egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Kedves Miniszterelnök úr!

Apukám (okleveles villamosmérnök, a Szent Faustina Plébánia képviselőtestületi tagja) jó bizonyítványom jutalmául (mint az Aprószentek Katolikus Iskola ötödikes tanulója) abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy én válaszolhattam meg családunk nevében a konzultációs kérdőívet. Én, amit csak lehet, megtudok a Google-ból, hogy ne zaklassam feleslegesen sem az áldozatos munkát végző szüleimet, sem (de ez maradjon köztünk) az olykor igencsak undok nővéreimet. Megtudtam, hogy a konzultáció felsőoktatási különóra, orvosi tanácskozás vagy szakértői vélemény kérése. A magam részéről maradtam a legutóbbinál, annak ellenére, hogy a kérdőíven nem találtam olyan rovatot, ahová szakértői véleményemet beírhatnám, de ahogyan okleveles védőnő anyukám szokta mondani, ami késik, nem múlik. Hiába kezdődik az egész azzal, hogy HALLGASSUK MEG EGYMÁST!, ez egyelőre csak rám vonatkozott, és én figyelmesen meghallgattam a kérdőívet.

Általánosságban hadd jegyezzem meg, amit éles eszű anyukám fedezett föl, hogy (idézem őt) „a 14 kérdés pompásan megfelel a keresztút 14 állomásának, ami egy református miniszterelnöktől igazán nemes gesztus”. (Mellesleg, ugyebár, mi keresztútjáró katolikusok lennénk.) Én meg azt fedeztem föl, hogy az ÖN MIT GONDOL? előtti és utáni vélemények közül az első a jó, a második a rossz (vagyis népnemzetikeresztényellenes) válasz, így aztán nekünk (mint tisztelt honfitársaknak) már csak az a dolgunk, hogy haladéktalanul (vagyis gondolkodás nélkül) beikszeljük az elől álló négyezeteket. Csakhogy én, kedves miniszterelnök úr, rohadtul komolyan vettem az ÖN MINT GONDOL?-tat, és megállapítottam, hogy vannak olyan vélemények, amivel egyszerűen nem lehet nem egyetérteni, vagyis olyanok, amire hidegburkoló nagyapám azt szokta mondani, hogy „naná, majd buzogány”. Így aztán ezekbe a négyzetekbe egy-egy „nmb”-t irtam be, mint például a minimálbér megemelése, legkisebb munkát terhelő adók, etcetera (szociológus nagyapám mondása).

Egy dolgot azonban nem találtam meg a Google-ban, a „Brüsszel”-t, vagyis azt, hogy mi a fene bajunk lehet nekünk a belgákkal, ezért ezzel anyukámhoz folyamodtam. Szerinte ez csak egy metafora, amit hamarosan tanulni fogunk magyarból. Ezt persze nem vártam meg, és a Google-ből kiokosodtam. A Sorost sem tudtam, pedig ő háromszor is szerepelt, de ezen segített a Vikipédia, melyből arról informálódtam, hogy ő egy 90 éves magyar  származású amerikai üzletember és filantróp (Vikiszótár szerint: emberbarát), és mint közgazdász a reflexivitás közgazdasági elméletének kidolgozója. Anyukámnál (aki szintén emberbarát) tudakolódtam felőle. Elmesélte, hogy ők „annak idején” neki köszönhették az iskolatejet, a miniszterelnök úr pedig (bizonyára tetszik rá emlékezni!) Oxfordban Soros-ösztöndíjjal tanult (ami Anyukám szerint azért nagy dolog, mert szociológus nagyapám katolikus származása miatt csak népköztársasági ösztöndíjas lehetett). Abban maradtunk Anyuval, hogy a Sorossal legfeljebb annyiban lehet gubanc, hogy már kissé szenilis, szóval összekeveri a szezont a fazonnal, és ezért (már csak a miniszterelnök úrra való tekintettel is, akinek, ugyebár a Soros az ő emberbarátja volt) az lesz a legjobb, ha ezeket a kérdéseket szépen kihagyom.

Bár miniszterelnök úr, ugyebár, hívő református, mégis meg kell gyónnom, hogy négy esetben rossz útra tértem, és a második négyzetbe ikszeltem bele. De előtte konzultáltam szociológus nagyapámmal! (Hidegburkoló nagyapámmal nem lehetett, mert ő, ugyebár, szoci. Ámbár ő is hívő katolikus, Ferenc pápának egyenesen rajongója). Szociológus nagyapám mindjárt azzal kezdte, hogy ha kedves az életem, nem nevezzem ezt a „izét” kérdőívnek, majd azzal folytatta, hogy az „nmb”-ekkel teljesen egyetért, miképpen a három kitérőmmel is. Egyetértett azzal is, hogy a környezetszennyezés árát márpedig a családoknak is meg kell fizetniük, mert vannak olyan családok, akik a nemzeti erdőinkbe hordják az építkezési törmeléket, és még többen vannak azok, akik nem szelektálják a hulladékot. Ami a három migránsos kérdést illeti, nagyapám szerint azért kell a második négyzetbe ikszelnünk (és mint előbb is, lábjegyzetben indokolnunk), mert először maga Jézus is volt menekült Egyiptomban (ahol már előtte is migráns zsidók éltek), másodszor, mert Jézus előítélet mentesen viselkedett a szamáriai asszonnyal, a szíriai asszonnyal és a bevándorolt apostolokkal, harmadszor pedig azért, mert ezzel a „félreikszeléssel” egyfelől azv Úr kedvében járunk, másfelől mint keresztényeknek a menekültek és az erre kényszerüló bevándorlók befogadása kutyakötelességünk. Bár nagyapám nagyon-nagyon hangsúlyozta, hogy végül is nekem kell szabadon dönteni, megfogadtam néhány tanácsát.

Abba a négyzetbe, hogy „Magyarországot meg kell erősíteni” egy „afl”-t írtam, vagyis az „attól függ, amitől lóg” rövidítését (ami hidegburkoló nagyapám szavajárása), a lábjegyzetbe pedig azt, hogy „Legjobban a gyerekek minél előbbi védőoltásával lehetne hazánkat erősíteni”. A „nyugdíjak alkotmányos védelme” is „afl” kapott, és ezt a lábjegyzetet: „Inkább a nyugdíjakat kellene emelni, mert ha miniszterelnök úr tudná, hogy hidegburkoló és egyetemi docens nagyapáim mennyi nyugdíjat kapnak, szívéhez kapna”. A gyerekes szülők adójának visszatérítésénél az „nmb” mellé még egy lábjegyzetet is írtam: „Sok gyermekes szülő, sajnos, annyira szegény, hogy nem is adózhat, így semmit sem kaphatna vissza, de az ő családi pótlékukon is jócskán lenne mit emelni”. Arra, hogy „szükség van magyar vakcinagyárra” az „afl” mellé azt a lábjegyzetet írtam, hogy attól függ, miféle vakcinát gyártunk ott, ha nem kínait. És még hozzátettem azt is, hogy hidegburkoló nagyapám mesélte, hogy az előző rendszerben például a Lámpagyárban géppuskát gyártottak.

Alaposan konzultálnom kellett szociológus nagyapámmal a gyermekek védelméről szóló törvényről, és a gyermekekre irányuló szexuális tartalmi óvodai és iskolai propagandáról. Szerencsére erre e témára alaposan felkészültem a Google-ből, hogy nagyapámnak ne kelljen szégyenkeznie, tehát már azt is tudtam, mi az a „homoszexuális”, a „meleg”, a „leszbikus” és a „nemváltó”. Továbbá elolvastam a hatodikos és hetedikes Biológia és Erkölcstan tankönyvekből a szexualitással és a nemi élettel kapcsolatos fejezeteket. Ezután már nagyapámnak baromi könnyű dolga volt. Elég volt azzal kiegészítenie ebbéli tudásomat, hogy a szexuális tartalmú propaganda már a Bibliában is benne van: „Szaporodjatok és sokasodjatok”, „Ádám megismeri Évát”. Azt is elmagyarázta, hogy a mai katolikus tanítás szerint a nem kifejezetten gyermekáldásra, hanem az szerelmi örömszerzésre irányuló szexuális aktus is Isten kedvére való, vagyis az egyház által propagált. Mi pedig emberek egymás számára ajándékok vagyunk Istentől, a gyermek szüleinek és fordítva, a nagyapának unokája és fordítva, az unokatestvér az unokatestvérének, a barát a barátjának, mindenki mindenkinek, beleértve a melegeket és a lesbikusokat is. És ezt nekünk, keresztényeknek baromira kötelességünk propagálni. Amikor ezt ministráns becsületszavamra megígértem, nagyapa elárulta, hogy Gizi nagymama (az ő tanítónő felesége) a fokozódó belpolitikai helyzet hatására nemet váltott. „Akkor ezentúl három nagyapám lesz?”, kérdeztem nem titkolva megdöbbenésemet. Nagyapám elmagyarázta, hogy Gizi nagymama eddig a szoclibekre mondott nemet, most nemet váltott, és ezentúl ezt a Fideszre teszi. Amikor én is szóba hoztam nemváltásomat, nagyapa azt mondta, hogy ez majd csak szavazóképes koromban lesz esedékes.

Ezzel zárom soraimat szívélyesen mellékelve a kitöltött és (szociológus nagyapám szavaival) kipreparált kérdőívet.

Kamarás Pisti az Aprószentek Katolikus Iskola ötödikes tanulója és a Szent Faustina Plébánia már ötödik éve ministránsa, az Angyaloknak Királynéja emlékplakett tulajdonosa. 

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.