Megjelent az Egyházfórum 2007/3. számában
A pécsi püspökség és a Szent Mór Katolikus Iskolaközpont közötti konfliktus, amelyről rovatunkban már többször tudósítottunk, újabb fordulóponthoz érkezett. Mint ismeretes, Mayer Mihály megyés püspök rossz gazdálkodással vádolta meg az iskola igazgatónőjét, Uzsalyné dr. Pécsi Ritát, akit elbocsátott állásából. Az ügyben már három vizsgálat is volt, de az első kettő eredményét, amelyek a fenntartó visszaéléseire mutattak rá, a püspök nem fogadta el, a harmadik viszont neki adott igazat. Ez a szakmai jelentés azonban nemcsak megalapozatlan, hanem egy a közelmúltban hamisított magánokiraton nyugszik, legalábbis ezt állítja szakvéleményében dr. Gárván János bejegyzett könyvvizsgáló. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját Wildmann János főszerkesztő kérdezte.
– 2007-ben már három átfogó gazdasági, pénzügyi ellenőrzés volt a pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpontban, de könyvvizsgálói szakvéleményében Ön ezek közül csak az elsővel és harmadik eredményével foglalkozik. Miért?
Azért, mert a másodikat még az iskola igazgatója sem kapta meg, így ő maga sem tudja, hogy mi szerepel abban a jelentésben. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSzTI) vizsgálati anyagának jelentéséről van szó. Úgy gondolom, hogy Magyarországon egyedülálló, hogy egy intézményt ellenőrző szervezet, amely elvégez egy vizsgálatot, ennek megállapításait írásba foglalja, azt követően nem engedi, hogy az érintett személy ezt megismerje. Az ellenőrzésekre vonatkozó jogszabályok mindegyike úgy rendelkezik, hogy a vizsgálat kezdetén a vizsgálat programját ismertetni kell, tájékoztatni kell az érintetteket arról, hogy milyen joguk és kötelezettségük van, a vizsgálat végén a vizsgálati anyagot át kell adni. Erre az érintett személy 8 vagy 15 napon belül szóban vagy írásban észrevételt tehet. A KPSzTI vizsgálat után ezeket az általános előírásokat sértették meg, amennyiben az iskola vezetősége nem, csak a fenntartó püspökség kapta meg a vizsgálati jelentést. Nem tudom, hogy az egyházra külön előírások lennének érvényesek.
A KPSzTI egy másik, a Szent Mór katolikus iskolával kapcsolatos
Komplex Intézményi Értékeléséből
„Az előző komplex intézményellenőrzés – és értékelés óta az intézmény nevelési-oktatási tevékenysége nagyszerűen kibontakozott, és még eredményesebbé vált. Kiemelkedő az intézményben folyó gazdag és sokszínű hitélet. Kimagasló az iskola pedagógusainak munkája, a gondolkodás- és képességfejlesztés területén… Az egyetemre, főiskolára felvettek aránya az összes végzős számához viszonyítva kiemelkedő: 2003-ban 95%, 2004-ben 80%, 2006-ban 81%…Figyelemre és elismerésre méltóak az intézmény versenyeredményei… az intézmény belső szellemi-lelki fejlődéséhez, eredményéhez szívből gratulálunk. Elismerésünket fejezzük ki a nevelőtestület emberi és szakmai helytállásáért, gyermekszeretetéért és elkötelezettségéért.”
(2007. április 20.)
– Adatvédelmi okok miatt ne említsük meg a gazdasági és pénzügyi ellenőrzést végző személyek nevét, beszéljünk egyszerűen a rendelkezésünkre álló és a gazdálkodást vizsgáló első és harmadik jelentésről. Ön szakvéleményében azt írja, hogy a harmadik vizsgálat, amelynek eredményei a pécsi püspöknek a Szent Mór Katolikus Iskolaközpont vezetőségével kapcsolatos állításait támasztják alá, „a legindokoltabb és legszükségesebb követelményeknek sem felel meg”. Melyek ennek az elemzésnek a legfontosabb hiányosságai?
– Olyan előírásokra gondolok, hogy például egy tényállást mindig tisztázni kell, azt körbe kell járni, különböző bizonyító eszközökkel alá kell támasztani, és utána lehet csak megfelelő következtetést levonni. A harmadik elemzésben viszont többször lehetett olyat olvasni, hogy mivel a hónap utolsó napján volt ötmillió forint a bankszámlán, akkor ezt a pénzt el lehetett volna használni ilyen meg olyan kiadásoknak a fedezésére. Ugyanakkor nem gondolt arra a hármas számú vizsgálatot végző személy, hogy három vagy nyolc nap múlva bérfizetés lesz. Mindent meg lehet tenni, de egyetlen dolgot nem, mégpedig azt, hogy a dolgozókat nem fizetem ki. Vagyis ehhez a pénzhez valóban nem volt szabad hozzányúlni.
– Szakvéleményében Ön is hivatkozik mind az első, mind a harmadik jelentés azon megállapításaira, miszerint voltak hiányosságok a Szent Mór könyvelésében. Nem ezért marasztalja el a harmadik jelentés az iskola vezetését?
– Minden intézménynél elő van írva bizonyos szabályzatok elkészítése. Egyértelmű, hogy a Szent Mórnál is megpróbálták ezeket a szabályzatokat valahonnan beszerezni, azután pedig testre szabni. Ezek a kiigazítások nem mindig feleltek meg az előírásoknak. Esetenként előfordult, hogy amikor változott a jogszabály, a szabályzatot nem aktualizálták. Vagy például a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések nem egy szabályzatban lettek összefoglalva, hanem egy feljegyzésben. Előfordult, hogy különböző bizonylatokról hiányzik az utalványozást vagy ellenőrzést végző személy kézjegye. Ezekről írtam, hogy valóban hiányosságok, de azt is írtam, hogy ezek olyanok, amelyek minden intézménynél, minden vállalatnál előfordulnak. Itt egyrészt az a kérdés, hogy ezek milyen nagyságrendet képviselnek az összes bizonylathoz viszonyítva, másrészt pedig, hogy ez rendszerbeli hiba vagy csak esetenként fordul elő. Mondok egy konkrét példát. A harmadik vizsgálatot végző személy két olyan tárgyi eszközt nézett meg, amelyek egy éven túl szolgálják az intézményt. Ebből az egyik olyan volt, amiről a hármas számú személy tudta, hogy avval kapcsolatban rendőrségi nyomozás folyik, ugyanis ellopták. Az iskola igazgatója megtette a följelentést, de az eszközt még nem vette ki a december 31-i leltárból, mert nem zárult le a rendőrségi eljárás, tehát fönnállt annak az esélye, hogy az eszköz még előkerül. Abból, hogy az ellopott eszköz még szerepelt az év végi leltárban, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az intézménynél teljes rendetlenség van, amint tette ezt a harmadik vizsgáló.
– Ön azt írja, hogy a harmadik vizsgálat az elsőből komplett részeket, táblázatokat vett át, mégis más eredményre jutott. Hogyan lehetséges ez?
– A harmadik vizsgálatot végző személy az első vizsgálati anyagban rögzített támogatások nagyságát, időbeli megoszlását, bizonyos számlák szabálytalan kiegyenlítését emelte át. Nem megszokott, hogy egy az egyben átemelünk táblázatokat. A jelen esetben a két anyag összevetésekor világos volt, hogy a hármas számú személy nem önálló adatgyűjtésre törekedett. Ezzel nem is lett volna gond, csakhogy ő ugyanazokból a számokból más következtetést vont le. Addig ő is eljutott, akárcsak az első, hogy az állami pénzek átutalásánál több hónapos csúszások voltak, de ennek ellenére nem a támogatásokat késve átutaló felettes szervet marasztalta el, hanem a pénzhez késve jutó iskolát. Azt azonban már nem mondta meg, hogy azzal a pénzzel, amit az iskola meg sem kapott, hogyan tudott helytelenül gazdálkodni.
– Mennyi pénzt nem kapott meg időben az iskola?
– Az első vizsgálat rögzíti, hogy az intézmény önálló gazdálkodási jogkörének megvonása napján, vagyis 2006. december 8-án 39,5 millió forint forráshiánya volt. A hiány abból adódott, hogy az egyéb támogatásokat a fenntartó az év első öt hónapjára csak a gazdálkodási jogkör elvonása után, 2006 decemberében utalta át. Ezen intézkedésével a fenntartó idézte elő az intézet fizetőképességének elvesztését. A harmadik vizsgáló végső következtetéseiben nem jut el idáig. Ezzel megtéveszti megbízóját, félrevezeti azokat, akik a vizsgálati jegyzőkönyv alapján szeretnének meggyőződni a valóságról, az átmeneti forráshiány igazi okáról.
– Azt jelenti ez, hogy bizonyos állami pénzek ebben az esetben csak hét-tizenegy hónapos késéssel kerültek az iskolához?
– Pontosan ezt jelenti.
– Jelentésében Ön említést tesz egy eddig ismeretlen jegyzőkönyvről, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a püspökség 2004-ben 31,6 millió forint saját támogatást is nyújtott a fél évvel korábban gazdasági önállóságra bocsátott intézménynek. Ön azonban megkérdőjelezi a jegyzőkönyv hitelességét.
– Az első vizsgálatot végző személy ugyanerre a tételre vonatkozóan csatolt egy okmányt, amelyet a püspökség és az intézmény részéről is aláírtak. Ebben rögzítették, hogy 2003-ban az önálló gazdálkodás indulásakor a püspökség nem tudja ezt az állami támogatásból származó összeget egyben kifizetni, hanem késve, részletekben fogja folyósítani. A harmadik vizsgálatot végző személy ezzel szemben egy új jegyzőkönyvet mellékelt a jelentéséhez. Ez a jegyzőkönyv nyolc jelenlévő személyt említ, felsorolva nevüket és státuszokat, akik megállapodtak, hogy az iskola 31,6 millió forint fönntartói, tehát nem állami támogatást kap. Ez a két okmány egymással merőben ellentétes, ráadásul az új jegyzőkönyvet csak a vagyonkezelő írta alá, de sem a püspök úr, sem az iskola részéről senki más. Rákérdeztem az iskola igazgatójánál, hogy a két jegyzőkönyv közül melyik az eredeti okmány, és a második miért nincs aláírva. Azt mondta, hogy az új jegyzőkönyv fiktív okmány, az eredeti a korábban is meglévő, amelyre az egyes számú vizsgáló is támaszkodott. Másnap pedig egy nyilatkozatot kaptam, amelyet az új jegyzőkönyvben szereplő nyolc személy közül öt aláírt. Azt állítják, hogy a most előkerült új „jegyzőkönyv” fiktív irat, mert ilyen tartalmú tárgyalás nem zajlott le. Ha viszont ilyen megbeszélés nem volt, és az első vizsgálat még csak az első okiratot ismerte, akkor valóban az az eredeti, a harmadikhoz csatolt pedig hamisítvány, amely valószínűleg 2007. második negyedében, tehát az első vizsgálat után készült. Ezért írtam ezzel kapcsolatban, hogy felmerül a magánokirat-hamisítás alapos gyanúja, ami miatt indokolt a bűnüldöző szervek felé a feljelentés megtétele.
– A továbbiakban Ön a harmadik jelentés készítőjét azért is elmarasztalja, mert kifogásolta, hogy az iskola bizonylatai közül hiányoznak bizonyos számlák, amelyeket a FÉNY Kft. bocsátott ki.
– Hát persze, csakhogy ezek a számlák azért hiányoznak, mert a püspökség átkérte valamilyen meg nem magyarázható szándékkal. Erről szabályszerű átadás-átvételi jegyzőkönyv készült. Hogy teheti akkor felelőssé a harmadik vizsgáló személy az iskolát? Ha valamiről kiderül, hogy hiányzik, mert nincs a bizonylatok között, akkor az a legtermészetesebb, hogy elkéri a számla másolatát a kibocsátótól, vagy megkérdi, hogy hol vannak az eredeti számlák. A vizsgáló szakmaiatlanságát bizonyítja, hogy ezt nem tette meg.
– Mi az a FÉNY Kft.? Mi köze van a püspökséghez és az iskolához?
– A FÉNY Kft. a püspökség által alapított, az egyházi gazdálkodáshoz, intézmények, épületek működéséhez kapcsolódó gazdasági társaság. Tulajdonosa a püspökség és bizonyos magánszemélyek. Mivel az iskolában is vannak olyan épületek és tárgyak, amelyek a püspökség vagyonát képezik, ezért van kapcsolat a Kft. és az iskola között.
– Csakhogy szakvéleményében az is szerepel, hogy az iskola a FÉNY Kft. ügyletei miatt közel hárommillió forint ÁFÁ-t nem tudott visszaigényelni. Mit jelent ez?
– Azt, hogy a FÉNY Kft. meg nem engedhető módon hozzányúlt az intézmény pénzéhez. A kft. ugyanis az iskola pénzei fölött a legkisebb mértékben sem rendelkezhetne, mégis előfordult, hogy az intézménynek járó állami támogatásokból fizette ki a saját számláit, például a bérleti díjat. Az első vizsgálat is megállapította, hogy az iskola azért nem tudja visszaigényelni az áfát, mert azok a FÉNY Kft. által, de az iskola pénzéből lettek kifizetve. 2005. június 7. és 2006. nov. 13. között például a kft. 7 számlával, bankon keresztül több mint 23 millió forinttal rövidítette meg több hónapos időtartamra a kiegészítő normatív támogatás összegét, növelve ezzel az intézet fizetési nehézségeit.
– Köszönöm a beszélgetést.