[Még] a nagyobb és erősebb nemzetek sem függetlenek a külvilágtól, a külkapcsolatok alakulásától, a kisebbek pedig, mint a magyar is, ki vannak szolgáltatva a nemzetközi élet fejleményeinek, a világpolitikát formáló hatalmaknak és erőknek. Tragédiák sokaságát hozó elmúlt évszázadunk döntő mértékben a rossz külpolitikai döntések, és ezzel összefüggően kedvezőtlen külföldi megítélésünk következménye volt. Békeszerződések és határok múltak ezen, ma pedig milliárdos támogatások, befektetések és üzletek, a hozzánk látogató turisták száma és minősége. Mindebbe belegondolva már belátható, hogy mennyire fontos „hírünk a világban”, a külföld jóindulata. Szoktam Sallustiust idézni, hogy az országok biztonságának legjobb zálogai nem a hadseregek vagy a kincstárak, hanem a barátok.
[…]
A magyar politikát bíráló nyugati hangokra gyakran az a válasz, hogy egy hanyatló világból érkeznek. A mai Nyugat aggasztó, abnormális jelenségeit, az iszlám fundamentalizmustól megfertőzöttek merényleteit, az ellenőrizetlen bevándorlást, a „politikai korrektségnek” nevezett diktatórikus szellemi divatokat minden józan ember csak elítélheti. A Nyugat fenyegető, de nem elkerülhetetlen hanyatlásának meggátolása minden európainak elemi érdeke. Közép-Európa segíthet szembeszállni az évezredes erkölcsi normák fölrúgásával, a jobb- és baloldali radikalizmussal. Nem szembemenve Nyugat- és Észak-Európával, hanem a józan észre építve, meggyőzve szövetségeseinket. Az Európai Néppárt és a hagyományos értelemben konzervatív, liberális és szociális gondolkodásúak összefogva megvalósíthatják az európai nemzetek egységes érdekein alapuló demokratikus és jólétben élő Uniót. Aki pedig a NATO-n és az Európai Unión kívül keresi hazánk jobb jövőjét, az nem ismeri sem a történelmet, sem a mai erőviszonyokat, és nem látja a kultúránkat és értékrendünket keletről és délről fenyegető veszélyeket.
Nincs ok, magyarázat és mentség az Ukrajna elkövetett orosz agresszióra. Bárminek is nevezi Putyin elnök, ez háború, annak is brutális, a polgári lakosságot nem kímélő válfaja, háborús bűntettekkel tetézve. Ráadásul 1994 decemberében éppen Budapesten vállalt Oroszország is kötelezettséget Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartására. Az agresszióra, a nemzetközi jog súlyos megsértésére válaszolni kellett, ezért születtek meg a szankciók.
Rendkívül megerősödött a Nyugat egysége. A Putyin orosz elnök politikáját élesen elítélő demokráciákkal szembemenni 1848–1849, 1956, a rendszerváltozás megtagadása, ezt fejtettem ki a közelmúltban Magyarország, a vonakodó szövetséges című publicisztikámban. Mi, magyarok, szabadságunkért és függetlenségünkért történelmünkben annyi áldozatot vállaló nemzetként, Ukrajna szomszédjaként, az 1990-es években vele számos területen szorosan együttműködő barátként, az Ukrajna védelmi harcát támogató NATO tagjaként nem szorgalmazhatunk olyan fegyverszünetet és békemegállapodást, amely az agressziót jutalmazná, és amely Ukrajna számára elfogadhatatlan. Nemzetközi megítélésünk helyreállítása, nemzeti érdekeink azt kívánják, hogy Magyarország legyen a NATO és az Európai Unió megbízható tagja, és konstruktívan vegyen részt azokban a közös erőfeszítésekben, amelyeket szövetségeseink Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának megvédése érdekében kifejtenek.
Jeszenszky Géza
(A teljes cikk az Egyházfórum 2022/3. számában olvasható.)