Lapszámunk Súlypontjában ezúttal a jóga gyakorlásának és a keresztény hit megélésének összeegyeztethetősége áll. (Tájékoztatásul már itt megjegyezzük, hogy mivel a szanszkrit kifejezések magyar átírásában több iskola létezik, mi az önkényes egységesítés helyett a szerzők írásmódját őriztük meg.)
Deák Dániel abban a reményben adja közre vitaindító írását, hogy lehetséges a hinduizmus sajátos ágát, a jógát úgy gyakorolni, hogy az ne kerüljön ellentétbe a keresztény hittel. Elcsendesedés közben megszabadulhatunk attól a késztetéstől, hogy mindent az egónk kontrolláljon. A jóga nem kívánja meg egy kereszténytől, hogy hitét feladja, a jóga kultúrájában való elmélyedés pedig nem jelenti azt, hogy be kellene érnünk a hinduizmus és a jógik világlátásával. Szabó Ágnes Szítá hozzászólásában rövid áttekintést ad a jóga eredeti céljáról és felfogásáról, az ehhez kapcsolódó alapfogalmakról. Miközben a jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati világban, ezzel párhuzamosan eredeti célja és ősi alapelvei egyre inkább elhalványulnak. A jóga valójában belső szellemi út, mely az ember lényének gyökeréhez vezet vissza, hogy ott fejtse ki jótékony hatását és hozzon létre mélyre ható, pozitív változásokat nemtől, bőrszíntől, kortól, vallástól és nemzetiségtől függetlenül. A Földiné Irtl Melinda–Molnár Attila Gergely szerzőpáros tanulmányának célja, hogy rávilágítson néhány közkeletű félreértésre, amely jelenleg a jógáról alkotott elképzeléseket formálja a keresztény szemléletű közösségek köreiben. A régebbi publikációk többnyire nem a „tudomány”, hanem a „hagyomány” oldaláról közelítették meg az olyan kérdéseket, mint például: „Mi a jóga és mi nem a jóga?” A cikk a mindenkori kulturális, vallási és politikai sajátosságok figyelembevételének fontosságát hangsúlyozza, továbbá nyitott, rugalmas, ugyanakkor kellően kritikus szemlélet elsajátítására és továbbgondolásra ösztönzi a téma iránt érdeklődőket. Nacsinák Gergely András kétségeit fogalmazza meg azzal kapcsolatban, hogy a légzéskontroll és a lelki-mentális folyamatok összekapcsolásán alapuló eljárások párhuzamba állíthatók a különféle vallási hagyományokban. Úgy látja: „»a« jóga és »a« keleti meditáció felértékelődése […] sokkal inkább a keresztény imádság és meditatio kultúrájának fájdalmas elsivatagosodásából fakadó jogos szomjról tanúskodik, és arról, hogy mennyire megfeledkeztünk a Test érzékeléséről és teológiájáról, legyen az akár isteni vagy emberi test.” Tárgyalt témánkban dokumentum értékűnek számít Carl Gustav Jungnak A nyugati és a keleti vallások lélektanáról írott könyve A jóga és a Nyugat című fejezete, amelyet a Scolar Kiadó, a fordító (dr. Pressing Lajos) és a szerkesztő (Kis Kós Antal) szíves hozzájárulásával közlünk.
A Műhely rovatban Fehér Pálma Virág egyházi egyetem oktatójaként és gyakorló terapeutaként a gender érzékeny témájának egyik szeletét veszi górcső alá. Mivel – főleg Freud óta – a nőkről szóló írások számosak és népszerűek, azt gondolhatnánk: „a nő rejtélye” megoldódott. A szerző szerint ugyanaz a kérdés felmerül újra és újra: milyen a nő valódi természete szerint? Most kiegészíti az ismerős kérdéseket. Milyen a nő terapeutaként? Milyen a nő, ha terapeutaként a nemek kérdéséről gondolkodik? A nagy úttörők, Lou Andreas-Salomé és Rosa Mayreder munkásságának ismertetése mellett a mai segítők gondolatvilágába is bepillantást nyújt.
A lapszámot egy szinte tanulmány jellegű és egy különös aktualitással bíró recenzió zárja.
Pongrácz Mária