Megjelent az Egyházfórum 2006/6. számában
A qumráni szövegeket, Fröhlich Ida fordításában, a hazai olvasóközönség számára hozzáférhetővé tevő sorozat legújabb kötete az ókori Közel-Kelet világát ismerteti. A fordító, Mohay Gergely előszava szerint a magyar fordítás a két kötetes eredeti angol műnek (The Ancient Near East) csupán hét fejezetét tartalmazza; azokat amelyek Mezopotámia, a hettiták és Mitanni történetét tárgyalják (15). Ennek köszönhetően az olvasó előtt tulajdonképpen az a társadalmi, kulturális és gazdasági környezet tárulkozik fel, amelyben a Biblia keletkezett.
A könyv első fejezete Mezopotámiát mutatja be a harmadik évezredben. Többek között megismerkedhetünk a korabeli városi kultúrával és annak megszerveződési struktúráival, illetve magával Ur városával. A továbbiakban az olvasó előtt az óbabiloni és az óasszír korszak elevenedik meg (Kr. e. kb. 2000 – kb. 1600). Itt kap helyet pl. Mári története is. Ezt követően a szerző a Kis-Ázsiában kibontakozó hettita birodalmat és annak politikatörténetét, illetve Mitannit és a hurrikat tárgyalja.
Mezopotámia későbbi korszaka (Kr. e. kb 1600 és kb. 900 között) már az az időszak, amely közvetlenebb módon kapcsolódik a Bibliához, hiszen rávilágít az Ószövetség történéseinek a kontextusára, pl. Asszíria felemelkedésére és hatalmi tényezővé válására, ami végül is az újasszír birodalomban (Kr. e. 934–610) teljesedett ki. Mivel minden felemelkedést és ragyogást szinte értelemszerűen a hanyatlás követ, amely más politikai struktúrának kedvez, Asszíria esetében sem történt másképpen: hatalmát a megerősödő Babilón törte meg (Újbabiloni Birodalom, Kr. e. 626 és 539 között). Ennek része pl. Jeruzsálem pusztulása is, mivel Júda királya sem tudta kivonni magát a térség politikai és katonai történéseiből. Babilón hatalmának Kürosz perzsa király vetett véget, s ezzel egy új korszak vette kezdetét az ókori Közel-Keleten.
Az ábrákkal, térképekkel és táblázatokkal gazdagon illusztrált kötet bőségesen idézi a forrásokat, a korabeli szövegeket, aminek köszönhetően az olvasó mintegy belülről ismerheti meg a korszakot – az intézményeket, a szokásokat, a vallásosságot, az irodalmi hagyományokat – és annak mentalitását, ideológiáit. Mindez akár a Biblia jobb megértésében is segítheti.
A kötetet válogatott bibliográfia, illetve név- és tárgymutató zárja. Ebben a tekintetben talán nem lett volna érdektelen, ha valamilyen formában – pl. mellékletként – a magyar szakirodalom is felsorolásra kerül. Ez tulajdonképpen az érdeklődők további, esetleg elmélyültebb tájékozódásához nyújtott volna segítséget.
(Studia Orientalia, 4), PPKE BTK, Piliscsaba, 2005.
Jakab Attila