Megjelent az Egyházfórum 2014/2-3. számában
Folyóiratunkban az elmúlt évek során szokássá vált, hogy az előszóban a főszerkesztő az olvasók figyelmébe ajánlja az aktuális számot, kiemelve a főbb cikkek egy-két lényeges gondolatát. Ebben az értelemben mostani bevezetőm nem is lehetne ajánlás, hiszen már nem én vagyok a főszerkesztő. Ajánlani ezért most nem a tartalmat szeretném, hanem egy rövid visszatekintés után az új főszerkesztőt.
Az Egyházfórum huszonnyolc éves, és ebből a közel három évtizedből összességében több mint húsz évig én álltam a szerkesztőbizottság élén: az első hat és az utolsó tizenhat évben. Ha az ember ennyi ideig vezet valamit, akkor természetes, hogy meghatározza annak arculatát, azt is mondhatnám: akaratlanul rátelepszik. Ennek van előnye is, hiszen egyfajta stabilitást, kiszámíthatóságot, egyértelmű arculatot jelent. Hátránya ugyanakkor, hogy előbb-utóbb rutinszerűen mennek a dolgok, kevés figyelem jut az új helyzetek felismerésére, a rájuk adandó megfelelő válaszok átgondolására. Ezért időnként
egyenesen létszükséglet a frissítés, a strukturális megújulás. Ecclesia semper reformanda – vallja az egyház. Igaz ez a nagy közösségre és a kicsire egyaránt.
Nem is ezen igazság felismerésével volt gondunk, hanem a feltételek hiányoztak ahhoz, hogy átültessük a gyakorlatba. Az elmúlt tizenhat évben is mindig szoros költségvetéssel dolgoztunk, ám az utóbbi években drasztikusan beszűkültek pályázati esélyeink, tavaly pedig már mind a hat (könyvek és a folyóirat kiadására, az alapítvány működésére) beadott pályázatunkat elutasították. Nagyon hálás vagyok munkatársaimnak és szerzőinknek, hogy ilyen körülmények között sem adták fel, holott nemcsak fizetést vagy honoráriumot nem tudtunk fizetni nekik, de még telefonszámlát, sőt papírt sem. Külön megköszönöm az Egyházfórum baráti körének sokrétű segítségét: a könyvek ingyenes raktározásától kezdve az új könyvek kiadásának sikeres menedzselésén keresztül a könyvesbolti kapcsolattartásig és, – nem utolsósorban – megköszönöm olvasóink előfizetését, támogatását és könyvvásárlásaikat! Mindezek eredményeként a leginkább fenyegető felhők elvonultak fejünk felől, és az új főszerkesztő felkutatására indulhattunk.
Örömmel jelentem be most az Egyházfórum hasábjain is, hogy utódom Pongrácz Mária, aki alapos szerkesztői tapasztalattal rendelkezik. Nyolc évig a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként dolgozott, majd P. Tegyey Gábor SJ-vel megalapította a jezsuita OCIPE (Office Catholique d’Information et d’Initiative pour l’Europe), Európai Katolikus Információs Központ Magyar Szervezetének Európai Szemmel című európai integrációs folyóiratát, amelynek 1993–1999 között főszerkesztője volt.
Az Egyházfórum főszerkesztőjévé történő kinevezéséről kuratóriumunk egyhangúlag döntött. Bizonyos vagyok benne, hogy mindazok támogatására számíthat, akik eddig is szívükön viselték ennek a zsinati szellemű lapnak a sorsát, és örülünk, ha új olvasókat és támogatókat szerez az Egyházfórumnak.
Pongrácz Máriának sok sikert, de mindenekelőtt Isten áldását és gyümölcsöző munkát kívánok
folyóiratunk élén.
WILDMANN JÁNOS
Mindenekelőtt szívből köszönöm Wildmann János és a kuratórium bizalmát. Közös ügyünket: egy nyitott, keresztény közéleti fórum megőrzését, további működését szeretném tisztelettel szolgálni – kérve ehhez az Önök segítő együttműködését.
PONGRÁCZ MÁRIA