Mérvadó adatok

Megjelent az Egyházfórum 2013/1. számában

A Központi Statisztikai Hivatal húsvét előtt hozta nyilvánosságra a 2011-es népszámlálás egyes eredményeit, közöttük a vallási hovatartozásra vonatkozó adatokat. Míg tíz év alatt a lakosság száma 2,5 százalékkal (10,2 millióról 9,94 millióra) csökkent, addig a magukat a katolikus, református és evangélikus egyházakhoz tartozóknak vallók aránya 30 százalékkal (7,49 millióról 5,24 millióra). Az ezeket az egyházakat megnevezők felekezeti megoszlása nagyjából változatlan maradt. Mindössze 5,5 százalékkal fogyatkoztak meg az ortodox keresztények, és 15 százalékkal az izraeliták. Más egyházak és felekezetek tagjainak száma viszont 78 százalékos növekedést mutatott (közöttük feltehetőleg a Hit Gyülekezet tagsága növekedett erőteljesen). 11%-al nőtt az egyházhoz, felekezethez nem tartozók aránya, és megjelent az ateisták csoportja (1,5%). Drasztikusan, 150 százalékkal (1,1 millióról 2,7 millió főre) emelkedett viszont a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre nem válaszolók aránya. Mindenekelőtt nekik köszönhető a hazai „történelmi” egyházak tagságának látszólagos csökkenése.

Bővebben...

A kezdet kezdete

Valaha sokat mondták: a magyar nem filozofál! Mára mintha kiment volna a divatból még a mondás is. Holott régóta nem volt rá ennyire szükség, hogy eszünkre (ne a fideszre) hallgassunk! Megint ott tartunk, hogy az igazságos társadalmi együttélés vezéreszméiről kell végre világosan elgondolkodnunk, minthogy alaposan összezavarták e kérdéseket. Ebben esély is rejlik: mostanára kiterítették lapjaikat.

Bővebben...

GondolaTEK

A „fülkeforradalom” vezérének irányításával hatalmas változások mentek végbe az országunk életében. Tettei, törekvései egy irányba mutatnak: Lehetőleg az idők végezetéig megőrizni a hatalmát. Ennek egyik mozzanata volt egy, a kormánnyal rokonszenvező művészekből összeállt civil társaság, a Magyar Művészeti Akadémia alaptörvényben rögzített köztestületté emelése, eljelentéktelenítve az MTA keretében működő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát.

Bővebben...

Válaszúton a Római Katolikus Egyház

Értelmetlen találgatni, hogy miért mondott le a pápa (valós okai sokáig ismeretlenek maradnak), vagy ki a legesélyesebb utód. Ezek listázása a leglényegesebbről tereli el a figyelmet: 1) a gesztus modernkori példátlanságáról; valamint arról, hogy 2) az Egyház egy meghatározó válaszút elé érkezett. 

A mostani pápaválasztás hatalmas kihívás a katolikus egyház csúcsvezetői számára. Nem is annyira a személy, hanem az irányvonal a lényeg. Ehhez fognak személyt keresni!

Két út lehetséges:

Bővebben...

Nyugalmat

Requiem – Nyugalmat. Ez a gyászmise első szava, amelyben az Egek Urától kéri az egyház, hogy engesztelődjön ki egy (vagy az összes) megholt bűnös lélek tettei miatt. Talán elég, ha Katolikus lexikon cikkét idézzük az ügyben: „gyászmise (lat. requiem): elhunyt katolikus hívő lelki üdvéért bemutatott →szentmise. – Vasárnapot és nagy ünnepeket kivéve mondatható a halálhír vételekor, a temetés napján, halál évfordulóin. A lit. szövegeinek alapmotívuma az egyház közbenjárása az elhunytért”.

Bővebben...

Ha akarjuk, lehet keresztény identitásunk

Az európai kultúra keresztény gyökereiről szóló vitairatok hosszú sora február első napjaiban fontos dolgozatokkal bővült. A Vigilia A keresztény hit szerepe Európa mai és holnapi kultúrájában címmel meghirdetett pályázatának bíráló bizottsága (Bábel Balázs, Hankiss Elemér, …

Bővebben...

Kiről szól?

Egy manapság népszerű quiz-játékra szeretnélek invitálni, kedves Olvasó! Egy nagyhatalmú vezető embert kell felismerni, de nem festmény- vagy fénykép-részletek, hanem olyan szövegrészletek alapján, amelyek egy író kortársa művéből származnak. Természetesen a konkrét neveket, adatokat kivettem az egyébként pontos idézetekből.

Bővebben...

Gyöngyössi – Bayer: Orbán

Bayer Zsolt botrányba keveredett. Nem először, és nem utoljára. De próbáljuk meg távolságtartással szemlélni a történetet.

2012. november 26-án a Fidesz-KDNP parlamenti kétharmad elfogadta a választási törvényt. Még azon melegében Gyöngyösi Márton interpellálta a külügyminisztert, hogy itt lenne az ideje felmérni az országgyűlés és a kormány nemzetbiztonsági kockázatot jelentő zsidó származású tagjait. A következő napok közbeszéde lényegében erről szólt. A diverzió sikerült.

Bővebben...