Nyílt levél a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciához

Részletek

Kategória: Világ-nézet

Megjelent: 2022. március 04.

Február 27-én a templomokban felolvasták a körlevelüket, amelyben a parlamenti választáson való részvétel mellett az ún. gyermekvédelmi népszavazáson való részvételre buzdítanak. Önök pontosan tudják, hogy ennek a népszavazásnak a kérdései hazugak, félrevezetőek, csak arra szolgálnak, hogy a magát keresztényinek hirdető rendszer táborát növeljék; hogy veszélyérzetet keltsenek, és a választók az érezzék, csupán egyvalaki képes megvédeni őket; hogy gyűlöletet keltsenek ártatlan emberek ellen, mert a gyűlölet alkalmas az emberek összeterelésére. A gyűlölet sokkal erősebb politikai erő, mint a szeretet, mivel a gyűlölet személytelen, a szeretet pedig mindig személyes.

Bővebben ...

Ajánlás 2021/4

Részletek

Kategória: Előszó

Megjelent: 2022. január 29.

Quo vadis, ecclesia? A kérdés politikai vagy teológiai? címmel konferencia rendezésével emlékeztünk meg az Egyházfórum alapításának 35. évfordulójáról, igaz, a világjárvány miatt egy évvel később, idén októberben. A Súlypont rovat tartalmazza az előadások írott változatát; közlésüket a következő számban folytatjuk.

Czövek Tamás Isten népének küldetését vizsgálja három ó- és két újszövetségi szakasz segítségével. Az ószövetségi próféták rendre figyelmeztették népüket, ha az nem töltötte be küldetését: azaz nem áldást jelentett környezete számára. Jézus e hagyományt követte. A tanulmány következtetése: Isten népének függetlennek kell lennie, ennek jegyében és Istennek engedelmeskedve a prófétai szónak szerepet kell kapnia az egyház életében. Wildmann János értekezésének témája a vallás és az egyház helye a társadalomban. Megállapítja: az elmúlt évtizedben megerősödő új, politikai kereszténység nemzeti és politikai érdekeket helyez a keresztény eredetű, egyetemes emberi méltóság és jogok fölé. A modern korban azonban a vallás sem az államhoz, sem a társadalom egészéhez nem kötődhet úgy, mint morális és szociológiai iránymutatásra váró képződményekhez – erkölcsi erőforrást ugyanakkor jelenthet számukra. A kereszténység radikális autonómiájából következik, hogy önmagát zárja ki minden evilági hatalomból, és minden világi hatalmi megnyilatkozást önmagából, de – a hely és a kor adott körülményeinek függvényében – nyitott az együttműködésre. Vörös Imre az egyházjog intézményét teszi mérlegre. Megítélése szerint az egyház evilági jellegét túlhangsúlyozó, aprólékos, hivatalszerű működést formalizáló tartalom gyakran eltávolodik a nem evilági egyház jézusi képétől, és a krisztushívők életétől idegen, rideg szabályok halmazává válik. Példái az Eucharisztia kiszolgáltatása újraházasodottaknak és a házasság. Megállapítja: az Amoris laetitia ezeket érintő újításai jól mutatják Ferenc pápa törekvését egy emberközeli jogalkalmazásra, amellyel a kánonjog krisztusi, nem evilági küldetését is jobban be tudná tölteni.

Az Egyház és társadalom rovatban Bujk Gábor véleményesszéje a „tiszteletreméltó” Mindszenty József – az idei Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson lezárni remélt – boldoggá avatási eljárása kapcsán ismerteti a néhai hercegprímás életútját. Forrásokra és történészi elemzésekre támaszkodva mutatja be személyes, politikai és egyházpolitikai konfliktusait, és rámutat az ezeket értékelő emlékezetpolitika kiegyensúlyozatlanságára. Hangsúlyozza: számos kérdést felvető ellentét feszül Mindszenty hajlíthatatlan – valóban mártírok elszántságát idéző – jelleme és cselekedeteinek az adott történelmi kontextusokban való, elfogulatlan megítélése között.

Hornyák-Kövi Franciska tanulmánya a Műhely rovatban előbb tisztázza a multikulturalitás, illetve az interkulturalitás fogalmát, majd a vallások és a kultúrák sokszínűségének oktatását helyezi középpontba, érvel fontossága mellett, és vizsgálja lehetőségeit.

Az Utak ismét fordulatokban bővelkedő sorsot tár elénk. Hegyaljainé Nattán Júlia önéletrajzi novellaként felfogható írása szokatlan nyíltsággal vall élete meghatározó belső, lelki történéseiről is.

A Recenzió Csepregi Andrásnak Bibó István munkásságát újszerű, politikai teológiai megközelítésben elemző kötetét ajánlja figyelmünkbe.

Pongrácz Mária

Meghívó

Részletek

Kategória: Programok

Megjelent: 2021. október 06.

Az Egyházfórum Alapítvány az Egyházfórum folyóirat 35. évfordulója alkalmából konferenciát rendez

 

Quo vadis, ecclesia? –

A kérdés politikai vagy teológiai?

címmel.

 

A konferencia ideje: 2021. október 16., szombat, 10:00 – 18:00 óra

Helye: Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest VIII. ker., Dankó u. 11.

 

Program:

1. Alapok (10:00-12:00)

Bolba Márta evangélikus lelkész: Dávid legyőzi Góliátot? Az egyházak szabadságának foka a mai Magyarországon.

Czövek Tamás református teológus: Isten népe a Bibliában

Wildmann János katolikus teológus: Egyház a modern társadalomban

2. Irányok (13:30-15:30)

Török Csaba katolikus pap, teológus: Ferenc pápa és a magyarországi egyház

Gyárfás Judit metodista teológus: A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség identitásáról

Csepregi András evangélikus lelkész: Isten kétféle kormányzása - az egyház és az állam kapcsolata az evangélikus teológiában

3. Gyakorlat (16:00-17:30)

Vörös Imre alkotmányjogász: Egyház – jog – egyházjog (Mission Impossible)

Fazekas Csaba történész: Az egyházak állami támogatásának kérdései régen és ma

 

Az előadások 25-30 percesek. Az előadói blokkokat kb. fél óra beszélgetés követi.

 

A szervezés megkönnyítése érdekében kérjük, hogy amennyiben lehetséges, az érdeklődők a következő e-mail címen jelezzék részvételi szándékukat: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Főiskola menzáján lehetőség van ebédelni. A konferencia napján a menü „gombaleves és marhapörkölt tarhonyával + céklával”. Ennek ára közel 1000 Ft. Kérjük, október 10-ig előre jelezzék erre vonatkozó igényüket.

 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Egyházfórum Alapítvány

Ajánlás 2021/2

Részletek

Kategória: Előszó

Megjelent: 2021. szeptember 16.

Lapszámunk Súlypontjában ezúttal a jóga gyakorlásának és a keresztény hit megélésének összeegyeztethetősége áll. (Tájékoztatásul már itt megjegyezzük, hogy mivel a szanszkrit kifejezések magyar átírásában több iskola létezik, mi az önkényes egységesítés helyett a szerzők írásmódját őriztük meg.)

Deák Dániel abban a reményben adja közre vitaindító írását, hogy lehetséges a hinduizmus sajátos ágát, a jógát úgy gyakorolni, hogy az ne kerüljön ellentétbe a keresztény hittel. Elcsendesedés közben megszabadulhatunk attól a késztetéstől, hogy mindent az egónk kontrolláljon. A jóga nem kívánja meg egy kereszténytől, hogy hitét feladja, a jóga kultúrájában való elmélyedés pedig nem jelenti azt, hogy be kellene érnünk a hinduizmus és a jógik világlátásával. Szabó Ágnes Szítá hozzászólásában rövid áttekintést ad a jóga eredeti céljáról és felfogásáról, az ehhez kapcsolódó alapfogalmakról. Miközben a jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nyugati világban, ezzel párhuzamosan eredeti célja és ősi alapelvei egyre inkább elhalványulnak. A jóga valójában belső szellemi út, mely az ember lényének gyökeréhez vezet vissza, hogy ott fejtse ki jótékony hatását és hozzon létre mélyre ható, pozitív változásokat nemtől, bőrszíntől, kortól, vallástól és nemzetiségtől függetlenül. A Földiné Irtl Melinda–Molnár Attila Gergely szerzőpáros tanulmányának célja, hogy rávilágítson néhány közkeletű félreértésre, amely jelenleg a jógáról alkotott elképzeléseket formálja a keresztény szemléletű közösségek köreiben. A régebbi publikációk többnyire nem a „tudomány”, hanem a „hagyomány” oldaláról közelítették meg az olyan kérdéseket, mint például: „Mi a jóga és mi nem a jóga?” A cikk a mindenkori kulturális, vallási és politikai sajátosságok figyelembevételének fontosságát hangsúlyozza, továbbá nyitott, rugalmas, ugyanakkor kellően kritikus szemlélet elsajátítására és továbbgondolásra ösztönzi a téma iránt érdeklődőket. Nacsinák Gergely András kétségeit fogalmazza meg azzal kapcsolatban, hogy a légzéskontroll és a lelki-mentális folyamatok összekapcsolásán alapuló eljárások párhuzamba állíthatók a különféle vallási hagyományokban. Úgy látja: „»a« jóga és »a« keleti meditáció felértékelődése […] sokkal inkább a keresztény imádság és meditatio kultúrájának fájdalmas elsivatagosodásából fakadó jogos szomjról tanúskodik, és arról, hogy mennyire megfeledkeztünk a Test érzékeléséről és teológiájáról, legyen az akár isteni vagy emberi test.” Tárgyalt témánkban dokumentum értékűnek számít Carl Gustav Jungnak A nyugati és a keleti vallások lélektanáról írott könyve A jóga és a Nyugat című fejezete, amelyet a Scolar Kiadó, a fordító (dr. Pressing Lajos) és a szerkesztő (Kis Kós Antal) szíves hozzájárulásával közlünk.

A Műhely rovatban Fehér Pálma Virág egyházi egyetem oktatójaként és gyakorló terapeutaként a gender érzékeny témájának egyik szeletét veszi górcső alá. Mivel – főleg Freud óta – a nőkről szóló írások számosak és népszerűek, azt gondolhatnánk: „a nő rejtélye” megoldódott. A szerző szerint ugyanaz a kérdés felmerül újra és újra: milyen a nő valódi természete szerint? Most kiegészíti az ismerős kérdéseket. Milyen a nő terapeutaként? Milyen a nő, ha terapeutaként a nemek kérdéséről gondolkodik? A nagy úttörők, Lou Andreas-Salomé és Rosa Mayreder munkásságának ismertetése mellett a mai segítők gondolatvilágába is bepillantást nyújt.

A lapszámot egy szinte tanulmány jellegű és egy különös aktualitással bíró recenzió zárja.

Pongrácz Mária