Ajánlás 2021/2

Részletek

Kategória: Előszó

Megjelent: 2021. szeptember 16.

Lapszámunk Súlypontjában ezúttal a jóga gyakorlásának és a keresztény hit megélésének összeegyeztethetősége áll. (Tájékoztatásul már itt megjegyezzük, hogy mivel a szanszkrit kifejezések magyar átírásában több iskola létezik, mi az önkényes egységesítés helyett a szerzők írásmódját őriztük meg.)

Deák Dániel abban a reményben adja közre vitaindító írását, hogy lehetséges a hinduizmus sajátos ágát, a jógát úgy gyakorolni, hogy az ne kerüljön ellentétbe a keresztény hittel. Elcsendesedés közben megszabadulhatunk attól a késztetéstől, hogy mindent az egónk kontrolláljon. A jóga nem kívánja meg egy kereszténytől, hogy hitét feladja, a jóga kultúrájában való elmélyedés pedig nem jelenti azt, hogy be kellene érnünk a hinduizmus és a jógik világlátásával. Szabó Ágnes Szítá hozzászólásában rövid áttekintést ad a jóga eredeti céljáról és felfogásáról, az ehhez kapcsolódó alapfogalmakról. Miközben a jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati világban, ezzel párhuzamosan eredeti célja és ősi alapelvei egyre inkább elhalványulnak. A jóga valójában belső szellemi út, mely az ember lényének gyökeréhez vezet vissza, hogy ott fejtse ki jótékony hatását és hozzon létre mélyre ható, pozitív változásokat nemtől, bőrszíntől, kortól, vallástól és nemzetiségtől függetlenül. A Földiné Irtl Melinda–Molnár Attila Gergely szerzőpáros tanulmányának célja, hogy rávilágítson néhány közkeletű félreértésre, amely jelenleg a jógáról alkotott elképzeléseket formálja a keresztény szemléletű közösségek köreiben. A régebbi publikációk többnyire nem a „tudomány”, hanem a „hagyomány” oldaláról közelítették meg az olyan kérdéseket, mint például: „Mi a jóga és mi nem a jóga?” A cikk a mindenkori kulturális, vallási és politikai sajátosságok figyelembevételének fontosságát hangsúlyozza, továbbá nyitott, rugalmas, ugyanakkor kellően kritikus szemlélet elsajátítására és továbbgondolásra ösztönzi a téma iránt érdeklődőket. Nacsinák Gergely András kétségeit fogalmazza meg azzal kapcsolatban, hogy a légzéskontroll és a lelki-mentális folyamatok összekapcsolásán alapuló eljárások párhuzamba állíthatók a különféle vallási hagyományokban. Úgy látja: „»a« jóga és »a« keleti meditáció felértékelődése […] sokkal inkább a keresztény imádság és meditatio kultúrájának fájdalmas elsivatagosodásából fakadó jogos szomjról tanúskodik, és arról, hogy mennyire megfeledkeztünk a Test érzékeléséről és teológiájáról, legyen az akár isteni vagy emberi test.” Tárgyalt témánkban dokumentum értékűnek számít Carl Gustav Jungnak A nyugati és a keleti vallások lélektanáról írott könyve A jóga és a Nyugat című fejezete, amelyet a Scolar Kiadó, a fordító (dr. Pressing Lajos) és a szerkesztő (Kis Kós Antal) szíves hozzájárulásával közlünk.

A Műhely rovatban Fehér Pálma Virág egyházi egyetem oktatójaként és gyakorló terapeutaként a gender érzékeny témájának egyik szeletét veszi górcső alá. Mivel – főleg Freud óta – a nőkről szóló írások számosak és népszerűek, azt gondolhatnánk: „a nő rejtélye” megoldódott. A szerző szerint ugyanaz a kérdés felmerül újra és újra: milyen a nő valódi természete szerint? Most kiegészíti az ismerős kérdéseket. Milyen a nő terapeutaként? Milyen a nő, ha terapeutaként a nemek kérdéséről gondolkodik? A nagy úttörők, Lou Andreas-Salomé és Rosa Mayreder munkásságának ismertetése mellett a mai segítők gondolatvilágába is bepillantást nyújt.

A lapszámot egy szinte tanulmány jellegű és egy különös aktualitással bíró recenzió zárja.

Pongrácz Mária

MEGHÍVÓ

Részletek

Kategória: Aktuális

Megjelent: 2021. szeptember 13.

Az Egyházfórum Alapítvány kuratóriuma a „Fidentia pro ecclesia” (Bátorság az egyházért) emlékérmét 2021-ben

Mékli Attila katolikus papnak

adományozza evangéliumi erejű igehirdetéséért és hiteles lelkipásztori szolgálatáért.

Mékli Attila lelkipásztor rendre arra vállalkozik, hogy emberközelbe hozza az evangéliumi történeteket. Nála egyszerű emberekkel történnek dolgok, amint elmeséli, vagy úgy, hogy vonzzák, de akár úgy is, hogy taszítják egymást. Történeteiből az szűrhető le, hogy a transzcendens nem képzelgésből, nem is misztikus elragadtatásból, hanem társas kapcsolatok perspektívájából közelíthető meg, mert egy találkozás – ha igazán mély élményeket kelt – óhatatlanul spiritualizálódik. Egy ilyen megközelítéshez a magyar katolikus egyházban bátorság kell.

Bővebben ...

Népnemzetikeresztény konzultáció

Részletek

Kategória: Világ-nézet

Megjelent: 2021. augusztus 01.

Kedves Miniszterelnök úr!

Apukám (okleveles villamosmérnök, a Szent Faustina Plébánia képviselőtestületi tagja) jó bizonyítványom jutalmául (mint az Aprószentek Katolikus Iskola ötödikes tanulója) abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy én válaszolhattam meg családunk nevében a konzultációs kérdőívet. Én, amit csak lehet, megtudok a Google-ból, hogy ne zaklassam feleslegesen sem az áldozatos munkát végző szüleimet, sem (de ez maradjon köztünk) az olykor igencsak undok nővéreimet. Megtudtam, hogy a konzultáció felsőoktatási különóra, orvosi tanácskozás vagy szakértői vélemény kérése. A magam részéről maradtam a legutóbbinál, annak ellenére, hogy a kérdőíven nem találtam olyan rovatot, ahová szakértői véleményemet beírhatnám, de ahogyan okleveles védőnő anyukám szokta mondani, ami késik, nem múlik. Hiába kezdődik az egész azzal, hogy HALLGASSUK MEG EGYMÁST!, ez egyelőre csak rám vonatkozott, és én figyelmesen meghallgattam a kérdőívet.

Bővebben ...

Falra festett kereszténység

Részletek

Kategória: Világ-nézet

Megjelent: 2021. május 21.

Nem restaurálandó freskó, hanem rémkép. „Túléltük negyven év egyházüldözését. Megfogyva, megtépázva mérlegeljük lehetőségeinket. A romeltakarítás közben egyszerre ügyelünk az értékes építőanyagra és a megbúvó bombákra”, idéztem Tomka Miklóst 1990 októberében az akkori Magyar Nemzetben megjelent Falra festett kurzus? című cikkemben. A bombák között ott láttam az államhatalommal pertuban lévő, triumfáló egyházat, valamint a kommunizmus falra festett ördögére ráfestett keresztény kurzus arkangyalát. Elismertem, hogy liberális és baloldali honfitársaimnak az újbóli keresztény kurzustól való félelmének volt némi alapja, hiszen az identitásukban megroggyant keresztények egy része a „ha nincs más ötleted, vegyél elő egy békebelit” jegyében a békebeli kereszténységig gombolnák vissza zsinóros mentéjüket, ugyanakkor igyekeztem őket megnyugtatni. Először is azzal, hogy a kisebbséget kitevő gyakorló keresztényeknek is csak kisebbsége szállna harcba a nem vallásos demokratákkal a keresztény kurzus vértezetében. Másodszor azzal, hogy legalább ennyien vannak, ― legalábbis a katolikusok között a II. Vatikánum alapján ―, akik úgy gondolják, hogy feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen sem elegyedik politikai közösséggel, és nincs kötve semmiféle politikai rendszerhez. Megnyugtatónak véltem azt is, hogy csak egy kisebbség véli úgy, hogy a keresztény szellemiség megvalósítói a magyarság évezredes keresztény kultúrájára támaszkodó keresztény pártok, még inkább azt, hogy legalább ekkora vallásos kisebbség szerint az egyházaknak nem szabadna magukat feljogosítani a társadalmi élet irányításában való részvételére, ugyanakkor részt kellene venniük a közjót szolgáló akciókban.

Bővebben ...