Jegyzetek Debórá énekéhez
Tanulmányunkban Debórá énekével csupán néhány szempontból foglalkoztunk, és korántsem a teljesség igényével. Fontosnak tartottuk azt, hogy az összefoglaló jellegű szövegkritikai, történeti és formai elemzések mellett a zsidó írásmagyarázatból is ízelítőt adjunk.
Végül engedjenek meg egy saját asszociációt. Bárák neve villámot jelent. Háborúja amolyan „villámháború” volt. Győzelméhez kellett Debórá és az égiek segítsége. Jáélról mondja a Bírák könyve: Tevórách minásim Jáél – eulogéthejé en günájkszín Jáél (LXX-VAT) – ’benedicta inter mulieres Iahel’. A latin szöveg ilyen szószerkezetben az ókori zsidó irodalomban ismét a Lukács szerinti evangéliumban jelenik meg újra (Lukács 1,42): benedicta tu inter mulieres – ’Áldott vagy te az asszonyok között’. A Lukács 1,28-ban pedig az angyal köszöntésében ezt olvassuk: „benedicta tu in mulieribus”.
Az ókori zsidóság több messiáselképzelést hordozott, így a dicsőséges és a szenvedő messiás képzeteit is. A mai, úgynevezett Krisztus-hívő zsidók, a messianisztikus zsidók mozgalma beszél Messiás ben Dávidról és Messiás ben Jószéfről. A dávidi messiás a győzedelmes, a józsefi pedig a szenvedő messiást jelenti. Jáél tettével megszabadította, más szóval megváltotta Izráel népét azzal, hogy megölte Sziszerát, az ellenség vezérét. Az újszövetségi Erzsébet Mária-köszöntése is a benedicta tu in mulieribus (illetve a Bírák könyvében: inter mulieres) formulával indul. Mirjám fia, Jésuá pedig szenvedő megváltóként lett követőinek hite szerint népének és minden embernek a szabadítója.
Szécsi József
vallásfilozófus
a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára