Megjelent az Egyházfórum 2005/2. számában
Mély válságban a görögországi ortodox egyház
A görög ortodox egyház kiterjedt megvesztegetési botrányba keveredett, amely, miként Epiphanios Economou egyházi szóvivő a „Süddeutsche Zeitungnak” elmondta, évtizedek óta a legmélyebb válságot jelenti számára,. Súlyos vádakkal illetik Christodoulos érseket, Athén, illetve egész Görögország metropolitáját, akinek közvetlen környezetében papok és püspökök követtek el bűncselekményeket. Ellopott ikonokról szólnak a hírek, továbbá arról, hogy egyházi személy világi bírákat vesztegetett meg. Azonkívül egyházi pénzek elsikkasztásáról, drogról és szexről is szól a fáma.
A konfliktusról, amely alapjaiban rendítette meg a görög egyház tekintélyét, időközben számos világi újság tudósított. Ám a botrány még ennél is tovább terjed: a vádak érintik Jeruzsálem és Konstantinápoly görög irányultságú pátriárkátusait is. Az ortodox egyházi világot mélységesen nyugtalanítják az athéni események. A szerb ortodox egyház mutatkozik a legbizonytalanabbnak, amely számára egyház és állam, nemzet és vallás szoros összefonódásának görög modellje mindig is iránymutató volt. Moszkvában is nagy a rémület.
No és Christodoulos érsek? Ő a maga részéről az egész ügyet olyan „globalizációs összeesküvésnek” nevezte, mely személyesen ellene, valamint a görög nép és annak ortodox hite ellen irányul, és egy rádióinterjú során bocsánatot kért „a néptől és a papságtól”.
Az egész botrány három hónappal ezelőtt kezdődött, olyan megvesztegethető bírák és államügyészek leleplezésével, kiknek üzelmei kapcsán hamarosan magasabb egyházi személyek, sőt papok neve is fölbukkant. Az egyház és az igazságszolgáltatás már évtizedek óta szemlátomást igencsak önös érdekektől vezetve játszott össze egymással Görögországban. Újra meg újra szívességet tettek a bírák olyan jó ortodox házból való fiúk számára, akik kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket és más vétségeket követtek el. Ez idő szerint viszont éppen Christodoulos, az egyház feje egyik „gyóntató fiának” esete gondoskodik feltűnésről. Apostolos Vavylis jelentéktelen büntetéssel úszta meg a kábítószerrel való visszaélésért ellene folytatott eljárást. Azonban nyilvánvalóan továbbra is lelki atyjának védelmét élvezi, midőn kemény drogokkal való kereskedés miatt nemzetközi körözőlevéllel keresik.
Vavylist ezenkívül négy évvel ezelőtt, más egyházi munkatársakkal együtt állítólag azért küldték ki Jeruzsálembe, hogy ott keresztülvigye a Christodoulosnak tetsző Irinaos a szent város új görög-ortodox pátriárkájává való megválasztását: mégpedig minden eszközzel, melyekhez, úgy hírlik, a rágalmazás, okirat-hamisítás, valamint a többi pályázó testi épsége és élete ellen irányuló elhárítási próbálkozások is hozzátartoztak. Egyesek azt gyanítják, hogy Apostolos Vavylis ráadásul még az izraeli titkosszolgálatnak is dolgozott.
Irinaiost meg is választották pátriárkának, azonban mindeme háttér-körülmények miatt az Izrael részéről való elismerésre hosszú ideig várnia kellett. Manapság az athéni leleplezések gondokat okoznak a jeruzsálemi pátriárkátusnak, melyeket maga Irinaios is „pokolinak és apokaliptikusnak” nevez. Nemrég egy izraeli bíróság érvénytelennek nyilvánította a 2001-es pátriárka-választást.
Egy második szakaszban Vavylis állítólag azzal is megpróbálkozott, hogy a Dél-Olaszországban őshonos görög diaszpórát kivonja I. Bartholomaios konstantinápolyi ökumenikus pátriárka igazságszolgáltatási hatalma alól. Christodoulos érsek többé-kevésbé nyíltan ama célt követi, hogy az európai és tengerentúli ortodox szórványgörögöket a görög nemzeti egyház alá vonja, ekként gyengítve az Ökumenikus Pátriárkátust. Athén ez idáig csupán egyszer volt, rövid ideig, külföldi ügyekben illetékes, 1908 és 1913 között. Most, hasonlóképpen mint Vavylist Kalabriában, Jakovos Giosakis papot is azzal gyanúsítják, hogy Észak-és Közép-Amerikában aláássa I. Bartholomaios tekintélyét, ráadásul még kétes pénzügyleteket is bonyolít.
További vezető klerikusok is közvetlenül belekeveredtek az eseményekbe: egy püspököt felfüggesztettek hivatalából, egy másik önként mondott le. Egy főpap édesanyjával együtt külföldre „menekítette magát”, egy másikat világi állományba helyeztek vissza. Korintosz metropolitáját sikkasztási ügyek miatt ítélte el az időközben megtisztított görög igazságszolgáltatás. Pireuszi kartársának gyermek zaklatásának gyanúja miatt kell felelnie a püspöki szinódus előtt. Ez a Kallinikos nevű metropolita egyúttal az „Aranyforrás” nevű befolyásos társaságnak is a vezetője, ama klerikus-egyletnek, amelyet a katonai diktatúra alatt alapítottak, és amely a püspökök kinevezésénél és valamennyi fontos döntésnél nagy befolyást gyakorol. Christodoulos is tagja e férfiegyletnek.
Lehet, hogy eleddig csak a jéghegy csúcsa mutatkozik? Az eddigi gyanújelek és vádemelések alapján gyanítható, hogy még ennél is nagyobb kellemetlenségek várnak a görög ortodox egyházra. A már régóta egyházügyi kérdésekre szakosodott athéni esti hírlap, az „Ethnos” (Nemzet) attól tart, hogy : „az egyházban és az igazságszolgáltatásban egyidejűleg tapasztalható és egymással összefüggő válság úgy rengeti meg a görög társadalom alapjait, mint a dinamit. Olyan intézményeket érint, melyekkel iránt él az igény a görög polgárokban, hogy bizalmukat beléjük vethessék. Átéltünk már olyan helyzeteket a múltban, amelyek egyik vagy másik szférának vagy az azokat megtestesítő tisztségviselőknek korántsem szolgáltak becsületére. A mostanihoz hasonló esetre azonban nem volt még példa!”
A görögöknek kis híján negyven százaléka időközben állam és egyház szétválasztását követeli. Esetükben nem csak liberális antiklerikálisokkal és szocialistákkal van szó, hanem immáron a jelenlegi polgári kormánypárt, a „Nea Dimokratia” szavazóinak 41, 1 százalékáról.
Forrás: Christ in der Gegenwart, katolikus hetilap (Freiburg in Breisgau), 57. évfolyam 13. szám, 2005. március 27.