A János-evangélium szerint karácsonykor Isten emberré válását, köztünk sátorozását ünnepeljük. De az egész kereszténység mit sem érne, ha nem adna valamelyes választ ennek a testnek a halandóságára. Ez pedig nem más, mint a test valóságát tágabb keretbe helyező húsvét. Mi az, ami rajtunk, ittlétünkön túlra mutat? Valamiféle „szellemi, lelki valóságok”, a lélek vagy valamilyen tanra való emlékezés? A modern materializmus számára a szellemi pusztán másodlagos realitás: a lét határozza meg a tudatot. János, a megtestesülés evangélistája a test és lélek egységét hirdeti. De a test feltámadása nem a régi koordináták közé való visszatérés.
Patrick Roth író következetlenséget vesz észre a János-evangéliumban. A Magdolna a sírnál (Magdalena am Grab) című novellája elbeszéli, hogyan is jött rá erre a különlegességre. Az egész mintegy húsz évvel ezelőtt Los Angelesben, a Mullholland Drive-on játszódik. Hollywood vidéke ez, ahol a szerző színész- és forgatókönyvíró-képzésben vesz részt. Ebben a színiiskolában mindenféle őrültnek számító ötlet felmerülhet. Így senki sem csodálkozik azon, amikor Roth azzal áll elő: gyakorlatként a húsvéthajnali jelenetet kívánja pontosan úgy előadni, ahogyan az a János-evangéliumban található. Péter és a „Jézus által szeretett tanítvány” versenyt fut a sírhoz. Persze János lesz a győztes. Az első tanú azonban Mária Magdolna (a magdalai Mária), aki még a hajnali derengésben a sírhoz rohan, ahol észreveszi, hogy a bejáratot elzáró kő már nincs ott. Ezzel a hírrel szalad Péterhez és Jánoshoz, akik aztán versenyfutásuk végén bemennek a sírba, és látják az összehajtogatott lepleket. A „másik tanítvány” azonnal „látta és hitt”. Ezt követően a rendező egyes szám első személyű „én-elbeszélésre” tér át. Az alábbi jelenetről van szó: Mária Magdolna visszatér a sírhoz. Most már egyedül áll ott. Sír (Jn 20,11).
Patrick Roth az eseményeket több idősíkon szervezi, amelyeket egymásra vetít. Magdolna szerepét egy szép olasz lány játssza, akinek címe rejtve marad, jóllehet az elbeszélő mindenképpen szeretné kideríteni lakhelyét. Ez a titkosság adja a novella további feszültségét. Monica Esposito Magdolnát alakítva felfedezi a szöveg rejtett poénját, valójában felfedezi a húsvétot. Magdolna – legalábbis ez áll a szövegben – a szükségesnél eggyel többször fordul meg. Miért kell Mária Magdolnának kétszer is megfordulnia?
Balogh Vilmos Szilárd
(A teljes cikk az Egyházfórum 2022/2. számában olvasható.)