Budapest abban a megtiszteltetésben részesült, hogy két alkalommal is helyszíne lehetett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak: 1938-ban és 2021-ben. A két esemény között – a teljesség igénye nélkül sorolom – lezajlott egy világháború, egy hidegháború, megszűntek a kolonialista államok és összeomlottak a kelet-európai kommunista/államszocialista rendszerek. A világ évtizedek óta folyamatos átrendeződésben él; a globalizáció mára, mondhatni, megkerülhetetlen tény. Az igazi kérdés az, hogy mit jelentett Magyarország, a hazai katolikus egyház és társadalom számára ez a két kongresszus. Változott-e érdemben a társadalom és a katolikus egyház? Mi a kongresszusok egyházi és társadalmi mérlege?
JAKAB ATTILA
A teljes cikk az Egyházfórum 2022/1. számában olvasható.)