósága, az irgalmasság konkrét cselekedete. Ebben az értelemben szerepel az eleosz szó Mt 18,33-ban: „Uk edei kai sze eleészai ton szündulon szu, hósz kagó sze éleésza?” – ’Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?’ A zsidó gondolkodásnak megfelelően az irgalmasság követelménye az isteni irgalmasságon keresztül motivált. A lényeges itt az, hogy Istennek az eleosza, irgalma megelőzi az ember irgalmasságát. Ezt fogalmazza meg a zsidó hagyomány tanításával Jak 2,13: „Hé gar kriszisz aneleosz tó mé poiészanti eleosz!” – ’Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot!’ „Katakaukhatai eleosz kriszeósz!” – ’Az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten’! Kérdéskörünkben új elem az, amikor a keresztény hagyomány olyan értelmet jelenít meg, amelyben benne van az Istennek Jézus Krisztusban meglévő kegyelméről való tudat. Amikor a Jak 3,17-ben az anóthen szofia – meszté eleusz szavakat olvassuk, kirajzolódik előttünk az eleosz jelentésének bővülése, vagyis nem szűkíteni akarja az értelmezését, hanem kiszélesíteni, megfogalmazni mindazt, amit az irgalmasság egyáltalán megkaphat a jóságtól: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató” – mondja a Jak 3,17. Ugyanilyen a Róm 12,8: „ho eleón hilarotéti” – ’irgalom az örömben’. Itt találkozunk még egy értelmezési lehetőséggel, amely a ’szánalom’, ’könyörület’ jelentéstartalmát hordozza.

Szécsi József
vallásfilozófus

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.