egyházfórum
ALAPÍTVÁNY
KIADÓ
FOLYÓIRAT

Buddhista válasz a klímaváltozásra

PALĀSA DZSĀTAKA1

Egyszer Buddha aranylúdként élt a Himalájában. A lúd rendszeresen megállt pihenni egy nagy júdásfánál, ahol összebarátkozott az ott lakó istenséggel. Egy alkalommal egy madár az indiai fügefa gyümölcsétől jóllakottan leszállt erre a júdásfára, majd ürülékét a törzs egy elágazásánál hagyta. Ott a fügefa magja kicsírázott, és lassú növekedésbe kezdett.

Mikor az aranylúd újra meglátogatta az istenséget a júdásfánál, a fügefa már tíz centiméter magas volt, fénylő, vörös rügyek és zöld levelek pompáztak rajta. A lúd azt mondta a barátjának: „Minden fa, amelyre rátelepszik a füge hajtása, elpusztul. Ne hagyd ezt a fügét kifejlődni a törzs tövében, különben elpusztítja az otthonod. Távolítsd el rögtön, mielőtt széttépi lakhelyed, egyik ágat a másik után.”

Az ott élő istenség azonban habozott: „A hajtás kicsi és ártalmatlan. Árnyék és pompás inda lesz belőle.”

A lúd ragaszkodott hozzá: „A hajtás veszélyes. Bajod lesz miatta. Ahogy egyre nő, le fog taszítani a fáról, és végül elpusztítja az otthonod.” Azonban a júdásfa istensége kitartott döntése mellett, a lúd pedig látta, hogy felesleges tovább győzködnie. Így hát elrepült, és sose tért vissza.

Ahogy telt-múlt az idő, a lúd jóslata valóra vált. A fügefa gyökereket eresztett, amellyel a júdásfa törzsét körülfogva elszívta előle a földből a tápanyagot és a vizet. A fügefa egyre nagyobb és erősebb lett, míg végül kettétörte a júdásfát, amely ezután elpusztult, vele az istenség otthona is.

 

BEVEZETÉS

Ez az ősi történet a gonosz pusztító erejének allegóriája, amely jelen korunk számára a klímaváltozásról szóló példabeszéd is lehetne. A mag mutat rá a fosszilis üzemanyagokkal együtt járó szén-dioxid-kibocsátásra, amely láthatatlan, szagtalan, kismértékben még csak nem is káros. Ahogy a fügefa lassan, alig észrevehető módon növekszik, a szén-dioxid is hasonlóképpen kerül az atmoszférába. Az általa okozott hatás a kezdetekben kimutathatatlan.2

Számtalan figyelmeztetést kaptunk, hogy figyeljünk oda a klímaváltozás következményeire, de ahogy a történetben az istenség, mi sem hallgatunk az aranylúd tanácsára. Elég csak elolvasnunk a klímaváltozással kapcsolatos 1988-as torontói konferencia zárónyilatkozatát, amely így kezdődik: „Az emberiség egy olyan nem megtervezett, nem irányított, globálisan mindenre kiterjedő kísérletet folytat, amelynek a végső következményeit csak egy globális, nukleáris háború múlná felül…”3

 

NÖVEKVŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS
A MAG KIHAJT

1769-től a gőzgép feltalálásával és elterjedésével elindult az ipari forradalom, amelynek következményeként a világ – piaci kereskedésben mérhető – energiatermelése a 2000-es évekre közel 400 exaJoule4 lett. Ennek negyedét5 kizárólag az Egyesült Államok használta fel. Hogy lássuk az ipari forradalom hatását, az úgynevezett második ipari forradalom közepén, 1890-ben ez az érték 15 eJ körüli volt. Az energiafelhasználás robbanásszerű növekedése 1945-től összefüggésben lehet a világháború és az azt követő hidegháború során létrehozott technológiai és egyéb újítások megjelenésével. A 20. század első felében a tudományos áttörések következményeként, mint például a baktériumok összekapcsolása a betegségekkel és az ebből kifejlesztett preventív módszerek (penicillin, 1942) elterjedésével megváltozott a születéskor várható élettartam. Az Egyesült Államokban például a század elején mért 49 évről alig 100 év alatt6 75-re nőtt. Ha összevetjük az energiatermelés és a populáció exponenciális növekedésének grafikonját, tisztán látszik a kettő közötti szoros összefüggés.7

Korunk társadalma nagymértékben függ a folyamatos energiaellátástól. Míg a 19. században az ipari tevékenység 94%-át emberi erőforrással oldották meg, addig ez mára 8%-ra csökkent.8 Ha egyszerű szolgapéldával – ahol egy szolga egy teljes értékű munkaerőnek felel meg – kellene bemutatni, hogy mennyi energiát használunk fel, akkor Nyugat-Európában egy emberre közel 150 szolga jutna, az Egyesült Államokban pedig 300.9 Nem nehéz elképzelni, hogy milyen lenne az élet e segítség nélkül.

 

JELEK
A FÜGEFA NÖVEKSZIK

Az Antarktisz Larsen B selfjege10 2002-ben 35 nap alatt esett szét. 220 méter vastag és 3250 km² területű selfjégről van szó. A Nature folyóiratban 2005-ben megjelent tanulmány szerint az elmúlt 10 ezer évben a Larsen B stabil, összefüggő jégtömeg volt.11

A NASA kutatócsapata 2015-ben a GRACE-műholdak 12 adatait elemezve mutatott rá, hogy Kaliforniában a Sacramento és a San Joaquin folyó medencéjéből 41,6 trillió liter víz hiányzik az ilyenkor megszokotthoz képest. A Colorado folyó medencéjéből az elmúlt 10 évben 65 km3 édesvíz tűnt el, ennek 75%-a a talajvíz kiszivattyúzása miatt.13

Hogy a fentiek milyen mértékben befolyásolják a Föld átlaghőmérsékletének alakulását, arra még nincs megnyugtató válasz, ugyanakkor az már rég nem kérdés, hogy befolyásolják-e vagy sem.14

A World Resource Institute (WRI) 2015-ben közzétett elemzése15 előrevetíti, hogy az elkövetkező 25 évben mely régiókban lesz várhatóan nagymértékű szárazság és vízhiány. Ugyanitt megemlíti, hogy a 2011 óta tartó szíriai válság kirobbanásának okai között szerepel a szárazság is.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által készített 2014-es tanulmány16 külön rámutat a klímaváltozásból eredő kormányzati instabilitásra, amely helyi konfliktusokat, nagymértékű migrációt okoz, és a szélsőséges ideológiák elterjedését.

 

A NÖVEKEDÉS HATÁRA
MIKOR METSSZÜK VISSZA?

Az erőforrásokról szóló beszélgetéseken még ma is gyakran elhangzik a következő két egyszerű felvetés: az első állítás szerint a folyamatok többsége a társadalom fejlődése során növekedést mutat. A második állítás szerint ennek a növekedésnek van határa.

Ha veszünk egy baktériumot, belerakjuk egy Petri-csészébe némi tápanyaggal, hamarosan osztódni fog. Idővel egyre több lesz, először csak 2, aztán 4, majd 8, 16, 32 és így tovább. Az exponenciális növekedés példája. Az emberi jelenségek egy részére is igaz ez. Vegyük akár a populáció létszámát az évszámhoz viszonyítva, vagy akár egy fix kamatozású bankbetétet. Aminek a növekedési rátája stabil, az exponenciálisan növekszik. A gazdaság, a GDP, a kereslet és így tovább.17

Vizsgáljuk meg az exponenciális növekedésben rejlő veszélyt egy feladványon keresztül! Tegyük fel, hogy van egy tó, amelyben tavirózsa növekszik. A tavirózsa minden nap megduplázza a méretét. Ha nem avatkozunk közbe, a tavirózsa 30 nap alatt teljesen beteríti a tavat, ezáltal megfojtva a vízben élő többi létformát. Hosszú ideig aprónak tűnik, és addig nem is vágjuk vissza, míg be nem teríti félig a tavat. Ez hányadik napon lesz? A 29. napon. Van egy napunk megmenteni a tavat!

A növekedés vizsgálata során az is világosan látszik, hogy a Föld csak korlátozott mértékben tartalmaz erőforrásokat, zárt gömb lévén ez nem is lehetne nyilvánvalóbb. Tehát hiába van növekvő igény az energiára, ha a Földön korlátozott mértékben van jelen erőforrás. Robert Solow Nobel-díjas közgazdász szerint18 nem az a kérdés, hogy melyik erőforrásból mennyi marad, mivel ez igencsak szűklátókörű módja a kérdésfelvetésnek. Nem az a feladat, hogy bizonyos energiaforrásokat a jövő generációjának elraktározzunk – ami szinte lehetetlen –, hanem az, hogy olyan tudást és vagyont hagyjunk rájuk, amellyel minimum olyan életszínvonalon tudnak élni, mint mi.

 

BUDDHISTA VÁLASZ –
HOGYAN VÁGJUK VISSZA AZ ÁGAKAT?
ALAPPILLÉREK

A Négy Nemes Igazság19 szerint a lét lényegében szenvedés, amelynek van oka, azonban a szenvedés megszüntethető a megszabaduláshoz vezető út járása által. Ennek mintájára bölcsességgel megvizsgáljuk a veszélyt, egészében látjuk, azonosítjuk az okát, és eldöntjük, mit lehet tenni, hogy megszüntessük a kiváltó okokat.

A szívünkben mélyen érezzük ezt a veszélyt. Együttérzéssel magunkhoz öleljük mindazokat, akik ki vannak téve ennek a veszélynek, akik ki vannak téve a szenvedésnek, akik keresik a békét, a jólétet és a boldogságot.

 

ÉGŐ HÁZ HASONLAT
ÜGYES ESZKÖZÖK HASZNÁLATA20

Sáriputra! Tételezzünk föl egy országot, egy várost, egy falut, egy öregembert. Évei előrehaladottak, kincse és gazdagsága mérhetetlen. Sok földje, háza és különféle rabszolgái, szolgái vannak. Az egyik háza igen nagy, de csak egyetlen kapuja van. Egyszercsak a ház minden oldalán egyidejűleg hirtelen tűz ütött ki, és az egész házat körbevette. Az öregember fiai, tízen, húszan vagy harmincan éppen a házban tartózkodtak. Amikor az atya a nagy tüzet észrevette, ezt fontolgatta: Én magam ugyan ki tudok jutni a kapun ebből az égő házból, de a fiaim mindannyian elmerültek a játékban, ezért semmit sem vesznek észre, semmit nem fognak fel, nem rettennek meg és nem félnek. Testem és karjaim erősek, de ez most nem elegendő ahhoz, hogy kimentsem őket. Ennek a háznak csak egyetlen kapuja van, és az is szűk. A fiaim még kicsinyek, és semmit sem értenek, ragaszkodnak a játékukhoz. Félő, hogy meg fognak égni. E rettenetes dologra fel kell hívnom a figyelmüket.

Ezek után odakiáltott a gyermekeinek: Gyertek ki gyorsan!

Noha az atya együttérzéssel eltelve figyelmeztette őket, a gyermekek továbbra is a játékba merültek, és az apa szavát nem hallották meg. Nem ijedtek meg, nem féltek és nem gondoltak arra, hogy kijöjjenek. Játék közben ide-oda szaladgáltak, és csupán atyjukra néztek, majd játszottak tovább. Ekkor az atya azt fontolgatta: A ház már igen nagy lánggal ég. Ha én és a fiúk nem megyünk ki rögtön, elkerülhetetlenül meg fogunk égni. Ezért most ügyes eszközzel el kell érnem, hogy fiaim megmeneküljenek.

Az atya tudta, hogy fiai milyen értékes és ritka dolgokat szeretnének, minek örülnének a legjobban, ezért így kiáltott oda nekik: Azok a dolgok, amelyeket ti oly nagyon szeretnétek, ritkák és nehezen megszerezhetők. Ezért ha most azonnal nem veszitek el, később megbánjátok! A kapu előtt különböző járművek állnak, kecskefogattal (srávakák kocsija21), szarvasfogattal (pratjékabuddhák kocsija22), ökörfogattal (Buddha kocsija23), és játszhattok azokkal. Nos, hát gyorsan ki kell jutni ebből az égő házból, és mindenkinek megadom azt, amit akar.

Amikor a gyermekek ezekről az értékes dolgokról hallottak, saját vágyaiktól vezérelve, tülekedve kiszaladtak az égő házból. Amikor az atya gyermekeit biztonságban látta, szíve nyugodt volt és örömmel teli.

 

TISZTÁNLÁTÁS

Nem pusztán szabályok, törvények problémájáról van szó, amelyet meg tudunk oldani a technika segítségével. Tegyük fel magunknak a kérdést, miért nincs egységes politikai és társadalmi szándék a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését szorgalmazó kezdeményezések megvalósítására? A gazdaság nem önálló entitás, szorosan összefonódik a politikával, a felelősök lobbistái folyamatosan befolyásolják a szabályozást, amelyet áthat a Három Gyökérok24 egyikének, a kapzsiságnak25 (lobha) szelleme. A közfelfogásban az ökológiai szemlélet és az uralkodó közgazdaságtan feszült küzdelme szinte bénulttá teszi az embert. Növekvő kereslet, termelés, energiafelhasználás, szállítás. Egy sikeresen működő gazdasággal együtt jár a magas szén-dioxid-kibocsátás. Milyen megoldások jöhetnek szóba? A szén-dioxid-kibocsátás szabályozás általi csökkentése együtt járhat a termelés visszaesésével, ami gazdasági válsághoz, elbocsátásokhoz, alacsony fizetésekhez, kevesebb munkavállalói haszonhoz vezethet. Ebben az esetben, ha a jelenlegi gazdasági kereten belül kívánjuk megoldani az így kialakult helyzetet, a válasz ismét a növekedés lenne. A fejlődő országok számára is a növekedő gazdaság a prioritás, hiszen a robusztus gazdaság termel temérdek javat, ami persze még több energia felemésztésével jár.

A buddhista pszichológia oldaláról vizsgálva a felelősök kapzsiságával együtt jár az irányításra való erős hajlam, hiszen a kapzsiság eredménye öngerjesztő folyamatot indít el, újra és újra ugyanarra a tettre sarkall,26 közben pedig – ha arról van szó, miként befolyásolja a szén-dioxid-kibocsátás szabályozása a termelést – megjelenik a félelem az így bekövetkező stagnálástól. Mindeközben a lakosság illúziója27 elfedi a közelgő veszélyt, a közgondolkodást áthatja a sebezhetetlenség hamisan biztos érzete a bizonytalanság kellős közepén. Tudat alatt halhatatlanoknak tartjuk magunkat, és a környezetről is ezt feltételezzük. Majd megoldja valaki a problémákat, biztosan minden visszatér a régi kerékvágásba.

 

A JÓZAN GAZDASÁG

Mindenre kiterjedő intézkedések szükségesek. Az egyéni megoldások – az energiatakarékos izzók használata, alacsony fogyasztású közlekedési eszközök preferálása, vegetáriánus ételek fogyasztása, nagyfogyasztók kikapcsolása – pusztán saját lelkiismeretünk megnyugtatását szolgálják. Hiába működik egy darab „hatékony” gazdaság a földön, nem tud hermetikusan elkülönülni a többiek okozta következményektől. A globális felmelegedés szó szerint mindent átfogó probléma, bonyolultan összefügg azzal, hogy gazdaságunk óriási mennyiségű energiát nyel el a haladás látszatának és annak az életmódnak fenntartásáért, amelyet megtanultunk elvárni.

Buddhista szempontból a józan gazdaság az elegendő mennyiség princípiumán alapszik, amely szerint a boldogsághoz nem a felhalmozás a kulcs, hanem a megelégedettség.28 Mindent áthat az illúzió, hogy a gazdaság kimeríthetetlen, határtalan aréna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a gazdaság ember alkotta rendszer, beágyazva egy nála sokkal nagyobb, ám körülhatárolt területbe, a bioszférába. Minden gazdasági tevékenységnek figyelembe kell vennie a bioszféra sérülékenységét, végességét!

A fogyasztás egyik arca, hogy az ember gép, amelyet a vágy, a megszerzés és a kielégülés hajt. A piac az embert fogyasztónak tekinti, ezért úton-útfélen provokálja, hogy tegye a dolgát. Modern korunk betegsége a minket körülvevő kielégítetlen sóvárgás, a nyugtalanság és a hiány krónikus érzete. Olyan új gazdasági világképre van szükség, amelynek alapja az emberi természetre tiszteletteljesebben tekintő koncepció.29

Olyan gazdaságra van szükség, amely a megelégedettség princípiumán alapszik, amely nagyra becsüli a természet valódi szépségét és értékét, amelynek központjában a teljes ember fejlődése áll, amely magában hordozza az emberi közösség jelentésének kiszélesítését, és a boldogsághoz vezető erőket mozgósítja. 30

MIT TEHETÜNK?

Ézsaiás szerint az Úr meg fogja büntetni31 azokat, kik elítélendő módon élnek, de még ha az Úr nem avatkozik is közbe, az ok kérlelhetetlenül hatást vált ki. Robert Aitken Roshi zen mester szavait idézve:

Jaj nekünk, kik csendben maradunk az igazságtalanság, gyilkosság és kínzás során!

Jaj nekünk, kik ott állunk a szivattyúk mellett, miközben az ősi jég beleömlik a tengerbe!

Jaj nekünk, kik eltemetjük Lucifer mérgét, mi nem maradhat eltemetve!

Jaj nekünk, kik összeesküdünk az egyensúly felborításáért, aminek az életet köszönhetjük!

Ezért az áradás mindent apró darabokra fog törni, és tüzek fogják felemészteni azt, ami marad. Otthonaink összedőlnek, amint éppen kisgyermekek halnak meg anyjuk karjaiban, akik aztán követik őket. Shakespeare, Bach és Rembrandt eltűnik. Kumārajīva, Zhaozhou és Yunmen is feledésbe merül. Az állatvilág elpusztul. A madárbirodalom semmivé válik. Magas füvek és bogarak fogják benépesíteni a Földet!32

 

A PÁRIZSI KLÍMACSÚCS33

A jó hír: a 2015 decemberében megrendezendő34 párizsi klímacsúcs egyedülálló lehetőség, hogy hatással legyünk a folyamatokra. A tudósok arról biztosítanak bennünket, hogy technológiailag és közgazdaságilag lehetséges a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 °C alatt tartani. Ha kiiktatjuk a fosszilis energiahordozókat, és a 100 százalékban megújuló és tiszta energia felé fordulunk, akkor nem pusztán globális, alacsony károsanyag-kibocsátású változást hozunk létre, hanem az oly szükséges spirituális megújulás felé is lépéseket teszünk. Spirituális fejlődésünk mellett az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének35 (United Nations Framework Convention on Climate ChangeUNFCCC) javaslataival összhangban, az egyes ember úgy cselekedhet, ha védi az erdőket, törekszik a növényi étrendre, csökkenti fogyasztását, újrafelhasznál, megújítható energiahordozókra vált, kevesebbet utazik repülővel, és a közösségi közlekedést választja. Mindannyian tehetünk a változásért.

Ezért a buddhista közösségek vezetői a Global Buddhist Climate Change Collective (GBCCC)36 elnevezésű szervezeten keresztül felszólítják a világ vezetőit, hogy ismerjék és vállalják fel azt az egyetemes felelősséget, amely az élet megóvásával együtt jár, most és a jövő nemzedékeiért:

Vezessék őket a klímaváltozás erkölcsi vonatkozásai az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 3. paragrafusában foglaltak szerint.

Egyezzenek meg abban, hogy kivezetik a fosszilis energiahordozókat, és a 100 százalékban megújuló, tiszta energia felé tesznek lépéseket.

Jöjjön létre a politikai szándék, hogy az országok által tett felajánlások (Intended Nationally Determined Contributions – INDCs)37 és a tudósok által szükségesnek tartott hozzájárulás közötti hézag megszűnjön, ezáltal biztosítva, hogy a globális hőmérséklet növekedése 1,5 Celsius fok alatt maradjon, az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva.

Tegyenek közös vállalást, hogy a Koppenhágában 2009-ben elfogadott pénzügyi forrást 100 milliárd dollár fölé emeljék, beleértve a Zöld Klíma Alapon (Green Climate Fund – GCF)38 keresztüli kifizetéseket is, hogy a sebezhető fejlődő országokat segítsék a klímaváltozásra való felkészülésben és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban.

Most kell cselekednünk.

 

GYŐRI PÉTER
külügyi referens
Tan Kapuja Buddhista Főiskola
Nemzetközi Iroda

 

1  Palāsa szó jelentése: 1. ’júdásfa’; 2. ’levél, lombkorona’; 3. ’könyörületesség ellentéte, irgalmatlanság’. Dzsātaka szó jelentése: 1. ’születéstörténet’. A dzsátakák a történelmi Buddha születéstörténeteit mesélik el. Ezek Buddha előző életeinek történetei mind emberi, mind állati formában. Palāsa-Jātaka. The Jātaka Vol. III. No. 370. [Online] Elérhető: http://www.wisdomlib.org/buddhism/book/the-jataka-volume-iii/d/doc80540.html. Letöltve: 2015. 11. 19.

2  Bodhi, Bhikkhu, The Voice of the Golden Goose, in Stanley, John–Loy, David R.–Dorje, Gyurme (eds.) A Buddhist Response to Climate Emergency, Somerville, Wisdom Publication, 2009, 158.

3  World Climate Conference, The Changing Atmosphere: Implications for Global Security. Statement, Toronto, 1988. [Online] Elérhető: http://cmosarchives.ca/History/ChangingAtmosphere1988e.pdf. Letöltve: 2015. 11. 19.

4  Lomborg, Bjørn, The Sceptical Enviromentalist, 17th Ed. Cambridge, Cambridge University Press, 2006, 122

5  Lomborg, i. m., 119.

6  Shrestha, Laura B., Life Expectancy in the United States, 2006 [Online] CRS Report for Congress RL32792. 9 Elérhető: https://file.wikileaks.org/file/crs/RL32792.pdf. Letöltve: 2015. 11. 19.; World Life Expectancy. Map, 2015 [Online] Elérhető: http://www.worldlifeexpectancy.com/world-life-expectancy-map. Letöltve: 2015. 11. 19.

7  Tvelberg, Gail, World Energy Consumption Since 1820 in Charts, 2012 [Online] Elérhető: http://ourfiniteworld.com/2012/03/12/world-energy-consumption-since-1820-in-charts/. Letöltve: 2015. 11. 19.

8  Berry, J. L. Brian–Conkling, Edgar C.–Ray, Michael R., The Global Economy. Resource Use, Locational Choice and International Trade, Englewood Cliffs, NJ, Prentice Hall, 1993, 131.

9  Craig, James R. et al., Resources of the Earth. Origin, Use and Environmental Impact, Upper Saddle River, NJ, Prentice Hall, 1996, 103.

10A selfjég a parti síkságról a tengerbe belenyúló jégtömeg. Sajátos jégfelhalmozódás: a tenger felszínére kiterjedő, egyik végén a szárazföldhöz fagyott jégtakaró.

11Domeck, Eugene et al., Stability of the Larsen B Ice Shelf on the Antarctic Peninsula during the Holocene epoch, Nature, 436(2005), 681–685. [Online] Elérhető: https://www.hamilton.edu/documents/expeditions/Nature-LarsenIceShelf.pdf. Letöltve: 2015. 11. 19.

12Cook, Benjamin I.–Ault, Toby R.–Smerdon, Jason E., Unprecedented 21st century drought risk in the American Southwest and Central Plains, Science Advances 1(2015)/1. [Online] Elérhető: http://advances.sciencemag.org/content/1/1/e1400082. Letöltve: 2015. 11. 19.

13Castle, Stephanie L. et al., Groundwater depletion during drought threatens future water security of the Colorado River Basin, Geophysical Research Letter, 41(2014), 5904–5911. Elérhető: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/2014GL061055/full. Letöltve: 2015. 11. 19.

14Cook, John, The albedo effect and global warming, Sceptical Science, 2010 [Online] Elérhető: http://www.skepticalscience.com/earth-albedo-effect-intermediate.htm. Letöltve: 2015. 11. 19.

15Maddocks, Andrew–Young, Robert Samuel–Reig, Paul, Ranking the world’s most water-stressed countries in 2040, World Resource Institute, 2015 [Online] Elérhető: http://www.wri.org/blog/2015/08/ranking-world%E2%80%99s-most-water-stressed-countries-2040. Letöltve: 2015. 11. 20.

16US Department of Defense, Climate Change Adaptation Roadmap, 2014 [Online] Elérhető: http://www.acq.osd.mil/ie/download/CCARprint_wForeword_c.pdf. Letöltve: 2015. 11. 19.

17Meadows, Dennis L. et al., The Limits to Growth. A Report for the Club of Rome’s Project on the Predicament of Mankind, New York, Universe Books, 1972, 28.

18Solow, Robert Merton, On the intergenerational allocation of natural resources, Scandinavian Journal of Economics, 88(1986)/1, 142.

19Dhammacakkappavattana Sutta (ford. Thānissaro, Bhikkhu) Samyutta Nikāya, 1993, 56.11. [Online] Elérhető: http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/sn/sn56/sn56.011.than.html. Letöltve: 2015. 11. 19.

20Hurvitz, Leon, Scripture of the Lotus Blossom of the Fine Dharma. Lótusz szútra (ford. Porosz Tibor) Bp., Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1995.

21Srávaka szó jelentése: tanítvány, aki elfogadja Buddhát, mint tanítót, a tanítását (dhamma) és a magaviselettel kapcsolatos intelmeit (5 fogadalom, avagy a szerzetesi fogadalmak).

22Pratjékabuddha szó szerinti jelentése: ’egy magányos buddha’, mivel saját erőből éri el a megvilágosodást.

23’Buddha bölcsessége követőinek kocsija’.

24Nidāna Sutta (ford. Thānissaro, Bhikkhu), Anguttara Nikāya, 2001 3. 33 [Online] Elérhető: http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/an/an03/an03.033.than.html. Letöltve: 2015. 11. 19.

25A szenvedés oka a Három Gyökérok: a mohó vágy (lobha), a gyűlölet (dosa) és a tudatlanság (moha).

26Silva, Padmasiri De, An Introduction to Buddhist Psychology and Counselling, 4th Ed. New York, Palgrave Mcmillan, 2014, 20.

27A Három Gyökérok egyike: tudatlanság (moha). Hasonlatos az égő házban önfeledt módon játszó gyermekek helyzetével.

28A Nemes Nyolcrétű Ösvény 4. tagja a helyes cselekvés: tartózkodás az élet elvételétől, a javak önkényes elvételétől és a helytelen szexuális életmódtól. A szexuális életmód szerzetesi vonatkozásban kifejezetten a cölibátusra utal, ugyanakkor láthatjuk, hogy mindhárom cselekvést kielégítetlen vágy hajtja.

29Bodhi, Bikkhu, The voice of the golden goose, in Stanley, John–Loy, David R.–Dorje, Gyurme (eds), A Buddhist Response to Climate Emergency, Somerville, Wisdom Publication, 2009, 167.

30Bodhi, i. m., 168.

31Szent Biblia (ford. Károli Gáspár) (2013), Ésaiás próféta könyve 5. rész, 20–24 [Online] Elérhető: http://www.biblia.hu/biblia_k/k_23_5.htm. Letöltve: 2015. 11. 19.

32Bodhi, i. m., 173.

33United Nations Framework Convention on Climate Change. Paris Climate Change Conference 2015 [Online] Elérhető: http://unfccc.int/meetings/paris_nov_2015/meeting/8926.php. Letöltve: 2015. 11. 19.

34A párizsi klímacsúcs a tanulmány megírása után zajlott. Részletes értékelése külön elemzést igényelne.

35ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény, 1992 [Online] Elérhető: https://unfccc.int/resource/docs/convkp/conveng.pdf . Letöltve: 2015. 11. 19.

36Global Buddhist Climate Change Collective, 2015 [Online] Elérhető: http://gbccc.org/. Letöltve: 2015. 11. 19.

37Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulási Szándék. Azonban nincs olyan törekvés, amely ezeket a felajánlásokat globálisan kezelné. UNFCCC INDC. Elérhető: http://unfccc.int/focus/indc_portal/items/8766.php. Letöltve: 2015.11.19.

38A Zöld Klíma Alap az Éghajlatváltozási Keretegyezmény kulcsfontosságú intézménye, amelynek feladata pénzforrásokat elérhetővé tenni a fejlődő országok részére, mellyel a fejlődő országok is mitigációs és adaptációs vállalásokat valósíthatnak meg a klímaváltozás elleni fellépés jegyében.Elérhető: http://www.greenclimate.fund. Letöltve: 2015.11.19.

egysza

Adószám: 19667908-1-42
(Az szja 1 százalékának felajánlásához)
Közhasznúsági jelentéseinket ide kattintva érheti el.