egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Az a megtiszteltetés ért, hogy az Egyházfórum felkért egy cikk megírására. Semmi nem ok nélkül való, ennek a felkérésnek is megvannak a maga okai. Szeretném ezeket az olvasó számára is világossá tenni, ugyanis mondandómhoz szervesen hozzátartozik. Az alapvető ok, úgy gondolom, az, hogy a magyar sajtó és a közbeszéd az elmúlt kicsit több mint egy évben nagyon intenzíven foglalkozott a menekültekkel, menedékkérőkkel és a Magyarországon dokumentumok nélkül áthaladó emberekkel. A sajtó, természetéből fakadóan, torzító módon számol be az eseményekről, így elnagyolt képet közvetít, amely viszonylag könnyen alakítható tovább és használható fel arra, hogy a közbeszéd, a közgondolkodás is megváltozzon.1 Eklatáns példája ennek, amikor a sajtóban migránsoknak neveznek menekülteket, menedékkérőket. Vannak azonban a társadalomnak olyan kisebb szegmensei, ahol ezeket a torzulásokat odafigyelő beszéddel vagy írott szöveggel formálni lehet, lassan ki lehet küszöbölni. Azt gondolom, a felkérés annak is köszönhető, hogy ez itt és most, e folyóirat hasábjain lehetséges. Természetesen nem célom, hogy az említett időszak sajtótörténetét vagy közgondolkodásának folyamatát helyrebillentsem. Nem is lennék erre képes. Azt sem vállalhatom, hogy a magyar menedékjogi rendszert vagy a menekültek és oltalmazottak integrációját bemutatom, ehhez kevés volna a terjedelmi keret.2

A célom most az, hogy elmeséljem az olvasóknak, mit csinál a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület (továbbiakban: Menedék Egyesület vagy Egyesület), valamint az, hogy megpróbáljak tevékenységünk fontossága mellett érvelni. A közelmúlt eseményei miatt különös figyelmet fordítok majd a menekültekre és védelmük indokaira, de szerteágazó tevékenységünk miatt érvelni fogok a nem menekült vándorok segítése mellett is. Ezen túl röviden bemutatom az Egyesület egyéb tevékenységeit, egyrészt, hogy az olvasó teljes és átfogó képet kaphasson rólunk, másrészt pedig, mert ezek erősen összefüggenek a fentiekkel.

Váltakozva fogok egyes és többes számban beszélni, annak megfelelően, hogy biztos vagyok-e abban: az Egyesület kollégái és tagjai maradéktalanul osztják véleményemet. Ahol nem, ott csak a magam nevében szólok.

 

A MENEDÉK EGYESÜLET

Ahhoz, hogy az Olvasó személyes viszonyulásom nélkül ismerhesse meg a Menedék Egyesületet, célszerű azt a képet megmutatni, amelyet az Egyesület sugároz kifelé önmagáról. Ennek két szintje van. Egyrészt az a szöveges ismertető, amely az Egyesület honlapján is szerepel, másrészt pedig az Alapszabályban szereplő célok és tevékenységek, amelyek az Egyesületet jogilag kötik.

A szöveges ismertetőben foglaltak szerint az Egyesület több mint két évtizede – 1995 óta – foglalkozik a Magyarországra bevándorló vagy ide menekülő emberek sorsával. Küldetésének tekinti emellett azt is, hogy a hazánkból elvándorlókat segítse: életük máshol töltött szakaszában – legyen az rövid távú, hosszú távú vagy esetleg végleges letelepedés – minél kevesebb problémával kelljen szembenézniük; illetve abban is, hogy ha szeretnének, akadály nélkül tudjanak visszatérni Magyarországra.

Munkánkban a szociális munka, a közösségépítés, az oktatás, az egyéni fejlesztés és az interkulturális közvetítés eszközeit ötvözzük. Kialakítottunk egy komplex szolgáltatórendszert, amelynek segítségével évi több száz, a célcsoportunkba tartozó ügyfelet támogattunk és támogatunk abban, hogy hazánkban új otthonra leljenek vagy itt-tartózkodásuk alatt minél teljesebb életet élhessenek. Bizonyos esetekben abban is segítséget nyújtunk, hogy a hazatérni kényszerülők zökkenőmentesen távozhassanak. Segítő szakembereink dolgoznak a bicskei menekültbefogadó-állomáson, a fóti gyermekközpont kísérő nélküli kiskorúakra specializálódott részlegében, a győri, a nyírbátori, a kiskunhalasi és a Liszt Ferenc repülőtéri idegenrendészeti őrzött szállásokon, valamint budapesti ügyfélfogadó irodánkban.

Mindemellett migránsspecifikus képzéseket és érzékenyítő tréningeket szervezünk olyan szakembereknek, akik napi munkájuk során találkoznak vagy találkozhatnak migráns hátterű emberekkel. A többségi társadalom minél szélesebb rétegét igyekszünk elérni, hogy céljainkat, eszméinket és tevékenységeinket mások számára is átláthatóvá és megismerhetővé tegyük.

Tevékenységünket közhasznú formában végezzük, nyereségünk vagy hasznunk nem származik belőle, és ez nem is célunk. Közvetlenül nem végzünk politikai tevékenységet, bár szakpolitikai szinten igyekszünk befolyásolni a döntéshozókat, pártszínektől függetlenül. Fontos alapelvünk, hogy mindenkit tárgyalópartnernek tekintünk, mert hiszünk abban, hogy csak az értelmes és odafigyelő párbeszéd útján lehet gondolatokat cserélni és formálni, alakítani egymás világképét. Tesszük ezt azzal a meggyőződéssel, hogy releváns tudásunk van a migrációról, a migráns hátterű emberekről, az interkulturális közösségekről és a mindezekhez kapcsolódó intézményi struktúra működéséről.3

Honlapunkon egy ehhez nagyon hasonló tartalmú, bár a hangsúlyt néhol kicsit máshova helyező szöveggel próbáljuk a világ számára elmondani tevékenységünk mibenlétét. Az ismertető közvetlenül nem említi, miért tesszük mindezt. Hangsúlyoznom kell: biztosan nem minden esetben mindannyian ugyanazért. Nagy valószínűséggel vannak metszéspontok mind az Egyesület tagjainak, mind munkavállalóinak értékei és elvei között, de minden bizonnyal vannak eltérések is.

A bemutatkozó szöveg alapján pontosabb és szárazabb képet kapunk az Alapszabályban nevesített tevékenységeket olvasva. Álljon itt annak érdekében az eredeti szöveg, hogy az olvasó pontosan tudhassa, mi célja és dolga az Egyesületnek. Tehát, a Menedék Egyesület célja:

a) a nemzetközi vándormozgalomban részt vevő személyek (migránsok), különösen a nemzetközi védelemre szorulók (kérelmezők, menekültek, menedékesek, befogadottak, hontalanok, oltalmazottak), továbbá a külföldi munkavállalók és bevándorlók, letelepedettek társadalmi képviselete;

b) a Magyarországon maradni szándékozó migránsok és családtagjaik jogi, társadalmi, kulturális, szociális integrációjának segítése célzott programokon keresztül;

c) a migránsok érdekeinek és jogainak helytálló képviselete a politikai, igazgatási, kormányzati és önkormányzati szervek előtt, valamint a tömegtájékoztatásban;

d) fellépés Magyarország migrációs és antidiszkriminációs politikájának kidolgozásáért és megvalósításáért, ennek szakértői támogatása;

e) a migránsok jogainak védelme a hatósági eljárásban, a közszolgáltatásokban és a közvélemény előtt, célzott programokkal, kampányokkal is;

f) a migrációra vonatkozó statisztikai adatok, tudományos kutatási eredmények, a migráció hazai és nemzetközi, európai uniós szabályozásának hozzáférhetővé tétele, elsősorban a migránsok segítésével, kutatásával, a tömegtájékoztatással és oktatással foglalkozó szervezetek, személyek számára;

g) együttműködés kialakítása és fenntartása a hasonló célokért tevékenykedő emberi jogi és egyéb társadalmi szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel, Magyarországon és külföldön egyaránt.4

 

Tevékenysége pedig:

a) létrehozza és működteti segítőkből álló országos hálózatát, amely meghatározott rendszerességgel tanácsadást, egyéb személyre szabott segítséget nyújt a migránsok beilleszkedésének elősegítésére, a migránsok hatósági és a közszolgáltatóknál folyó ügyeiben, jogvédelmük, érdekeik biztosítására;

b) részt vesz a migrációs politika, a migránsok alapvető érdekeit és jogállását érintő kormányzati, jogalkotási döntések és a jogalkalmazás formálásában, párbeszédet folytat a migrációért felelős kormányzati szervekkel, hatóságokkal és helyi önkormányzatokkal;

c) a Magyarországon élő, nemzetközi védelemre szorulók társadalmi integrációját elősegítő szociális, kulturális, ifjúsági, információs és mentálhigiénés programokat szervez és koordinál;

d) rendszeresen tájékoztatást nyújt a migráció hazai kérdéseiről, adatairól, rendezvényeiről a sajtó és a migránsokkal foglalkozó társadalmi szervezetek, intézmények és más érdeklődő szervezetek számára;

e) gyűjti és általánosan, könyvtárszerűen, illetve honlapján hozzáférhetővé teszi a migrációra vonatkozó hazai és a fontosabb célországok szerinti jogi, igazgatási szabályozást, a migrációs mozgást feldolgozó statisztikai adatokat, a beilleszkedéshez szükséges gazdasági, szociális, munkaügyi és egyéb feltételeket tárgyaló információkat, a magyar és a nemzetközi migrációs szervezetek főbb adatait, valamint a migrációs hazai kutatásokra és publikációkra vonatkozó információkat;

f) rendszeresen együttműködik a migránsok egyes csoportjait támogató hazai emberi jogi, karitatív, érdekképviseleti szervezetekkel, oktatási és tudományos intézményekkel, hír- és információcserét biztosítva a kölcsönösség alapján;

g) kapcsolatokat létesít és ápol a migrációval foglalkozó nemzetközi szervezetekkel, ezen együttműködés keretében közös eszmecseréket, tapasztalatcserét, szakmai programokat szervez;

h) oktatást, képzést szervez a migránsok és a velük foglalkozók és segítőik, önkéntesek, civil szervezetek és hatóságok számára a beilleszkedés, a jobb magyarországi eligazodás, konfliktuskezelés, a tolerancia erősítése, a munkaerő-piaci bekapcsolódás érdekében, a migrációval kapcsolatos ismeretek elmélyítésére;

i) közreműködik hazai és nemzetközi tudományos kutatásokban.5

 

MIÉRT?

Az olvasó számára ezután már egyértelműnek kell lennie, milyen tevékenységeket folytat az Egyesület. Garancia lehet szemében munkánk minőségére az a tény, hogy e tevékenységeket már több mint 20 éve végezzük. Elsősorban külföldieknek segítünk, és elsősorban az integrációban. Ezek objektív tények, az viszont szubjektív és egyéni meggyőződés kérdése, hogy miért tesszük ezt.

A legegyszerűbb kérdés talán, hogy miért segítünk a menekülteknek. Miért segítünk azoknak, akiket hazájukban üldöznek? Nem annyira triviális a válasz, mint amennyire első látásra tűnik. Nemrégiben végeztünk egy kutatást az Egyesület Facebook-oldalán, ahol olyan emberekkel próbáltunk értelmes párbeszédet folytatni, akik nem értenek egyet tevékenységükkel.6 Idézném az egyik olyan véleményt, amellyel vitába szálltunk:

Egyébként csak, hogy tudjátok, Európában nincsenek menekültek! A menekültek: nők, gyerekek, öregek és nyomorékok! Azok is az első békés országig menekülnek, hogy a háboru [sic!] után hazatérhessenek! A férfiak pedig HARCOLNAK és NEM hagyják hátra az állítólagossan [sic!] ÉLETVESZÉLYBEN lévő családjukat! Viszont az ide érkezők 85–90%-a 20–30 éves férfi!

Ezzel a véleménnyel szemben azt gondolom, hogy a menekülés nem etikátlan és gyáva tett. Még ha igaz volna is, amit a hozzászóló tényként állított,7 akkor sem adhatna alapot arra, hogy a gyávaság vádjával megbélyegzett embertársaink számára ellehetetlenítsük a menekülést.

Komolyan érvelni kell az ilyen típusú megközelítések ellen. Ehhez pedig a legalkalmasabb egy tíz tételből álló érvlista,8 amelynek pontjait most sorra fogom venni annak érdekében, hogy menedékkérőkhöz és menekültekhez kapcsolódó munkánkat, a küldetésünket morálisan alátámasszam. A tíz pontban természetszerűleg lesznek átfedések, hiszen az érvek a valóságra reflektálnak, így néhol összeérnek, de a hangsúly minden esetben máshol van, ezért érdemes egyenként áttekintenünk őket.

1.
Ha minden emberi lény méltóságát egyenlőnek tekintjük, ahogyan azt a civilizált társadalomfilozófiai rendszerek teszik, akkor komolyan meg kell fontolnunk John Rawls társadalomfilozófiai elméletét,9 és cselekednünk kell azért, hogy bármelyik tetszőlegesen kiválasztott emberi lény számára biztosítsuk a lehetőséget a tisztességes életre, így a menekülésre. Akkor is, ha nem az egyenlő esélyekre vagy a méltányos igazságosságra koncentrálunk, hanem a globális szolidaritásra vagy pedig arra a haszonelvű szemléletre, amely szerint mindannyiunknak jobb, ha néhány embertársunknak kevésbé rossz, miközben nekünk magunknak sem rosszabb.


Számomra ez a legerősebb érv. Nem maradhatok közömbös, ha egy embertársam úgy érzi, hogy el kell hagynia a hazáját. Ha felvállal egy hosszú, viszontagságokkal teli, talán életveszélyes10 utat. Azt gondolom, hogy minden emberi lény boldog és békés életre vágyik, csak különféle kiindulópontból van lehetőségük elképzelni ennek megvalósíthatóságát. Azok az emberek, akik ekkora nehézséget és kockázatot vállalnak, nyilvánvalóan megfontoltan teszik ezt. Ahonnan milliók menekülnek, ott nincsen értelme a gyávaság vádját hangoztatni. Gyenge lábakon áll annak az érvelése, aki azt gondolja, hogy jobban tudja, mit kellene tenni, mint millió másik embertársa, akinek valóban döntést kell hoznia az adott helyzetben. Azt hiszem, kötelességünk elfogadni mások döntését, hiszen ezek a döntések okkal születnek meg. Nem juthatunk más következtetésre, csak arra, hogy az ő helyükben nagy valószínűséggel mi magunk is menekülnénk. Természetesen különböző menekülési történeteket hallani a Szíriából, Irakból, Szomáliából vagy Afganisztánból származó emberektől, de az közös bennük, hogy ha odafigyelő és értő füllel hallgatunk, akkor csak megérteni tudjuk ezeket a történeteket, nem pedig elítélni az egyes emberek döntéseit. Nem maradhatunk hát közömbösek, ha a menekültekre gondolunk, kötelességünk védeni őket, úgy, ahogyan mi magunk is szeretnénk, ha a helyükben védenének bennünket.


Az alapvető empátián alapulva pedig mindegy, hogy a fentebb felsorolt társadalomfilozófiai rendszerek közül melyikhez folyamodunk, a konklúzió mindenképpen az, hogy egy univerzálisan működtetett menekültügyi rendszerrel a globális társadalom nyer, hiszen képes csökkenteni a szenvedés mértékét úgy, hogy közben a rendszer fenntartói, az adófizető állampolgárok, nem kerülnek rosszabb helyzetbe. Az anyagi ráfordítás pedig olyannyira csekély, hogy nem jöhet komolyan szóba egy ilyen kérdés vizsgálatakor.11

2.
Azért is kell menekülteket befogadunk, mert lehetséges, hogy a mi szűkebb csoportunkhoz tartoznak. Ha nem fogadnánk is el az univerzalitást, a minden emberre kiterjedő érvelést, akkor is meg kell fontolnunk, hogy a magyarokat, az európaiakat vagy a keresztényeket kötelességünk védeni, hiszen ők a mi szűkebb csoportunkhoz tartoznak. Az ő védelmük biztosítása érdekében pedig célszerű egy általános menekültügyi rendszert működtetnünk.


Ez az érv jelenleg nem releváns Magyarországon. Releváns volt, amikor Romániából menekültek az anyaországba döntő részben magyar származású emberek.12 2015 során azonban a Magyarországon menekültstátuszért folyamodó emberek a következő hat országból származtak túlnyomó részt: Szíria, Afganisztán, Koszovó, Pakisztán, Irak és Banglades. A menedékkérőknek csupán 6%-a származott a világ többi országából. Fokozott a felelősség, ha közös csoporthoz tartozunk, de éppen arra mutat rá az 1. pont, hogy a közös csoport lehet már maga az emberiség is.


Mindamellett fontos tudni, hogy a Menedék Egyesület sok esetben segített főleg a Vajdaságból és Kárpátaljáról származó magyaroknak, azonban a jelenleg hatályos honosítási jogszabályoknak köszönhetően a határon túli magyarok ilyen jellegű integrációjával kapcsolatban már csak elvétve merül fel probléma. Ezen esetekben is elsősorban egyéb szociális vagy mentális gond áll az integrációs nehézség hátterében. Jó jel az, hogy tavaly mindössze 2-3 esetben kellett határon túli magyar bevándorló ügyében közreműködnünk.

3.
A „történelem bankjára” alapozott érvelés szerint kötelességünk segíteni, ha nekünk vagy elődeinknek mások segítettek. Ha ugyanis számon tartanánk azt, hogy elődeink mennyi segítséget kaptak, akkor, amikor ők váltak menekültté, oda juthatnánk, hogy a segítséget nekünk kell törlesztenünk, ha alkalmunk adódik rá. E képzeletbeli „számlákat” vezethetné a „történelem bankja”, és ez nyújtana lehetőséget a visszatérítésre a korábban felvett „hitelek” esetében. A számlák tulajdonosai – és így az adósok és a hitelezők – az egyes nemzetek volnának ezen elméletben.


Sokszor hivatkozunk arra, hogy 1956-ban rengeteget köszönhettek a magyarok azoknak az országoknak, amelyek befogadták őket mint menekülteket. Az 1951-es Genfi Egyezmény ereje éppen a magyar menekültek kapcsán mutatkozott meg először. Mondhatjuk-e, hogy mi nem járulunk hozzá egy olyan rendszerhez (a nemzetközi menedékjog intézményrendszeréhez), amelynek előnyeit magyarok is nagy számban élvezték már? Azt gondolom, hogy az e kérdésre adott nemleges válasz fontos, de nem kizárólagos érv. Semmi garancia nincs ugyanis arra, hogy a rendszer, amely 60 évvel ezelőtt jól működött, ma is jól működik. Mindennek ellenére biztos, hogy morálisan legalább meg kell fontolnunk a nemzetközi menekültügyi rendszer elfogadását, hiszen ennyi tartozásunk biztosan van a történelemnek abban a bizonyos „bankjában”. Az természetesen megengedhető, sőt kívánatos, hogy a rendszer esetleges hibáinak és gyengeségeinek reformján gondolkodjunk.13

4.
Tegyük ezt az egészet csak saját magunk miatt! Hiszen azzal, hogy befogadunk ahelyett, hogy kirekesztenénk, éppen saját vendéglátó identitásunkat építjük, rávilágítunk saját – keresztényi – gyökereinkre.14


E megközelítéstől eggyel még tovább lépnék, hogy szélesebb kontextusban láthassuk a képet. Nem a vendéglátó mivolt az igazán fontos ebben a szembeállításban, hanem a kulturális identitás. A világ sokszínűségének ereje akkor tud megmutatkozni, ha nem csak magunk között vagyunk. Ha beengedjük az idegent, legyen az elesett vagy éppen stabil egzisztencia, akkor látunk egy darabot a külvilágból. Egy olyan darabot, amely érdekes, amelyhez viszonyítva jobban rálátunk saját magunkra is.


Újra közelebb lépve pedig megtalálhatjuk azokat a saját gyökereket is, amelyek könyörületessé vagy éppen nagyvonalúvá tesznek bennünket.

5.
Az egy főre – vásárlóerő-paritáson – jutó bruttó nemzeti össztermékben mért anyagi erőforrások tekintetében Magyarország a világ 191 országa közül az ötvenedik. Azaz 141 nálunk – anyagi erőforrásokban – szegényebb ország volt 2015-ben a világon.15 Másképpen mondva: a világ gazdagabb egyharmadához tartozunk. Anyagi lehetőségeink azonban csak akkor válnak érzékelhetővé, amikor rendelkezünk felettük. Amikor adunk és nagyvonalúak vagyunk, akkor érezhetjük magunkat igazán gazdagnak. Annak a ténynek a felismerése, hogy módunkban áll segíteni, formálja saját magunkról alkotott képünket is.


Kissé máshogyan megközelítve a kérdést: akkor teljesedünk ki anyagi és emberi értelemben is, ha segítünk. Nemcsak anyagilag lehet azonban segíteni, hanem a befektetett munkával is. E helyütt nem mennék bele abba praktikus és pragmatikus érvrendszerbe, amely szerint a közösségi tevékenységgel töltött időtől boldogabbak leszünk.16 Az azonban biztos, hogy mindannyian jobban járunk, ha a minket övező társadalmi közegben büszke, boldog és önmagukat nagyvonalúnak érző emberek élnek. Ennek kialakulását előmozdíthatja, ha másokon segítünk, mivel ebben a folyamatban önképünk is formálódik a létrejövő emberi viszonyok által.

6.
A Genfi Egyezmény részben azért jöhetett és jött létre, hogy a demokratikus országok formába öntött, jogszerű menekülési csatornát biztosítsanak a nem demokratikus országok állampolgárai számára. Ebben a kontextusban a demokráciák azok az államok, amelyek demonstratívan felvállalják, hogy hozzájuk lehet és érdemes menekülni. A diktatúrákban vagy antidemokratikus államokban nem lehet, nem érdemes szavazni, ezért sokan a lábukkal szavaztak már az 1950-es években is, ahogyan teszik ezt embertársaink napjainkban. A demokratikus hagyományokból következik, hogy ezt a fajta „szavazati jogot” kötelességünk mások számára biztosítani, és ezzel letenni saját voksunkat a demokratikus berendezkedés mellett.


Hogyan tudnánk másként kifejezni a demokráciába és az emberi szabadságba vetett hitünket, mint hogy lehetőséget biztosítunk azok befogadására, akik ezekre az értékekre vágynak? Erről is szól a menedékjog. Ha valakit üldöznek hazájában fajára, nemzeti származására, vallására, politikai meggyőződésére vagy egyéb társadalmi hovatartozására tekintettel, akkor a nemzetközi közösség valamely tagja köteles védelmet nyújtani számára. Részben azért van ez így, mert a Genfi Egyezmény aláírása óta érzi és kinyilvánítja a fejlett világ, hogy az üldöztetéshez való félelemmel szemben a jóra törekvő demokráciák kötelesek alternatívát nyújtani. Képviseli ezt az üzenetet mindenki, aki segít az egyes menekülteknek abban, hogy menekülésük vagy integrációjuk során igazodni tudjanak a demokratikus értékrendhez.

7.
Fontoljuk meg, hogy ami most máshol történik a világban, például Szíriában, Szomáliában, Irakban, Afganisztánban vagy Ukrajnában, az megtörténhet a jövőben Európában és Magyarországon is. Ha hiszünk a kölcsönösség erejében, akkor segítenünk kell, amennyiben úgy kívánjuk, hogy jövőbeli önmagunk vagy leszármazottjaink számára is létezzenek menekülési csatornák. Nem lehet, hogy mi elvárnánk a segítséget, de másoknak nem nyújtjuk azt.


Nem muszáj ennek az érvnek a valós lehetőségét mérlegelni. Nem kell elképzelnünk, hogy Magyarországon is a szíriaihoz vagy az irakihoz hasonló szörnyűségek történnek. Ha szélesebb kontextusba helyezzük a kérdést, akkor elegendő azt megfontolni, hogy miközben mi befogadjuk a menekülőket, a nyugati európai uniós országok munkalehetőséget kínálnak azoknak a magyaroknak, akik itthon nem találtak maguknak megélhetést. Bár humanitárius szempontból a kettő egyáltalán nem összehasonlítható, mégiscsak ad egy olyan alapot ez az összevetés, amelynek segítségével a migráció és mobilitás haszonelvűségét megérthetjük. A világban való mozgás – e szempontból közömbös, hogy menekülés vagy megfontoltan választott migráció – csak akkor maradhat működőképes, ha az egyes államok ezt kívánatosnak tartják. Persze, ez egy kissé csúsztatás, hiszen hallani olyan érveket, amelyek szerint a kiválogatott munkaerőpiaci migráció rendben van, de az elesettek befogadása nincsen rendben. Lehet emellett érvelni, csak nem etikusan, ahogyan azt a korábbi pontok nagy részében láthattuk. Tehát, ha elfogadjuk, hogy életünk során mi magunk vagy leszármazottaink is menekültekké vagy vándorokká válhatnak, akkor megéri amellett letenni voksunkat, hogy a vándorlás lehetősége biztosított legyen, akkor is, ha az önként választott, és akkor is, ha kényszerű.

8.
Sokáig volt az nyomós érv, hogy Magyarország csak akkor lehet tagja a fejlett és civilizált világnak, mindenekelőtt az Európai Uniónak, ha bizonyos nemzetközi humanitárius sztenderdeket magáévá tesz. Ilyen elvárás volt sokáig a menedékjog jogintézménye is.


Magyarország már tagja az Európai Uniónak, azonban ahhoz, hogy a demokratikus jogállamok sorába tartozzon vagy ott maradhasson, bizonyos alapkövetelményeknek meg kell felelnie. Már évtizedek óta feltétele a demokratikus és jogállami kereteknek a hatékonyan működő menekültügyi rendszer fenntartása. Ha a korábbi morális és logikai érvek nem lennének elég meggyőzők, akkor érdemes erre az érvre támaszkodni. Fontos, hogy milyennek látszunk a világ számára. Az, ahogyan a menekültekkel bánunk, jó mércéje annak, hogy milyen közösséghez tartozónak gondoljuk magunkat.

9.
Bizonyos esetekben történelmi felelősségről is beszélhetünk, mint például akkor, amikor az Amerikai Egyesült Államok vietnami menekülteket fogadott be.17 A történelmi felelősség alapján, a múltbéli tettek következményeként a jelenben bizonyos országoknak vagy régióknak felelősséget kell vállalniuk.


Hazánk ilyen felelőssége parányi más országokhoz képest, azonban ha európaiként gondolunk magunkra, akkor lehet ezt az érvet is komolyabban fontolóra venni. Nem kívánok ennek mélyére ásni, hiszen az egyrészt külpolitikai elemzés lenne, másrészt pedig fiktív történelmi értekezés arról, mi lett volna a gyarmatosítás nélkül. Mindenesetre nem szabad elfelejtenünk, hogy egy összetett, globális világban élünk, amelyben az erősebb országok cselekedetei hatnak a gyengébbekre és az ott élő lakosságra.


A klímaváltozás miatti konfliktusok külön kérdéskör18 ezen a témán belül, hiszen az északi féltekén elhelyezkedő legtöbb ország nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ egyre nagyobb része válik lakhatatlanná vagy élhetetlenné. Felelősségünk tehát bizonyos szinten mindenképpen van abban, hogy a világban konfliktusok és konfliktusövezetek alakulnak ki.

10.
A non-refoulement (’visszaküldés tilalma’) elve is érvként hívható fel, hiszen ez a magyar tételes jognak is része. Tudnunk kell azt is, hogy ez nemcsak a megalkotott nemzeti jognak, hanem nemzetközi jognak és a nemzetközi szokásjognak is alapeleme.


A non-refoulement parancsa a következőképpen jelenik meg a magyar Alaptörvényben:


Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.19


Van tehát erős jogi kötöttségünk arra nézve, hogy bizonyos embereknek akkor is védelmet kell nyújtanunk, ha ők azt kifejezetten nem kérik. Ez a konkrét jogi kötöttség jórészt az előző kilenc pont kényszerítő morális tartalmán nyugszik.

Mindezekből az érvekből számomra az következik, hogy a Magyarországra érkező menekültekről vagy csupán szerencsétlen sorsú vándorokról gondoskodnunk kell. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a gondoskodás és a védelem gyakran csak hosszabb vagy rövidebb időre szól, de néha új hazát is kell biztosítanunk annak, aki saját országából kényszerült elmenekülni. Ez esetekben is jellemzően az első pár év a nehéz. A megszerzett nyelvtudással, kialakult emberi kapcsolatokkal, munkatapasztalatokkal együtt egyre kevesebb a gyakorlati probléma. Azt pedig, hogy a honvágy hogyan gyógyul, csak találgatni lehet.

A Menedék Egyesület azonban nemcsak menekülteknek nyújt segítséget, hanem minden Magyarországon élő migránsnak. Jóllehet látjuk és tapasztaljuk, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben azok a személyek vannak, akik dokumentumok nélkül lépnek be az országba, és itt vagy kérnek, vagy nem kérnek menedékjogot, azonban azt is látjuk és tapasztaljuk, hogy a vándorlás akkor is nehéz, ha nem kényszerből történik.

Az elmúlt pár hónapban volt ügyfelünk koszovói származású albán pék, nigériai vállalkozó, hongkongi titkárnő, venezuelai származású zumbaoktató, brazíliai capueraedző, afgán származású tolmács, ukrajnai magyar alkalmi munkavállaló. És még hosszan sorolhatnám nem menekült ügyfeleinket. Egyik esetben sem volt kényszer a migrációra, viszont valamiért ezek az emberek mégis azt választották, hogy Magyarországon fognak (ideiglenesen) élni. Általában munka, család vagy tanulás hozta őket az országunkba.

Ez a fajta migráció is gyökérvesztéssel jár. Elvesznek az ismerősök, a biztonságot adó nyelv és a valamelyest ismert szabályok is. A Menedék Egyesületnél hiszünk abban, hogy ezeknek az emberek is szükségük van a segítségre. Egyrészt pusztán annál a ténynél fogva, hogy a migráció miatt kiszolgáltatottá váltak, másrészt pedig azért, mert színesebbé, érdekesebbé és gazdagabbá teszik hazánkat.

Kutatások sora bizonyítja, hogy a migrációnak pozitív hatásai vannak a gazdaságra.20 Azaz mindannyian jobban élhetünk, ha színesebb az ország. Nem újdonság ez, már Szent István is erre tanította Imre herceget.

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.21

Természetesen mi nem államépítési céllal segítünk, de hiszünk abban, hogy az emberek alapvetően jók, és képesek együtt élni. Segítséget nyújtunk ezért menekülteknek és migránsoknak, hogy megtalálhassák boldogulásokat a Magyarország nyújtotta jogi keretek között.

További tevékenységeink már nem közvetlenül a külföldiek segítésére irányulnak, de azokat a célokat segítik, amelyeket az eddigiekben láthattunk. Négy alcsoportra bonthatjuk ezeket.

Egyrészt képzéseket, ismereteket nyújtunk olyan szakembereknek vagy érdeklődőknek, akik a munkájukban találkoznak migránsokkal, akár napi szinten, akár alkalomszerűen. Tanárokat, rendőröket, fegyveres biztonsági őröket, egészségügyi dolgozókat és szociális területen dolgozókat képzünk annak érdekében, hogy az esetleges konfliktusok elkerülhetők vagy kezelhetők legyenek. Korábbi munkám alapján első kézből a rendőrök és fegyveres biztonsági őrök képzéséről tudok beszámolni. Lassú folyamat a képzés, a másik ember tanítása, de két és fél év alatt a Menedék Egyesület elérte, hogy a nyírbátori idegenrendészeti őrzött szálláson a rendkívüli események22 száma radikális mértékben csökkent (és 2013-ban meg is szűnt).23 Ez nemcsak és kizárólag a képzéseinknek köszönhető, hanem az adott helyszínen kifejtett szolgáltató tevékenységeinknek is. Szociális munkás, közösségi szociális munkás és pszichológus is dolgozott azon, hogy az ott fogvatartott emberek hazatérése minél kevesebb konfliktussal járjon. Ez a szolgáltatás és a nyújtott képzés együttesen hatalmas változást tudott elérni még egy ilyen zárt közegben is. A tanárokkal, szociális munkásokkal és az egészségügyi dolgozókkal folytatott képzéseink természetesen más struktúrára épülnek, de a fejlesztés kulcsa mindenhol az, hogy az esetlegesen meglévő kulturális különbségeket és kommunikációs gátakat jól tudják kezelni a különböző szakemberek. Ezek a tudások tanulhatók. Az oktatás és képzés nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a menekültek és migránsok, valamint a velük dolgozó szakemberek között minimálisra csökkenjen a konfliktus kialakulásának esélye.

A második alcsoportba azokat a tevékenységeinket sorolnám, amelyek az érdeklődő állampolgárokat célozzák. Könyvklubunk, filmklubunk és egy műhelybeszélgetés-sorozatunk fut annak érdekében, hogy az érdeklődőkkel szakemberként tudjunk beszélni a migrációról, annak hatásairól és a migráns emberekről, valamint az ő problémáikról. Jó alkalmat teremt ezekhez a beszélgetésekhez egy-egy film, könyv vagy pedig egy szakember, közéleti személyiség migrációval kapcsolatos nézeteinek boncolgatása. Hiszünk abban, hogy mindenféle párbeszéd segíti a megértést és a közös gondolkodás formálását. Ezen programok mellett igyekszünk jelen lenni iskolákban, fesztiválokon és más rendezvényeken, ahol a Menedék Egyesület kollégáival találkozhatnak az érdeklődők. A migráció ugyanis nemcsak a vándorok számára vet fel megoldandó kérdéseket, hanem a befogadó társadalmak tagjai számára is. Amit mi tudunk a migráció jelenségéről, azt igyekszünk minél több érdeklődővel megosztani különböző szinteken, hogy csökkenhessen az esetleges meg nem értésből fakadó félelem.

A harmadik alcsoportba a kutatással kapcsolatos tevékenységeinket sorolnám. Ahhoz, hogy hatékonyan láthassuk el az összes eddig ismertetett tevékenységünket, meg kell ismernünk a körülöttünk lévő világot, ehhez egyrészt adatokat gyűjtünk, másrészt elemezzük és közzétesszük azokat. A Menedék Egyesület kollégái gyakran vesznek részt hazai és nemzetközi kutatómunkában, így jöhet létre az a közös tudás, amelynek segítségével helytállhatunk a mindennapokban. Természetesen ez oda-vissza hat, a gyakorlattal ismerszik meg a világ, a világ megismerésével fejlődik a gyakorlat.

A negyedik alcsoportban vannak azok a tevékenységeink, amelyek a szakpolitika alakítására, a migránsok és menekültek érdekeinek absztrakt szintű képviseletére vonatkoznak. Próbálunk hatni a jogalkotóra annak érdekében, hogy minél bölcsebb és szélesebb látókörű jogszabályok szülessenek. Adott esetben nem mindegy ugyanis, hogy kérhet-e valaki egy visszavont oltalmazotti státusz után már rögtön Magyarországon tartózkodási engedélyt, vagy ezért előbb haza kell utaznia például Kabulba. Ezt egy törvény végrehajtási rendelete egy szakasza egyik bekezdésének valamely pontja teszi vagy nem teszi lehetővé. Apróság, ráadásul mindkét megoldás logikus a jogalkotó szempontjából, viszont a szigorúbb szabály miatt nem olyan régen valaki elveszítette a munkáját. A Menedék Egyesület nem radikális könnyítésekért lép fel, hanem elmondja tapasztalatain alapuló szakmai véleményét, és próbál a mindenki számára optimális szabályozásra javaslatot tenni. Ez nemcsak az általunk konkrétan és absztrakt módon képviselt migránsok és menekültek érdeke, hanem a többségi társadalomé is. Mindannyiunké.

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Egy nagyon gyorsan változó világban igyekszünk megtalálni a helyünket. Vannak, akik azzal vádolnak bennünket, hogy az elesett magyarok helyett segítünk a külföldieknek. Erre mi konzekvensen azt válaszoljuk, hogy mindenki választhat magának küldetést. Vannak nagyszerű szervezetek, amelyek a magyar hajléktalan embereken, a gyermekeken, a szenvedélybetegeken, az időseken, a betegeken vagy más elesetteken segítenek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szociális problémákkal való munka fontosságát. Mindenki, aki ezek megoldásában egy kis szerepet is vállal, azért dolgozik, hogy élhetőbb világban éljünk. Az ehhez szükséges szakértelem azonban nem lehet teljesen átfogó, szükséges, hogy egyes szervezetek küldetéseik szerint specializálódjanak. A Menedék Egyesület a bemutatott eszközökkel tesz azért a célért, amely a nevében is benne foglaltatik: segíti a migránsokat abban, hogy egy jobb országban élhessenek velünk – őslakosokkal – együtt.

Kitűzött céljainkat sajátunknak érezzük, és hiszünk abban, hogy tevékenységünk a többség számára is hasznos. Minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a befogadó szellemű országok és társadalmak gazdagodtak, míg a bezárkózó és rettegő társadalmak élhetetlenné váltak. Nem célunk, hogy átformáljuk a társadalmat vagy a többség gondolkodásmódját, az viszont igen, hogy vállalt értékeinket közvetítsük, érveinket elmondjuk annak érdekében, hogy ezek által párbeszéd és így élhető közösségek alakulhassanak ki Magyarországon.

 

SZABÓ ATTILA
A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület

jogi tanácsadója

 

1 Jól jelzi ezt a folyamatot a TÁRKI idegenellenességet mérő indexének alakulása: http://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160404_idegen.html. Letöltve: 2016. 04. 15.

2 Ezeket máshol az elmúlt években már bemutattam: A menedékjogi rendszerről: Szabó Attila, Menekültté válni, menekültnek lenni, Pannonhalmi Szemle, 2014/1. Elérhető: http://www.phszemle.hu/docstore/file/353/25.html. Letöltve: 2015. 04. 16. Az integrációról: Szabó Attila, A menekültek és oltalmazottak integrációja Magyarországon, Credo 21(2015)/4, 22–35.

3 Lásd http://menedek.hu/rolunk. Letöltve: 2016. 04. 10.

4 A Menedék Migránsokat Segítő Egyesület Alapszabálya. 2.1. Elérhető: http://menedek.hu/sites/default/files/page-uploads/alapszabalymenedek20141201.pdf . Letöltve: 2016. 04. 10.

5 I. m., 3.

6 Ez a kutatás még nagyon friss, csak a közeljövőben kerül majd nyilvánosságra.

7 Tényszerűen nem igaz, amit a kommentelő állít. 2016 során eddig 68 347 férfit regisztráltak Európa partjainál, 33 517 nőt és 59 379 gyermeket. Tehát a menekültek körülbelül 42%-a felnőtt férfi. Sajnos további, kor szerinti megoszlás nem elérhető a megadott adatokhoz, de ha azt feltételezzük, hogy a menekülő férfiak többsége az említett 20–30-as korosztály, akkor is körülbelül 20%-os az arányuk a teljes vizsgált populációban. Az adatok elérhetőek innen: http://data.unhcr.org/mediterranean/regional.php. Letöltve: 2016. 04. 10.

8 Eredetileg a kidolgozott érveket a következő műben olvashattuk: Nagy Boldizsár, A magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig. Erkölcsi, politikai-filozófiai és jogi vizsgálódások. Bp., Gondolat, 2012. A lista sommásan megtalálható: http://www.nagyboldizsar.hu/uploads/2/6/7/7/26778773/nagy_boldizsar_phd_tezisek_2011_december_9.docx. Letöltve: 2016. 04. 10.

9 Rawls, John, Az igazságosság elmélete, Bp., Osiris, 1997.

10 2015-ben 3771 ember veszett oda a Földközi-tengerben. Lásd http://data.unhcr.org/mediterranean/regional.php. Letöltve: 2016. 04. 10.

11 A 2015-ös költségvetés szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 8,9 milliárd forint állami támogatásból működött, ebből 104 millió forint jutott az ellátott menekültek pénzügyi támogatására. Ha feltételezzük, hogy a 3,6 milliárd dologi kiadás fele is az ellátott menekültek és menedékkérők hasznára fordítódott, akkor összesen 1,9 milliárd forintba került a menekültek ellátása az adófizetőknek. (A többi költséget nem célszerű erre a számlára írni, hiszen a BÁH nemcsak menekültekhez és menedékkérőkhöz kapcsolódó feladatokat lát el, hanem más idegenrendészeti és engedélyezési feladatokat is.) Ez azt jelenti, hogy 4 millió magyar adófizetővel számolva fejenként 475 forintba került nekünk, hogy hazánk menekülteket és menedékkérőket látott el 2015-ben (a Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény alapján).

12 Erről részletesebben ír Sík Endre, Erdélyi menekültek Magyarországon in Társadalmi riport 1996, Andorka Rudof–Kolosi Tamás–Vukovich György (szerk.), Bp., TÁRKI–Századvég, 516–533.

13 Messzire vezetne elemezni a Migrációkutató Intézet álláspontját, de a 2016. április 12-én tartott három és fél órás nyilvános vitán a Menedék Egyesület megpróbálta ezt. Az erről szóló összefoglaló cikk: A Századvégnél is érzik, hogy jogilag értelmetlen a kvótás népszavazás. Online: http://444.hu/2016/04/14/a-szazadvegnel-is-erzik-hogy-jogilag-ertelmetlen-a-kvotas-nepszavazas. Letöltve: 2016. 04. 16.

14 Fabiny Tamás, A kirekesztett megváltó, Credo, 21(2015)/4, 3–4.

15 Az adatok elérhetők az IMF honlapján: http://www.imf.org/external/data.htm. Letöltve: 2016. 05. 01.

16 Lásd például: 8 érv az önkéntesség mellett: http://innovacio.3m.hu/torteneteink/8-erv-az-onkentesseg-mellett (letöltve: 2016. 04. 14.) vagy angol nyelven Volunteering Could Boost Happiness, Decrease Depression And Help You Live Longer. Study, http://www.huffingtonpost.com/2013/08/23/volunteering-happiness-depression-live-longer_n_3804274.html. Letöltve: 2016. 04. 14.

17 Ehhez lásd angol nyelven: Flight from Indochina. UNHCR: http://www.unhcr.org/3ebf9bad0.html. Letöltve: 2016. 05. 01.

18 Lásd ehhez a Migráció és klímaváltozás – régen, ma és holnap című konferencia anyagát: http://www.energiaklub.hu/hir/klimamenekultek-europaban-%E2%80%93-az-eghajlatvaltozas-robbantotta-be-a-kozel-keleti-dinamitot. Letöltve: 2016. 04. 15.

19 A részletes szabályozás szerint: A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított, harmadik országbeli állampolgár az Alaptörvény XIV. cikk (2) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve. (2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról 51.§ [1]).

20 Jól összefoglalja angol nyelven: Is migration good for the economy?, OECD, May 2014; online: https://www.oecd.org/migration/OECD%20Migration%20Policy%20Debates%20Numero%202.pdf. Letöltve: 2016. 04. 15.).

21 Elérhető: Szent István intelmei Imre herceghez. VI. http://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm. Letöltve: 2016. 04. 15.

22 Ez a gyűjtőfogalom magában foglalja a szándékos egészségkárosítást, csoportos ellenszegülést, hivatalos személy elleni erőszakot, szökés előkészületét, csoportos étkezésmegtagadást és az őrizetesek egymás közötti konfliktusait.

23 A statisztikát készített erről az Őrzött Szállás parancsnoka a 2014. február 11. elhangzott, A nyírbátori Őrzött Szállás működésének kihívásai című előadásához (kéziratban).

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.