Megjelent a Egyházfórum 2017/1. számban
„Migráns vagyok” – ezzel az egyszerűségében mellbevágó kijelentéssel indítja teológiai esszéjét a jelenleg Németországban dolgozó, sváb származású romániai magyar Csiszár Klárapasztorálteológus. Definiálja a migrációt, elemzi mint teológiai kategóriát, majd mint 21. századi, globális jelenséget. Keresi a választ, miért jellemző Kelet-Közép-Európára a populista, gyűlöletkeltő beszéd. További kérdéseket is megfogalmaz, amelyek megválaszolásához a jövőben a migráció elmélyített teológiai hermeneutikája vihet közelebb.
A teológiában is jártas jogász-jogtörténész Köbel Szilvia példásan tárgyszerű tanulmánya a menekülés és a szabadulás mint látszólag ellentétes előjelű, mégis koherens gondolati egységet alkotó fogalmai köré épül, mégpedig a kollektív cselekvés aspektusának figyelembevételével. A témát jogbölcseleti-jogfilozófiai alapon is szükséges értelmezni, miközben konkrét közjogtörténeti asszociációk társulnak hozzá. A szerző szakszerűen és világosan ötvözi a megközelítési módszereket. Konklúziója: „Nincs […] általános recept a szabadulásra. A jogi definíciók tágan fogalmazzák meg a menekülés, a szabadulás (szabadság), a kollektív cselekvés összetevőit. Az élet, a körülmények, a történelem (a politika) megtölti tartalommal, de a választás az egyéné és a közösségeké.”
Deák Dániel, lapunk régi szerzője a közgazdaságtan, a morálfilozófia és a teológia tudományterületein átívelő elemzést készített a migrációról, a történelemben teljesen közönségesnek számító vándorlás nagyobb összefüggéskörébe helyezve a kérdést: „…miként értelmezhető a közösség Isten vándorló népének tagjai között, és miben ragadható meg a keresztények felelőssége?” „Ez elvezet bennünket a kultúrák találkozásának kérdéséhez, sőt a párbeszéd mindig megragadható lehetőségéhez.”
Lapszámunkat három, németből fordított írás gazdagítja. A Publik Forumból származik Britta Baas riportja két olyan, Németországban élő házaspárral, ahol a felek különböző vallásúak, más anyanyelvűek. Betekintést nyerünk egy evangélikus lelkésznő és egy bangladesi muszlim házasságának mindennapjaiba („Lehet-e Monir jó »lelkészférj«”?; a másik oldalról: „Ha az ember keresztény nőt vesz feleségül, nagyon jó, ha az teológus.”), illetve egy hívő katolikus nő és egy amerikai származású, ateista zsidó férfi „transzreligiozitást” létrehozó, toleráns közösségébe. Ugyancsak a Publik Forumból vettük át a beszélgetést, amelyben Wolf Südbeck-Baur kérdezi életről és lélekről szíriai származású, keresztény Rafik Schamit, aki legális bevándorlóként érkezett, Heidelbergben kémiából doktorált, ma pedig a német nyelvterület legsikeresebb kortárs írói közé tartozik. A Christ in der Gegenwart című hetilap által – Alexander Schwabe tollából – közölt Afrika – wie es ist (Afrika igazi arca) információgazdag áttekintést nyújt a kontinens mai helyzetéről, összefüggésben a menekültválsággal, a globális migráció komplex kérdéskörével. Horizonttágító olvasmány!
És egy beszámoló, igazán a „terepről”. Sári Gabriella szociális nővér menekültekkel kapcsolatos élményeiről, a határközeli táborokban szerzett tapasztalatairól ír, megrendítően: „Milyen más a valóság közelről nézve, mint csupán a tömegmédiából tájékozódva! Arcok, személyes sorsok, konkrétumok… Veszélyes dolog ez, hárítani kell – ha közel mész, megérint… Ha közel mész, megtestesül… Ha engeded, hogy megérintsen, megváltozol…”
A Pasztorálteológia rovatban Krivickijné M. Krisztina a személyes istenkép alakulását befolyásoló tényezőkkel foglalkozó dolgozatának második, a bibliai megközelítést előtérbe helyező részét olvashatjuk.
Pongrácz Mária