egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Megjelent az Egyházfórum 2011/2. számában

Indokoltnak tartja-e az új törvényt?

Nem tartom indokoltnak az új törvényt, hamis az elkészítés indoka, hogy tudniillik ezzel ki lehetne szűrni a „bizniszegyházakat”. Természetesen bármelyik törvénnyel vissza lehet élni, arra való a bíróság, hogy az esetleges bűncselekményt megállapítsa, megfelelően szankcionálja, és felszólítson a törvényességhez való visszatérésre. Ha indok lehetne az esetleges visszaélés, akkor nem köttethetnének házasságok, nem születhetnének nemzetközi szerződések, nem lehetne iskolákat létesíteni, és egyáltalán semmiféle szerződésen alapuló megállapodás nem jöhetne létre.

Azonos kötelességek – azonos jogok?

Az az alapelv, hogy az egyházakat azonos kötelességek terhelik, és azonos jogok illetik meg, papíron, szó szerint összhangban van az új törvénnyel (9.§ (1) bekezdése). A 9§ (2) bekezdése viszont úgy fogalmaz, hogy „az egyházak tényleges társadalmi szerepét az általuk ellátott közcélú tevékenységet az állam az egyházak társadalmi szerepéhez kapcsolódó további jogszabályok megalkotásánál és a velük való kapcsolattartás során figyelembe veheti” (kiemelés tőlem I.G.). A feltételes mód és a tényleges társadalmi szerep tetszőleges értelmezése sejteti, hogy alkuktól függ, mit is érthetünk azonos jogokon.

Mi a véleménye arról, hogy a törvény csak 14 egyházat ismer el?

Elfogadhatatlannak tartom, hogy a törvény a mellékletében 14 egyházat nevesít. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azzal írta át a végszavazás előtti utolsó órában a törvényt, hogy igazságérzetét sérti a kategorizáló felsorolás. Jogos felháborodását akkor vehetnénk komolyan, ha az egész törvény újratárgyalására tett volna javaslatot, és közelebbről arra, hogy amiként az 1990. évi 4 tv. esetében jogállamokban megszokott módon a már elismert és bejegyzett valamennyi felekezetet vezessenek át (akár új számmal), továbbá a törvény csak a később elismerésüket kérő vallási csoportokat kötelezze az új feltételeknek való megfelelésre. Végigtekintve a 14 alanyi jogon elismert listáján: több közülük csupán 2. évezred for-
dulója után szerezte meg törvényes bejegyzését, társadalmi tevékenysége szerény. Mindez nem azt jelenti, hogy kifogásolnám az ő háborítatlan működésük biztosítását, csupán elfogadhatatlannak tartom, hogy másokat és közte az én egyházamat is – legalábbis átmenetileg – kirekesztették.

Gyakorlati következmények?

Az egyházi státusz megőrzésének vagy megszűntetésének gyakorlati következményei között mindenképpen a társadalmi megítélést kell első helyen megemlíteni. Egészen más lesz a helyzete annak a közösségnek, amely folyamatosan végezheti tevékenységét, és annak, amelyik, még ha
ideig-óráig is, de nem biztos, hogy az „egyház” megnevezést használhatja, azokról nem is beszélve, akik egyesületként tevékenykedhetnek tovább. Kérdés, hogy például szentségeket egyesületként kiszolgáltathatnak-e. A másik eltérés az anyagiak területén mutatkozik. Az egyházak jogosultak (egyéb támogatások mellett) az adózó polgárok egy százalékának fogadására és további egy százalékra akkor, ha egyesületeik útján valamilyen közhasznú tevékenységet folytatnak. A többiek az egyik egy százaléktól mindenképpen elesnek.

Mi a véleménye arról, hogy az egyházi státusz megítéléséről a jövőben a parlament dönt?

Az egyházi státusz elnyerésének és az egyházalapításnak azt az új feltételét, amit szintén a törvény végszavazására leszálló éjszaka kezdetén erőltetett a törvénybe a Lázár-féle módosító indítvány, felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom. Nem igaz, ugyanis a törvény 8.§ (1) bekezdése :„Magyarországon az állam és az egyház különváltan működik”, ha az eredeti beterjesztésből kiseprűzött bíróság helyett a parlamenti kétharmad veszi nyilvántartásba a közösségeket. Ha nem a miniszter (a kormány tagja) és a politikai pártok képviselői által felálló, jogszabályt alkotó parlament, az állam, akkor mi az, amitől az egyház különváltan képes „működésbe lépni”? Mindnyájan tudjuk, milyen nehéz bármi mellé a parlament kétharmadát odaállítani. Képviselő nem kötelezhető arra, hogy akár egy miniszter által is előterjesztett jogszabályt vonakodás nélkül megszavazzon. Módosító indítványokat nyújthat be, és egyéni teológiai, vallási ízlése vagy pusztán rokonszenve alapján is dönthet egy kérdésről,
hiszen ő nem bíróság, melyet viszont a jogszabályok szigorú rendelkezései kötnek. Arról nem is beszélve, hogy a parlamenti döntés nem fellebbezhető meg, legfeljebb egy-egy év kihagyással újra és újra megostromolható a bejegyzést kérő közösség legális működése érdekében.

Mi a véleménye az állami támogatások felhasználásának állami ellenőrizhetőségéről (célirányos támogatásoknál), illetve nem ellenőrizhetőségéről (hitéleti támogatás: 1%-os fölajánlás, ingatlanjáradék)?

Az állami támogatások felhasználásának állami ellenőrizhetőségéről is azt mondhatom, hogy az új törvény szerinti állami szerep vitatható. A 20.§ sorolja fel ((4) bekezdés a-j-ig), hogy mik azok a civil szervezetek vagy általában mások esetében mindenképpen gazdasági vállalkozási tevékenységnek minősülő dolgok, amelyekben az egyházak különös módon kivételt képeznek. A 21.§ pedig azzal folytatja, hogy „az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti”, illetve megint csak egyéb (gumi) jogszabályok szerint tarthatja
nyilván az anyagiak mozgását. Igaz, az Állami Számvevőszék végezhet ellenőrzést, és megint csak más jogszabályok az állami vagy nemzetközi forrásból kapott támogatások felhasználását ugyancsak kontrollálhatják, de például az APEH nem tartozik (a civil szervezetekkel ellentétben) azon szervek közé, melyek betehetik lábukat egy egyház gazdasági irodájába.

Egyéb megjegyzések

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, anglikán-metodista hitelveket valló egyház, a 70-es évek első felében (egyház)politikai okokból a Magyarországi Metodista Egyházból hatósági közreműködéssel kiüldözött gyülekezetekből és lelkészekből alakult. Közösségünk közel nyolcévi illegalitás, hatósági és rendőrségi zaklatás, többféle bírói elítélés után érte el, hogy 1981-ben Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség néven hivatalosan bejegyezzék. Az 1990. évi IV. tv. azután automatikusan átvezette az akkor már évek óta az 1895. évi XLIII. tc. alapján egyházi státuszt élvező közösségünket a bírósági bejegyzésen. Felsőoktatási intézményt alapítottunk (Wesley János Lelkészképző Főiskola), a mintegy 20 közoktatási intézményünkben hozzávetőleg 3000 halmozottan hátrányos helyzetű gyermek kezdi ősszel óvodai, iskolai, középiskolai tanulmányait. Kiterjedt hajléktalanellátó intézményünkben több mint 600 ágyat tartunk fenn, és nappali ellátásainkat is körülbelül ennyien veszik igénybe. A legszegényebbek számára kórházat és rendelőintézetet működtetünk, most fejezzük be ötödik idősellátó intézményünk átalakítását. Gyülekezeteinkben és mindenütt országszerte végzünk szociális munkát és segítést. Főiskolánkon magas színvonalú teológiai stúdiumok mellett a szociális munkás, a környezetbiztonsági szakember és a pedagógia szakos képzés zajlik. Az év második felében a kormány felülvizsgálja megállapodásainkat. Kérdés, hogy a legszegényebbek érdekében eddig végzett, Krisztus-követő apostoli szolgálatunk folytatható lesz-e.

 

IVÁNYI GÁBOR
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG LELKÉSZE, AZ EGYHÁZ ELNÖKE, A WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA REKTORA

 

 

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.