Megjelent az Egyházfórum 2022/3. számában
„Suaviter in modo, fortiter in re!” (’Legyen visszafogott a nyelvezet, de határozott a fellépés!’) Claudio Acquavivának (1543–1615), a Jézus Társasága ötödik generálisának szállóigévé lett tanácsát idézi higgadt, okadatolt tanulmányában Jeszenszky Géza történészprofesszor, a rendszerváltás utáni első, szabadon választott kormány külügyminisztere. Véleményét így összegzi: „Majd mindenki kényes személye, családja jó hírnevére, még pereskedni és kész érte. Érthetően kényesek vagyunk országunk, népünk jó hírére, becsületére is. De helytelen lenne az országot külföldről érő minden bírálaton megütközni, haraggal reagálni rá, hiszen a kritika gyakran valós tényeken alapul, és nem az ellenségeskedés, hanem a javító szándék vezérli. Egy ország jó vagy rossz híre, a barátok és ellenségek megléte történelemformáló tényező. A 20. században két meghatározó békeszerződés is múlt ezen, de további gazdasági és politikai következményeket von maga után.” Súlypont rovatunk másik, olvasóink által már jól ismert szerzője, Gabriel Andreescu bukaresti politológus hasonló szellemben ír: elfogulatlanul (román oldalról önkritikusan) értékeli a magyar miniszterelnök elhíresült tusványosi beszédét.
Az Egyház és társadalom tárgykörben ezúttal nagyon különböző témák jelennek meg. Birte Platow a mesterséges intelligencia problematikájának teológiai, közelebbről valláspedagógiai vetületével foglalkozik. Meglátása szerint: „Nyilvánvaló, hogy teológiai reflexiót kell folytatni erről a jelenségről, különös tekintettel arra a kérdésre, hogyan érzékelik önmagukat az emberek, és hogyan viselkednek azt követően, hogy szembesültek a mesterséges intelligenciával.”
Pataki-Tóth Angelika érdekfeszítő dolgozatában az úgynevezett japán „rejtőzködő keresztények” (kakure kirishitan) történetét és egyik legfontosabb, a főáramú kereszténységétől – a fenyegetettség kényszerében – eltérő szertartásukat mutatja be. A Christ in der Gegenwart című folyóirat és a szerző hozzájárulásásával közölhetjük Michael Quisinsky elemzését a franciaországi katolicizmus jelen állapotáról. Példásan tényszerű beszámolót olvashatunk egy magyar eseményről is: a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fóruma ez évi összejöveteléről, az ott személyesen részt vett Scharle Péter tollából. Olvasóinkra bízzuk annak megítélését, vajon egy ehhez hasonló rendezvény (akárcsak KATTÁRS, a Katolikus Társadalmi Napok) mennyiben akarja és mennyiben képes megmutatni a mai magyar keresztény civil társadalom sokszínűségét. Lapzárta után érkezett a fájdalmas hír, hogy Péter barátunk, kollégánk, az Egyházfórum működtetésének fáradhatatlan motorja örökre megpihent. Következő számunkban fogunk róla érdemben megemlékezni.
Szomorú feladatunk lett egy Nekrológ közlése: szeretett barátunk, a tudós teológus, érzékeny költő és műfordító, lapszerkesztő és újságíró, a Vatikáni Rádió magyar adásának negyed századon át meghatározó alakja ez év október 3-ától immár a színről színre látás részese. Török Csaba szavaival búcsúzunk tőle. Hátsó borítónkon látható fényképét Róna Juditnak köszönhetjük.
Recenzió rovatunkban a Könczei György–Kovács Gábor szerzőpáros tudományos igényességgel ismertet egy tanulmánykötetet, amelynek témája a gazdasági spiritualitás innovatív modelljei.
Pongrácz Mária