A Szabadságszobor keresztjéről

Vita kezd kibontakozni arról, hogy legyen-e kereszt a Szabadság-szobor talapzatán, egyesek tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezdtek, mások népszavazást kezdeményeznének. Nagyon kérem, ne tegyék, mivel a hatalom éppen ezt akarja elérni. Ezzel a figyelemeltereléssel kívánja elérni, hogy ne az égető kérdésekkel foglalkozzunk. Mindenki a saját bőrén érzi az egészségüggyel, vagy az oktatással kapcsolatos bajokat. Azonban van sok más kérdés is, ami nem ismert mindenki számára. Az egyik korábbi pénzügyminiszter a napokban arra figyelmeztetett, hogy az államadósság már elérte a GDP 67 százalékát. Még hozzátenném hogy ennek jelentős része orosz meg kínai hitel, márpedig ezek a hitelezők nem a visszafogottságukról híresek; biztosak lehetünk abban, hogy a fizetési feltételek nagyon kemények. Én viszont a Paksi Bővítésre szeretném felhívni a figyelmet.

Csak emlékeztetőül: 2013 végén Pakson az Állam engedélyére vártak, hogy az új erőmű építéséről szóló tendert négy kiválasztott vállalatnak elküldhessék. Az MVM menedzsmentje még 2013 novemberében is tender kiírásáról beszélt. Az engedély megadása helyett miniszterelnökünk 2014. januárjában váratlanul Moszkvába repült és egy hét leforgása alatt aláírt egy szerződést orosz erőmű szállításáról. A szerződést a Parlament egy hét alatt jóváhagyta és az árat tíz évre titkosították. Pedig 2008.-ban, amikor Gyurcsány Ferenc 10 évre titkosította egy olajvezeték építési költségét, mostani miniszterelnökünk még így érvelt:

„… nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak, hogy mi ne tudhassuk meg, hogy pontosan honnan, kik, hogyan befolyásolják az életünket, és pontosan milyen gazdasági számítások alapján várhatjuk Magyarország fölemelkedését, vagy éppen meggyengülését. Ez a mi életünk, ez nem a kormány biznisze, ez a mi életünk kedves barátaim…”

Mivel a titkosítást az Európai Bizottság megtámadta, a kormány meghátrált és a titkosítást 2017 áprilisában feloldotta. Az atomerőmű létesítésének tervezett költsége 12.5 milliárd € (20 % magyar önrész és 80 % orosz hitel).

Nem akarok részletekbe bocsátkozni, elég csak annyit felidéznem, hogy az eredeti ütemezés szerint az építésnek 2018.-ban meg kellett volna kezdődnie és idén már ez első blokknak üzemelnie kellene. Az engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal adja meg és ehhez az engedélykérőnek elemzésekkel bizonyítania kell, hogy még az elképzelhető legsúlyosabb baleseti helyzetben sem kerülhet radioaktív anyag a környezetbe. A nukleáris biztonság pedig nem olyan kérdés, amiről az Ukrajnában dúló háborúra hivatkozva a Parlament eltekinthet.

Márpedig az idő vészesen fogy, mert a paksi egyes blokk már egyszer meghosszabbított üzemideje 2033.-ban, a négyes blokké pedig 2038.-ban lejár. Paksot ekkor mindenképpen ki kell váltani. Sokan a megújuló energiákra fognak gondolni, és Németországra fognak hivatkozni. Szélerőmű farmokat Németország építhet, mert tengerpartja van, ahol mindig fúj a szél, mi viszont a kontinens közepén vagyunk, ezért a körülményeink teljesen mások. Hazánkban sok száz olyan óra van, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj; ugye télen milyen gyakori a szmog, amit az álló levegő okoz.

Ráadásul a hatalom most szent keresztény jelképeink egyikét kívánja figyelemelterelésre használni. Ez pedig erkölcstelen  aljasság!

Végh Endre

mérnök