XVI. Benedek pápa lemondása találgatások sorozatát indította el döntése okairól. Míg idehaza az egyház közeli média meglehetősen visszafogottan, a pápa egészségi állapotával magyarázta a szokatlan lépést, addig a független tömegtájékoztató eszközök a Vatikánt is átszövő botrányokról, anyagi és szexuális visszaélésekről számoltak be, amelyeket a leköszönő egyházfő már nem tudott kezelni. Létrehozott viszont egy háromfős bíborosi bizottságot, amely egy több száz oldalas dokumentumot állított össze a Vatikánban uralkodó botrányos állapotokról, és azt átadta a pápának. Ennek a bizottságnak volt egyik tagja Jozef Tomko kuriális bíboros, aki révén magyar és szlovák szál is kerül a vatikáni történetekbe. Egyebek mellett ennek megyünk utána súlyponti rovatunkban.
XVI. Benedek pápa lemondása találgatások sorozatát indította el döntése okairól. Míg idehaza az egyház közeli média meglehetősen visszafogottan, a pápa egészségi állapotával magyarázta a szokatlan lépést, addig a független tömegtájékoztató eszközök a Vatikánt is átszövő botrányokról, anyagi és szexuális visszaélésekről számoltak be, amelyeket a leköszönő egyházfő már nem tudott kezelni. Létrehozott viszont egy háromfős bíborosi bizottságot, amely egy több száz oldalas dokumentumot állított össze a Vatikánban uralkodó botrányos állapotokról, és azt átadta a pápának. Ennek a bizottságnak volt egyik tagja Jozef Tomko kuriális bíboros, aki révén magyar és szlovák szál is kerül a vatikáni történetekbe. Egyebek mellett ennek megyünk utána súlyponti rovatunkban.
Eördögh István egyháztörténész személyes tapasztalatai alapján „Eördögh-űzéssel” és magyarellenességgel vádolja Tomko bíborost, akinek nacionalista nézetei irodalmi munkásságában is megjelennek, és szerinte hozzá köthető a felvidéki magyarok önálló egyházmegye létrehozására vonatkozó kérelmének pápai elvetése is. – A közel 90 esztendős főpap szlovák származású lévén intenzív kapcsolatot ápolt a szlovák katolikus püspökökkel. Ő vezette 2009 júniusában Róbert Bezák nagyszombati érsek püspökszentelését is, akit elődje, Jan Sokol érsek irányvonalának folytatására buzdított. Csakhogy a nyugalmazott érsek hamarosan euró milliókat kitevő sikkasztás gyanújába keveredett, mire Bezák vizsgálatot indított. A Szentszék azonban az új érsek ellen indított eljárást, aminek végén XVI. Benedek fölmentette őt tisztségéből. Hogy néz ki egy vatikáni „kérdezz, felelek”? Ezt is megtudhatja az Olvasó a Püspöki Kongregáció bíborosának kérdéseiből és Bezák érsek ezekre adott válaszaiból. – A pénz és korrupció nem idegen a vallástól, sőt „a pénzverés az imahelyeken vette kezdetét”, állítja Christoph Schulte. Talán még az is lehet, hogy „erőteljes hasonlóságok” állnak fenn „Isten és pénz, úrvacsora és fizetési forgalom, ostya és pénzérme” között?
A keresztény hitrendszer megfogalmazásában „elévülhetetlen és megkerülhetetlen érdemei vannak” Pál apostolnak, aki kezdetben még vesztésre állt. Jakab Attila azt a teológiai és történeti folyamatot vázolja fel, amelyben a szerinte marginálisnak tekinthető páli irányzat a kereszténységen belül meghatározóvá vált, és lassan minden más áramlatot a peremre szorított. – Az igazságosságra nevelés a keresztény pedagógia egyik sarokköve. Különösen is igaz ez a jezsuita nevelésre, amely Somodi Imre szerint nem kisebb célt tűz ki önmaga elé, mint „egy új embertípus és egy újfajta társadalom megteremtését”. – A felsőoktatási szféra reformokra szorul, de az utóbbi hónapok változásai veszélybe sodorták magukat a szabadon gondolkodó alkotóműhelyeket is. Deák Dániel úgy véli, hogy a kormány „az utóbbi hónapok intézkedéseivel elitcserét készít elő”. – Kultúra rovatunkban T. Ágoston László a „felfuvalkodott és nagyravágyó” Bélsaccar, a világhódító Nebukadneccar unokája és egy 20. századi „sorszám nélküli Mátyás” között von párhuzamot. – Májusban volt a kiadónk gondozásában megjelent Gregory-sorozat 3. kötetének bemutatója. „Te jó ég, megint itt egy amerikai könyv”, gondolta Pákozdi István egyetemi lelkész, majd megállapította: „Nem lehet letenni ezt a könyvet”!
Wildmann János